Barbara távozása után annyira ledöbbent a társaság, hogy szinte fel sem tudtuk fogni, hogy mi történt. Én, személy szerint egyáltalán nem erre számítottam a tegnap történtek után, úgyhogy kellett egy kis idő, mire sikerült megemésztenem a hallottakat. Bár rögtön megköszöntem neki, és nagyon hálás is voltam, valahogy hittem is meg nem is, hogy ez a valóság.
Csak akkor, mikor gyors elköszönés után sietősen távozott, akkor mertem csak arra gondolni, hogy tényleg igaz!
Azt gondoltam, azért távozott ilyen gyorsan, mert nem akarta kimutatni mennyire meghatódott az ölelésemtől. Pedig én láttam, felfedeztem a szemében a könnyeket, amiket oly nagyon próbált titkolni. Nem értem miért nem hajlandó sosem kimutatni az érzéseit, akkor sokkal emberibb lenne.
Ám ő végül úgy döntött, hogy ne ismerjük meg ezt az arcát, és nekünk tiszteletben kell tartanunk a döntését.
Egyedül csak én láttam, és senki más, mikor megcsillant a szemében a szeret irántam. Ezért mondott le rólam még hónapokkal ezelőtt, és ezért engedte most is, hogy maradjak. Kicsit talán ellentmondásosnak tűnhet ez a viselkedés, de ő már csak ilyen. Rájöttem, hogy mindig csak a javamat akarta, még ha ezt nem a legkellemesebb módszerekkel akarta is elérni.

Az örömhír gyorsan terjedt, és mire Lyn-Z hazajött a turnéról már egész komoly csapatot talált Donnáék házában, akik mind azért gyűltek össze, hogy velem együtt örüljenek.
Nevetgéltünk, beszélgettünk, és közben szóba került a szülinapom.
Gerard átkarolt oldalról, és mosolyogva megkérdezte.
- Mit szeretnél szülinapodra?
Hirtelen ezerféle gondolat kavargott a fejemben, hiszen tudtam, hogy szinte bármit kérhetek.
Annyira eseménydús hetek álltak mögöttem, hogy egészen el is felejtkeztem ama nagy eseményről, hogy hamarosan 15 éves leszek, ezért aztán eddig nem is gondolkodtam, mi lenne a szívem vágya. De most, ahogy ránéztem a velem szemben ülő Frankre, és a Gee mellett ülő Linnre, eszembe jutott egy kitűnő gondolat.
- Egy... tetoválást! - vágtam rá hirtelen, de annál lelkesebben.
Akik hallották a kijelentésemet döbbenten néztek rám. Biztosan nem számítottak rá Gerard lányától, hogy tetoválást szeretne, de úgy tűnik minden egyéb adottságán kívül, Gee rettenetes tűiszonyát nem örököltem, és a tetkók meg kifejezetten tetszenek.
- Csak egy picikét. - tettem hozzá gyorsan, mikor láttam, hogy Gee elsápad. - Olyan helyre, ahol nem is nagyon látszik. - próbáltam még lejjebb tenni a lécet.
Linn elmosolyodott, láthatóan tetszett neki neki az ötlet. Talán már azt is kitalálta, hogy hova lehetne és mekkorát. Frank rám kacsintott, aztán meglengette a kezét Gerard szeme előtt.
- Halihó! Itt vagy még? - kérdezte Geetől.
Gerard megrázta a fejét.
- Persze, persze! Itt vagyok, csak.... - nézett rám Gee - Tényleg, komolyan ezt szeretnéd?
A lehető legkomolyabb tekintettel bólintottam.
- Igen!
- Hát... felőlem legyen, nem az én testem. - adta meg magát végül, és végre mosolygott. De azért a szemében felfedeztem egy icipici félelmet!
- Komolyan? Megengeded? - ugrottam örömömben a nyakába.
Nagyon boldog voltam.
- Hát... persze! Ha kibírod? - felelte nevetve, és rám sandított, hogy nem gondoltam-e meg magam. - Nekem tetszenek a tetkók, csak én nem bírnám ki, hogy összevissza szurkáljanak.
Láthatóan még a hideg is kirázta, ahogy a „szurkálásról” beszélt.
- Szerintem Amyt keményebb fából faragták! - vágott közbe Linn, mielőtt Gerard teljesen elvette volna a kedvem az egésztől. Bár már annyira be voltam indulva, hogy akkor sem tudta volna elvenni, ha rémisztő videókat nézet velem a tetoválás veszélyeiről.
- És van már elképzelésed? - kérdezte tőlem Lyn-Z.
- Az még nincs. - válaszoltam szégyenlősen, majd odaugrottam Linn mellé. - Segítesz nekem kiválasztani?
- Hát persze! - nevetett Linn. - El is kísérlek, ha szeretnéd, nem hiszem, hogy Gee...
- Mit nem hiszel? - háborgott az emlegetett. - Amyt igenis én fogom elkísérni! Főleg, hogy szülinapi ajándék, meg amúgy is én vagyok az apja, mellette a helyem!
Mindezeket Gerard olyan ellentmondást nem tűrő hangon mondta, hogy jobbnak láttuk inkább hallgatni. Ha jönni akar, hát jöjjön! De azért tanácsot inkább Lyn-Ztől fogok kérni! Főleg arra az esetre, ha Gerard rosszul lenne! Tartottam ugyanis tőle, hogy helyettem inkább őt kell majd ápolgatni.