Csak ültem azon a kibaszott padon és szívtam azt a kibaszott cigit. És ki tűnt fel az ösvényen, szintén bagózva? Frankiiii *.* (mesefílingxD)
Ahogy meglátott, gyorsított a léptein, és odajött, és leült mellém a padra. Hallottam egy halk "heló"t, amikor lecsüccsent. Szomorúnak látszott.
-Jaj, Frank, mi a baj?
Hülyekérdés. Hülyekérdés. Lőddlemagaaaaaaaad.
-Áhh, csak...Meg akarok válzotni, és pont azoktól, akiktől a támogatást várnám, azt mondják, hogy hülye vagyok. Nem vágom, hogy miért van ez.
Hidd el, kicsit Frankie, én sem.
-De...Nem kell megváltoznod. Vagyis nem teljesen. Mi szeretjük a régi Frankit...De ha megváltoznál, én megígérem, hogy az újat is szeretni fogom. És azt meg tudom, hogy nem mondthatom, hogy szard le a többieket, mert nem így működik, de azért tényleg szemetek egy kicsit. És amikor rávettelek, hogy szívasd meg a volt nődet, nem azt mondtam, hogy meg kell változnod...Csak azt szerettem volna a tudtodra adni, hogy ha bántott, bántsd vissza!
Bíztatóan mosolyogtam. Úgy vettem észre, hogy Frank kezdi felfogni, hogy miről van szó. Na, nem hülye gyerek ez^^
-Oké. Értem.
Bámult maga elé, és cigizett. Olyan romantikus, nem? xD
-És te miért hagytad ott őket?
Hirtelen azt hittem, hogy a volt pasijaimról van szó...Most mi van? Végülis aktuális téma, az exekről beszéltünk...Majdnem elkezdtem mondani. De még időben beugrott, hogy miről is van szó.
-Ja...Mert meg akartalak védeni.
Frank ezen kicsit meglepődött. Örülnék, ha elmondaná, hogy ez miért olyan meglepő dolog.
-Hát...Köszi.
Az arcszíne rózsaszínre váltott. És zabálnivaló volt ^^

Olyan aranyos volt, legszívesebben lesmaciztam volna. De azért állítottam magamon xD
Amúgy gondolkozni kezdtem. Annyi minden történt, és nehezemre esett elhinni, hogy Gerard még csak egy napja van itthon, és szegény már ennyit stresszelt, főleg miattam...Kezdtem nyomottul érezni magam.
-De mitől kellett megvédened?
-Hát...Igazából...Szóval. Miután elmentél, azt mondtam, hogy végre kezdesz egy kicsit felnőni, erre lehülyéznek, és Lucy meg azt mondta, hogy ezek szerint azt hiszem, hogy mindent megváltoztathatok, és hogy minden az én hibám...
-Szerinted gyerekes vagyok?
Na, reméltem, hogy ezt a mondatot nem nagyon veszi észre -.-"
-Hát...Csak olyan aranyosan naiv vagy amikor...
-Amikor?
-Wááh, tudod mit? Nem fogok hazudni neked. Mindig. De épp azért imádlak, mert egy hiperaktív, de közben egy zabálnivalóan aranyos és naiv kis hülye vagy, akit egyszerűen nem lehet utálni.
Frank szeme elkerekedett. Hát, nyilván nem erre a válaszra számított xD Aztán széles vigyor terült el az arcán.
-Szóval, egy hiperaktív, de közben zabálnivalóan aranyos és naiv kis hülye vagyok, akit imádsz?
Figyelitek, ugye? Nem azt mondta, hogy "akit nem lehet utálni", hanem hogy "akit imádsz?" xDxD
-Igen. Pontosan. Ennyi vagy- válaszoltam szintén vigyorogva.
-Ha már itt tartunk, te meg egy néha bunkó és szókimondó, de ha kell nagyon komoly és kedves és vicces és aranyos kis hülye vagy.
Nana, azért ne ennyire lelkesen xD Nem probléma, Franknek elnézzük.
-Tudom- válaszoltam totál ártatlan arccal. Frank prüszkölve nevetett. Én meg majdnem letámadtam xD
-Na, most mi a baj? Ennyi egó kell. Jobb, mintha folyton arról dumálnék, hogy mennyire jó az új körömlakkom, nem?
-De. Sokkal jobb.
Még mindig mosolygott. Awwww.
-Amúgy te nem fázol?
Valahogy Frank társaságában megfeledkeztem arról, hogy egy szál pólóban és gatyában ülök itt, november kellős közepén.
-Egy kicsit...De nem megyek haza. Nem érdekel. Fázzak meg, akkor legalább nem kell egész délelőtt egy épületben lennem Lucyval...
-Nemakarszeljönnihozzánk??
Frank feje vörös lett.
-Ööh, bocsi, nem értettem. Elmondod mégegyszer?
Oké. Igazából nagyon is tudtam, hogy mit kérdezett Frank, csak nem tudtam elhinni.
-Én csak...És csak azt kérdeztem, hogy...Ha nem mész haza, meg fogsz betegedni, és én azt nagyon nem akarom, szóval...Nincs kedved eljönni hozzám?
Dedededededededeeee!! xD
-De, oké, miért is ne.
Mosolyogtam rá. Ő is rám. És wááh.
Felkeltünk a padról, és elindultunk. Kidobtam az üres cigisdobozt. Szégyenlem, de az egészet elszívtam :/
-Te amúgy mindig cigizel?
-Én? Neeem...Csak ha nagyon ideges vagyok.
-Fúú, akkor mostanában sokat szívhattál...mármint...
-Értem, nyugi- nevettem rá.- Amúgy nem. Tényleg csak akkor, ha nagyon kiakadok.
-És ennyire mélyen érintett lelkileg, hogy összevesztél Lucyval?- kérdezte komoly arccal.
-Hallod, agykurkásznak készülsz?
Mindketten nevettünk. Igen, sokat szoktam nevetni, na. xD És ahogy látom, Frank is...xD