Megcsörrent a telefon. Jamia kelletlenül felkelt a kanapéról, lehalkította a tv-t, és odabotorkált a készülékhez.
 - Igen? – szólt bele álmos hangon. De előtte felvette. Annyira álmos azért nem volt.
 - Jó estét! Jamia Nestrorral beszélek?
 - Már nem sokáig – ásított a lány.
 - Elnézést a zavarásért, de a férjét, Frank Ierót súlyos baleset érte. Az az igazság, hogy az orvosok nem sok esélyt adnak nekik. A St. Joseph kórházba hozták őket.
 - Őket? – szólt bele a telefonba dadogva.
 - Igen, Gerard Way-t is behozták. A jelek szerint a férje orálisan akarta kielégíteni Mr. Way-t. Vezetés közben. Ez okozta a balesetet.
 - MIII????!!! A JELEK SZERINT???
 - Igen, nos, Mr. Way pénisze hiányzik a hulláról. Merthogy meghalt. Később megtalálták a férje szájában.
 - Úristen.
 - Még valami. Értesíteni tudná esetleg a feleségét? Nekem nincs kedvem.
 - Őőő… Persze… De…
 - Köszönöm, visszhal!  – mondta unottan a dicspécser.
 Mielőtt Jamia letette volna a telefont, még hallotta, hogy a férfi ezt mormogja: „Mocskos buzik…”
 A lány felkapta kocsikulcsát, kirohant az ajtón, majd mikor az autójához ért, előkapta mobilját, és tárcsázni kezdte LynZ számát. Három csörgés után felvették a telefont.
 - Szia, Jamia! Mondd! – szólt bele vidáman LynZ.
 - Szia, LynZ, az előbb telefonáltak a kórházból, hogy Frankie-t, és Gee-t baleset érte, és súlyos az állapotuk - hadarta Jamia. Azt nem mondta el, hogy Gerard már meghalt. Mert utálta LynZ-t. Mert vékonyabb volt, mint ő.
 - Úristen… De… Értem tudsz jönni?
 - Persze, én is most indulok. Sietek, szia!
 - Azzal beült kocsijába, kitolatott az utcára, és elindult LynZ-ék háza felé. Pontosabban LynZ háza felé.
 Mikor tíz perc múlva odaért, a lány már a járdán várta. Gyorsan elindultak, de újabb tíz perc után dugóba kerültek.
 - A fenébe…  - mormolta Jamia.
 De ebben a pillanatban oldalról a kocsijukba ütközött egy kamion, melyet nem más vezetett, mint Matt Pellisier. A kamion felborult, elsodorva néhány járművet. A szállítótérből szivárogni kezdett a szállítmány. Kerozin. Az elsodort autók már korábban lángra kaptak, most pedig begyújtották a szivárgó üzemanyagot. Hatalmas robbanás rázta meg Jersey utcáit, mikor sorra, egymás után felrobbantak a két kilométeres sorban az autók.

***

Megcsörrent a telefon.
 - Hé, hé, halkabban – nevetett Mikey. Nem a telefonhoz beszélt, mert az valószínűleg nem fogadott volna szót. Mikey feleségéhez, Aliciához beszélt, és barátjukhoz, Brianhez, aki átjött inni beszélgetni. Mikor a többiek halkabbra fogták, felvette a telefont.
 - Hét nap múlva meg halsz… Na jó, nem is! – vicceskedett Mikey.
 - Őőő… Jó estét! Mr. Way-jel beszélek?
 - Nem, Godzillával – röhögött Mikey. Azt hitte, hogy vicces. Brian persze dőlt a nevetéstől. Vagy a két rekesz sörtől. De hát ennyi pia után minden vicces. Mikey meg nanáhogy!
 - Őőő…
 - Na jó, Godzilla nem én vagyok… Én Tinky-Winky vagyok! – nevetett fel újra Mikey.
 - Szóval akkor nem ön Michael Way?
 - De! Igen! Már a nyelvemen volt! Én vagyok Mikey FuckKing Way!
 - Ó – reagált a férfi szolidan.
 - És te ki vagy? Te vagy Godzilla? Tudom, hogy nem te vagy, mert Godzilla nem tud beszélni.
 - Az nem fontos. A bátyját, Gerardot behozták a St. Joseph kórházba, Frank Ieroval. Mindkettőjüknek súlyos az állapota.
 - Jaj! – jajdult fel Mikey, és letette a telefont.
 - Ki volt az? – kérdezte Alicia.
 - Nem Godzilla volt!
 - Hö? – értetlenkedett felesége.
 - Azt mondta NemGodzilla, hogy Gee-t, és Frankie-t bevitték a kórházba!
 - Úristen… Gyertek, induljunk! – szólt oda a fiúknak Godzilla Alicia. (A kéziratban is így volt xD)
 Kb. öt perc múlva sikerült őket betuszkolnia kocsijába, mert Mikey minduntalan vissza akart fordulni Godzillás pizsamájáért, mert mi van ha tovább maradnak!? Újabb öt perc múlva bekötötte őket, és elindultak.

***

 A közeli parkban épp Katlin, Bob barátnője, és Matt Cortez sétáltak. Katlin épp hazafelé tartott, Matt pedig segített neki cipekedni.
 - Hahahaha – nevetett Matt egy viccen, mikor átkeltek a zebrán. Ekkor azonban elütötte őket egy gyorsan száguldó autó, és azonnal szörnyethaltak. A szemtanúk szerint az autóból egy elnyújtott kiáltás hallatszott:
 - De én a Godzillás pizsimet akarooooom!
 - Kuss legyen!
 De ebben a pillanatban az autó felcsavarodott a fára, és mind három utas meghalt.

***

Megcsörrent a telefon. Megint.
 - Felveszem – mondta Ray.
 - Nem mintha én akartam volna… - dünnyögött Bob, aki átjött barátjához sörözni.
 - Igen? – szólt bele a telefonba Ray.
 - Jó estét! Ray Torót keresem.
 - Én vagyok. Miben segíthetek?
 - A barátait, Mr. Way-t, és Mr. Ierót baleset érte. A St. Peter kórházba szállították őket.
 - De hát az San Fransiscoban van, a nyugati parton!
 - Jó, és? Ja igen… Elnézést, a St. Joseph kórházba hozták őket.
 - Ú… És nagyon súlyos?
 - Hát… Mr. Iero fejét amputálták.
 - MIT CSINÁLTAK???
 - Elnézést, rosszul olvastam. A lábát amputálták.
 - Ööö… Köszönöm, máris indulok! – tette le a telefont Ray.
 - Mi történt? – kérdezte Bob.
 - Frankie-t és valamelyik Way-t bevitták a St. Joseph-be!
 - Juj – adott hangot kétségbeesésének Bob.
 - Gyere, induljunk!
 Kirohantak a ház elé, bepattantak Ray kocsijába, és tolatni kezdtek. Ekkor azonban áthajtottak valamin.
 - Mi volt ez? – kérdezte Bob.
 Ray megvonta vállát, és kiszállt a kocsijából, megnézni, hogy mi volt ez.
 - Úristen, Bauer! – kiáltott Ray.
 Igen, a kocsifeljárón Bauer feküdt, Ray fia kutyája, vérbefagyva, kilapulva, szemei elfolyva, belei kitüremkedve, nyelve kilógva, fogai kiesedezve, körmei berepedezve, bundája megkopva.
 - Ray, gyere már, sietnünk kell! – szólt ki az autóból Bob.
 Ray szipogva beült a kocsiba, és újra elindult.
 - Mi volt az?
 - Bauer – szipogott Ray.
 - Ó – sajnálkozott Bob.
 Újabb kemény két méter után megint áthajtottak valamin.
 - Mi volt ez? – kérdezte Bob.
 - Csak egy kutyám volt.
 - Ó –adott hangot egyetértésének Bob, és továbbhajtottak. De akit másodszorra ütöttek el, nem volt más, mint Christa, Ray barátnője, aki most ért haza a boltból. De meghalt.
 Húsz perc múlva beértek a kórházba, ahol Ray meglepően kezdett el viselkedni.
 - Meghalt a fiaaaaam kutyáááááám! – ordított fel. – És én öltem meeeeeeg! – zokogta, majd lekapta kabátját, ami alatt egy bomba volt testére erősítve.
 - Neee, én azt akarom, hogy engem Hulk öljön meg, mert ő nagy és zööööld – siránkozott Bob.
 Ekkor azonban Ray aktiválta a bombát, romba döntve a kórházat, és annak környékét.

                                                                                                 ***                     

 - Elnézést, rosszul olvastam, a lábát amputálták – vigyorgott Bert, és letette a telefont. – Hehe, ez vicces volt – fordult a megkötözött Frankie és Gee felé a férfi.
 Frank és Gerard mérgesen hümmögni kezdtek, mert csak ennyire futotta a szájukba tömött rongy miatt. Természetesen fejenként egy rongy.
 - És most babázni fogunk…

VÉGE (a többségnek xD)