- Mikey! Összenyomsz!- nyöszörögte Abigail az öcsém karjaiban.
- Jujj, bocsi!- engedte el.- Csak annyira örülök neked! Végre vmi régi ismerős!
- Most, hogy végre nem szorongatod... - néztem Mikey-ra.- mi lenne, ha bemutatnánk Abi-t a többieknek?
- Nekem már mutathatjátok is!- lépett ki Matt a fürdőből.- Matt Cortez!- nyújtotta a kezét Abigail felé.
Abi-vel nem tudom mi történt, mert csak bámulta Matt-et, de egy szót sem szólt. Kb. 5 mp múlva fogta fel a helyzetet és fogott kezet Matt-tel.
- Abigail Angel.
- Hmm.... Szép név!
Mikey-val egymásra néztünk és valószínüleg egyre gondoltunk: "Mi akár mehetnénk is."
Hosszasan nézték egymást, de azért fél perc után már nem igazán bírtam magammal.
- Héj! Látom jól elvagytok, de Abigail-t beakartuk mutatni a többieknek, szal... Bocsi Matt, de elraboljuk tőled!- léptem közéjük, és Abi-t már tereltem is az ajtó felé.
Még egyszer visszanézett Matt-re és egy bájos mosoly kíséretében intett neki. Végül Mikey is követett minket. A folyosón Alicia-val futottunk össze.
- Ohh, Ali! Ő itt Abigail a volt....
- Szomszédotok. Tudom. Lyn-Z mesélt már a nagy találkozásról.- szakította félbe Alicia Mikey-t.- Alicia Simmons!- nézett Abi-re.
- Abigail Angel.
Alicia odalépett az öcsémhez és súgott vmit a fülébe, de csak annyit értettem hogy: Lindsey ....... bunyó ........ közelébe..
- Majd még találkozunk!- intézett egy mosolyt Abigail felé és bement a szobájukba.
- Őőő... elmentek.- közölte Mikey.
- Hát az remek. És kik?- kérdeztem (gondolom) "rohadt értelmes" fejjel.
- A többiek. Vmi bárba, de azt nem tom hova.
- Akkor holnap. De holnap már csak a koncert után, rendben?- húztam magamhoz Abigail-t.
De amilyen gyorsan magamhoz húztam olyan gyorsan távolodtam is el tőle, mert hiszen mégis csak feleségem van és egy gyerekem.
- Rendben. Jöjjek ide?
- Nem, dehogy! A koncertre!
- De nincs jegyem.
- Neked nem kell jegy! Figy.! Mondd azt a biztonságiaknak, hogy...... képregény!
- Képregény???- kérdezték egyszerre Mikey-val.
- Aha. Majd megmondom a biztonságiaknak, hogy azt a csajt aki azt mondja "képregény" engedjék be a hozzánk!
- Oké, ha te mondod. De én akkor megyek is.
- Máris?- kérdezte csalódottan Mikey.
- Majd még találkozunk!
- Jó, de akkor is.... Maraaadj mééég!- "Komolyan, mint egy gyerek! -.-"
- Mikey! Am. is fáradt vagyok kicsit. Egész nap az uncsitesómmal játszottam. Holnap majd beszélünk!
- Akkor menj aludni, de holnap meg én foglak lefárasztani!
- Rendben.- mosolygott Abi és felém fordult.- Gerard, jó hogy újra találkoztunk. Szia!- és egy puszit nyomott az arcomra.- Mikey! Szióóó!- ölelte meg az öcsém, majd neki is adott egy puszit és elindult.
- Sziasztok!- fordult vissza még egyszer.
- Szió!- köszöntünk el mi is.
Már épp nyílt a szám, de Mikey megelőzött.
- Nem mentek el.
- Mi?
- Nem mentek el. A ti szobátokba vannak.
- Akkor miért mo...
- Mert Ali azt mondta Lyn-Z nagyon nem bírja Abi-t.
- Hogy? Nem is beszéltek!
- Ne nekem mondd! Féltékeny vagy mi...
- Na bassz! És azért nem mutathattuk be a többieknek?
- Igen, mert együtt vannak.
- Most komolyan féltékeny?
- IGEN!!! És azt mondta ha mégegyszer hozzád ér megtépi.
- Mi van? Most komoly?- kínomban már csak röhögni tudtam.
- Igen, de már ne keljen annyiszor mondanom.
- Ezt nem hiszem el! Beszélnem kell Lindsey-vel.- és el is indultam a szobánk felé.
El sem hittem, hogy Lyn-Z ilyen is tud lenni. Nem is ismerte Abigail-t és az hogy féltékeny...
Mint egy kos úgy törtem be az ajtót. Bob vmit a mobilján hallgatott az egyik fotelben, Ray is a telefonján csinált vmit, de amint beléptem mint felkapták a fejüket. A mosdóból Bandit sírása szűrődött ki, ezért arra vettem az irányt. Lindsey éppen fürdette Bandit-et, aminek a kis asszony láthatólag (és hallhatólag :P) nem örült. Lindsey rám se nézett, csak ennyit kérdezett:
- El is ment?
- El. Beszélnünk kéne!
- Mint látod nem érek rá.
- Jó, akkor utána, nekem mind1, de beszélnünk kell!
- Miről?
- Abigail-ről.
- Nincs mit róla beszélni.
- De mint hallottam van. Nem hiszem el, hogy féltékeny vagy rá!
- NEM VAGYOK RÁ FÉLTÉKENY!- és úgy megrántotta szegény Bandit karját, hogy szinte ordítani kezdett.
Lyn-Z dühösen rám nézett és le se vette rólam a szemét, Bandit-tel nem is foglalkozott. Sose láttam még ilyennek.