Becsengettünk Frankhez, mert hát végülis ha már ott vagyunk… Vigyorogva mászott elő a házból. Á, hogy hogyan tud ennyit vigyorogni…
-Sziasztok! Ti?
-Heló! Mi.
-Mi mi?
-Vajaskifli…- felnéztem az égre, és közben azon gondolkodtam, miért ver engem az isten. xD
-Most mivan?- kérdezte Gee és Frank egyszerre. Uff. Ezek szerint csak én értem magamat? xD
-Oké, szerintem kezdjük előröl- sóhajtottam.- Vagy inkább ne. Nektek még az is nehéz- gonoszkodtam, mire Gerard belecsípett az oldalamba.
-Még egy ilyen humor, és fejeden a dudor, haver- morogtam, és meglengettem a mutató ujjamat Gee felé. Frank meg egyszer csak kiabálni kezdett.
-Ja, leesett!!
-He?- fordultunk Frank felé Geevel. Mi egymás klónjai vagyunk, komolyan. Gerard meg Frank, én meg Gerard… Már csak az kéne, hogy én meg Frank, és akkor teljes lenne a gyűjtemény.
-Hát kérdeztem hogy ti, Lil meg mondta hogy mi… Mármint hogy ti… És…
-Oké, köszi, elég lesz- intette le mosolyogva Gee. Erre Frank összefonta a karjait, és olyan ’5 éves vagyok és nem kaptam túró rudit uzsi után’ kifejezés ült ki az arcára. Gerard meg leutánozta, és egyszerre duzzogtak. Óvodában éreztem magam.
-Szóval. A többiek itt vannak még?- kérdeztem, de a két gyöpös fosott a fejemre. Gerard elkezdett gügyögni Franknek, Frank meg ’hagyjááál mááár’ és mindig elfordult a másik irányba. Istenem. Rimánkodtam, hogy jöjjön egy autó, hadd vessem ki magam elé. Én ezt nem nézem. Én égek basszus xD
Rendben. Csípőre tettem a kezem, és kicsit terpeszbe álltam, meg félre húztam a számat. Majdcsak észrevesznek…
-Frankieee… Naaaa…. Ne durciiizz… Nem áll jól neked ha morcos vaaaagy… Elcsúnyítja az édes kis pofikádat! Na, nem pofozkodunk! Frank! Seggbe kúrlak!
He? xD Oké, sok mindent kibírtam röhögés nélkül, de ezt már nehéz xD
-Ha… Hajrá, Gee! Megnézhetem?
-Mi… mit?
-Nem! Ez zártkörű rendezvény!- röhögte Frank.
-De én is meg akarom nézni!
-Nem!
-És ha beszállok?
-Úgy talán…
Mind a hárman pusztultunk a nevetéstől, és egyáltalán nem zavart minket, hogy utcán vagyunk xD Mért is zavarna? Közük? xD
-Amúgy… mi ám csak Gee autójáért jöttünk!- mondtam pár perc múlva, amikor lenyugodtunk, és nem fetrengtünk a betonon, röhögve.
-Jah, észrevettük, hogy elhagytátok. Nevettünk is rajtatok, hogy mekkora barmok voltatok, sétáltatok a mínuszban, az autó meg itt röhögött.
-Köszi, aranyosak vagytok- kinyújtottam a nyelvem Frankre.
-Ó, tudjukmiazt, nem kell mondani!
-Na, Gee, szerintem lépjünk, mielőtt Frank véletlenül ráharap a patkára- mondtam, és elkezdtem tolni Geet az autó felé. Beszálltunk, Gee dudált egy nagyot, és elindultunk.

Jaj, hogy én mennyire imádok autózni, amikor Gee vezet. Egy kész élmény. Ingyen hullámvasút, komolyan. Utána két évig nem ijedsz meg semmitől, annyira beszarsz az út alatt. De tényleg.
-Gerard, nem érdekel, hogy nincs jogsim, de legközelebb én fogok vezetni!- mondtam, amikor tántorogva kikászálódtam az autóból, és csak úgy tudtam közlekedni, hogy belekapaszkodtam a tetejébe, vagy az oldalába, vagy valami. Baszottul hányingerem volt.
-Hol tanultál te vezetni, bazdmeg?- és kész. Elokádtam magam. xD
-Oh, Lil, ennyire szörnyű vagyok? Legközelebb majd vigyázok, jó? Bocs… Remélem nem volt nagyon rossz- végig mellettem állt, és simogatta a hátamat. De szar érzés volt, hogy így lát :/ Amúgy meg az előbb csak nekem tűnt úgy, mintha a szexuális teljesítményéről beszélne? xD
-Fúh. Semmi, én bocs. De gusztustalan lehetek ott belül- mondtam, mikor elhaladtunk a rosszullétem terméke mellett, és még futólag ránéztem. Blee.
Kicsit féltem. Na jó, nagyon féltem. Fogalmam sem volt, hogy mi a szent szarért akartam én ide visszajönni. Azon a bizonyos éjszakán megfogadtam, hogy ha fizetnek se teszem be a lábam ezen az ajtón többet. És most az én ötletemből kifolyólag dekkolunk a lift előtt. Nagyon fasza.
-Jól vagy?- kérdezte Gerard aggódva. Ő is kicsit sápadt volt. Hát megértem.
-Lehetnék jobban is, de majd elmúlik- mondtam, és rámosolyogtam.
Megjött a lift, beszálltunk, és felmentünk arra az emeletre, ahol Gee lakása volt. Az ajtó elé léptem, és marha hirtelen visszajött minden.
Ahogy kétségbeesetten ütöttem az ajtót, és kiabáltam Gerard nevét. Ahogy könyörögve néztem Frankre, hogy segítsen, de nem nézett rám. Ahogy sírtam, zokogtam, mert tudtam mit fogok látni bent, és féltem a látványtól. Ahogy bejutottam, odamentem Gerardhoz, és öleltem, csak öleltem… Ahogy elviszik a mentők. Ahogy Frank szemébe mondom, hogy nekem Gerard kell. Az elviselhetetlen fájdalom Frank szemében. Aztán az az érzés, mintha kitépnének belőlem egy darabot, de én csak vergődök, közben lassan megöl a fájdalom, mert vissza akarom kapni azt, amit elvettek tőlem… Vagy amit éppen én dobtam el magamtól. Szar. Nagyon szar.

-Hé, minden rendben?- egy kéz súlyát éreztem a vállamon. Gerard. Aztán kezdett derengeni az is, hogy hol vagyunk… És hogy miért.
-Azt hiszem, igen.
-Bemehetünk?- kérdezte Gee aggodalmasan.
-Persze. Menjünk. Túl kell esni rajta egyszer- sóhajtottam.- Gyere.
Kézen fogtam Geet, és bementünk a lakásba. Újabb löket. Újabb emlék-hullám. Kirázott a hideg. De tudtam, hogy erősnek kell lennem, mert Gerardnak sem kellemes ez a dolog, és nem sírni jöttünk. Úgyhogy nagy mosoly!
-Na, gyere, álljunk neki. Lesz munkánk bőven- sóhajtottam, miközben végignéztem az üres üvegeken, összegyűrt papírokon, cigis dobozokon, cigicsikkeken, és… gyógyszeres dobozokon. Néhány üres fecskendőt is láttam. Istenem… :s
-Oké. Hozok valamit, amibe beletehetjük ezeket- mondta, és kiment a nappaliból, hogy keressen valamit, gondolom egy szatyrot. Én nekiálltam egy kupacba szedni a szemeteket, de a fecskendőkhöz nem mertem nyúlni… Gerard visszatért egy nagy kukászsákkal.
-Nincs ásótok?- kérdezte ördögi vigyorral.
-Minek az neked?
-Na, vajon mire használják az olyan beteg személyiségek, mint te meg én a fekete kukászsákot meg az ásót?
-Hú, fogalmam siiincs- mondtam, és félrebillentettem a fejemet, hogy tényleg totál hülyének nézzen xD
-Najó, inkább csináljuk!- rázta a fejét mosolyogva.
-Oké, bébi *szemöldökemelgetés*
-Aha, és akkor én vagyok a perverz!
-Pontosaaan!
-Na, ezért még kapsz!
Elkezdtük összeszedni a szemeteket, amikor eszembe jutott egy igen fontos esemény. A Karácsony.
-Bazdmeg, Geraaaard! Két hét múlva karácsony van! Azt is az elvonón kívánod tölteni, hm?
-Nem. Itthon leszek. De szilveszterkor nem engednek haza. Csak karácsonykor.
-Na, az is jó! És utána csak egy hét, és itthon lehetsz, végleeeg!
-Így van *32fogasvigyorLilpedigelolvad*
Csöndben kukáztunk tovább. Mivel sorban szedtük a szemetet, vagyis na… szóval… folyamatosan haladtunk a szobában és úgy (xD), lassan elérkeztünk a fecskendőkhöz. Mély levegőt vettem, megfogtam az egyiket, és Gee orra alá tartottam.
-Vidd azt innen! Soha többet nem akarok ilyet látni. Elegem van a tűkből!!! Vidd innen, mert esküszöm, hogy rosszul leszek!
-Bocsi, bocsi, bocsi….
Összeszedtem az összes üres fecskendőt, és beledobtam egy szatyorba. Gerardnak iszonya lett a tűktől! Legalább nem fog a vénájába nyomni több ilyen szarságot. És ez megnyugtató. ^^

Majdnem két óra alatt végeztünk a lakással, én meg kezdtem izgulni. Biztos itt kéne…?
-Lil, ne idegeskedj. Minden rendben lesz- suttogta Gee a fülembe.
-Akkor jó- mondtam, és Gerard felemelt, bevitt a hálószobába, bezárta az ajtót, és lekapcsolta a villanyt.

Azon a bizonyos éjszakán majdnem abban a lakásban lett vége mindennek. De most minden ott kezdődik.