DIA
Épp Mikeval csendesen, kéz a kézben ültünk, amikor eszembe jutott valami. Ki mentem a dokihoz, mert sürgős beszélni valóm volt vele.
- Doktor úr! Egy pillanatra beszélhetnénk?- kérdeztem
- Persze, mondja csak hölgyem!-mondta, olyan mikulásos kedvességgel ( azért mikulásos, mert a pasi, ilyen ősz, pocakos, kedves arcú emberkének tűnt)
- Szóval, azt szeretném meg tudni, hogy Mikey mikor jöhet ki, és azután még mennyi ideig kell regenerálódnia?
- Idáig minden jól ment, a kórházat terveink szerint 2 hét múlva hagyhatja itt, viszont utána még legalább egy, másfél hónapot kéne otthon pihennie. Tudja, borda törése is agyrázkódása is volt, meg egy hát egy hétig kómában feküdt, nem kevés sérüléssel, de szerncsére szépen gyógyul a beteg.
- Azt a másfél hónapot, otthon feküdve kéne töltenie?
- Igen, ágyban, de tornáztatni és kéne őt, nehogy teljesen legyengüljön!
- Értem köszönöm szépen!-
Sarkon fordultam és visszamentem a kis betegemhez. Leültem az ágy szélére, és felé fordultam.
- Mike! Beszéltem a dokival. 2 hét múlva jöhetsz ki innen és másfél hónap ágyra és tornára vagy ítélve otthon. Ezzel nem is lenne semmi baj, csak nekem nem tudom ez....hogy fog menni, mert vigyázni kellene rád és szeretnék is .....csak suli, vizsgák. (befogtam a száját, mert beszélni akart) Szóval úgy döntöttem halasztom ezt a félévet és ha majd felépülsz utána megyek csak dolgozni és csak utána fogok vizsgázni.
- Dia, ezt nem kell megtenned! Beköltözöm egy szállodába és fogadok ápolót, nem kell velem......
- De én szeretnék, csak ezt még a szüleimmel is meg kell beszélnem, mert tudod én itt tanulok és Magyarországon lakom. Ez annyira bonyolult a mi helyzetünk. Te Amerikai vagy én magyar és Párizsban vagyunk......- Annyira rossz ez így. Értitek nem? Mi lesz ha ő elmegy haza.....meg a családom.....még egy félévvel később mennék haza....és még Mikeyról meg arról, hogy hát.....megtámadtak még nem is tudnak, már vagy egy 2 hete nem is beszéltem velük. Itt az ideje mind ezeket el mondanom nekik. Hjaj! Ez kemény lesz!
- Na Mikey? Mi lesz most- kérdeztem
- Mondom! Nem kell miattam halasztanod, nagyon édes vagy de nem kell. Mondjuk jó lenne, de.....
- Én megteszem. Édes, én már acélbetétest is vettem fel a lábamra érted, ez ahhoz képest, már meg se fog kottyanni!- jót nevetett ezen, de tényleg szeretném őt ápolni, meg azt is hogy velem lakjon és vigyázhassam rá.
- Hát , igen...... De neked ez nagy gond lenne.....meg van nekem bátyám....csak, na mind1.....ő nem biztos, hogy azt tenné ami tényleg jó nekem, ő általában azt teszi ami neki meg a bandának jó.....- olyan szomorú, hogy ilyen viszony van most közöttük...... ez durva, én tesómmal tök jóban vagyok és ez a viszony nekem elképzelhetetlen.
- Édes! Én most beszélek először a családommal, tesómmal, aztán Champneyjal, a sulival és meg próbálom elintézni a dolgokat!
- Te tényleg meg tennéd ezt ÉRTEM?
- Persze! Mondom én te lüke, hogy szeretlek!
- Dia! Te tényleg egy angyal vagy! Tudod én nem vagyok hozzászokva az ilyen fajta szeretethez! DE nagyon élvezem!- itt olyan édesen mosolygott és megszorította a kezem
- Na, akkor én elkezdek telefonálgatni! Vagy tudod mit,nem most, hogy itt vagyok veled, úgy se fogod érteni amit beszélek.
- Miért ne érteném???- úgy csodálkozott, szerintem nem fogta fel, mit mond
- Mikey, butuskám én magyar vagyok és nem angolul beszélek a családommal!- nevettem és megborzoltam a haját
- Ja.....tényleg ( elvörösödött) de nyugodtan beszélj itt, és kihangosítod? Olyan kíváncsi vagyok a családod hangjára meg...ők tudnak angolul?
- Miért? Amúgy tesóm, meg anyukám tudnak.
- Akkor bemutatkozom nekik! De te meséltél már rólam.....meg hát hogy hogy ismertük meg egymást meg ilyeneket?
- Hátt.....( most rajtam volt az elvörösödés sora ) még nem.....meg arról sem hogy ismerlek, meg hogy megtámadtak, de azt asszem nem is fogom megmondani, mert képesek és haza visznek.
- Akkor ez hosszú beszéd lesz! Használd az én telóm, mert én is akarok beszélni.....meg szóval ez szerintem hosszú mese délután lesz.....
- Hát ezt most ha nem túl nagy pofátlanság, elfogadom, mert már aligvan pénz a telómon.
- Dehogy pofátlanság! ( már nyújtotta is felém a telefont )de, Magyarországon most hány óra van, csak mert Gee-vel volt némi probléma az idővel!
- Itt nincs nagy eltolódás! Akkor hívom jó?
- Persze, kit fogsz először? Meg azé néha fordítasz majd?
- Alap! A nővérem.....ő a legtoleránsabb
-Jó neked!
Tárcsáztam a számot. Váram egy fél percet majd Kamilla fel is vette........