Délután a szállodában Frank mutat néhány dolgot a gitáron. Még jó, hogy ennek nincs közönsége, mert igencsak elcsodálkoznának, hogy Frank Iero, a gitárhős mit bénázik!
Végül ott állunk a koncert kezdete előtt. Van egy olyan érzésem, hogy Frankie tervez valamit, tőle minden kitelik, még az is, hogy egy ilyen helyzetből poént csináljon. Még mielőtt felmennénk a színpadra odajön hozzám.
- Csak ügyesen Gee! - suttogja a fülembe és szemeiben hamiskás fény csillan, ami nagyon nem jelent jót! - Ha elbénázod repülsz!
Tudom, hogy csak poénnak szánta, de nagyon dühös leszek.
- Teee! - kiáltok rá, de Mikey sokat sejtetőn rám néz.
- Tudod, megértés! - suttogja a másik fülembe és a béke jelét mutatja a kezével.
Morgok valamit, hogy persze, persze, aztán nyakamba veszem Frank gitárját és kislattyogok a színpadra. Nagyon nincs kedvem az egészhez. Nem elég, hogy már harmadik napja nem vagyok önmagam, harmadik napja nem nyúlhattam a feleségemhez, mert hát az hogy nézne már ki... még ráadásul Frank is szórakozik velem? Jól van barátocskám, ha harc, hát legyen harc!
Frank azzal kezdi, hogy beleüvölt a mikrofonba. Na őt aztán nem kell biztatni, hogy mozogjon! Már az első szám felénél ömlik róla a víz. És folyamatosan üvöltözik. Nem is énekel, csak ordít torka szakadtából! Már megfájdul tőle a fülem és szerintem nem csak az enyém. Ezzel sikerül még jobban felhergelnie. "Frank, ha elmegy a hangom megöllek!!!"
Aztán jön, amitől rettegtem. Elég félreérthetetlenül elindul felém, hozzám dörgölődzik és várja, hogy reagáljak. Na nem, ezt nem várhatja el tőlem, hogy saját magammal smároljak! Ő bezzeg képes lenne megtenni!
Fejcsóválva arrébb megyek, ő meg jön utánam. Szép lassan körbejárjuk így a színpadot, én arrébb sétálok, ő meg követ. Végül megunja, megragadja a fejem és ad egy cuppanósat a számra. Én meg vergődök a kezei közt, de nem tudok szabadulni.
Mikey végre megszán és hajlandó közbeavatkozni. Odajön hozzánk és megpróbál szétválasztani minket, mert Frank nem elégszik meg egy szimpla puszival!
Érdekesen nézhetünk ki így hárman. Mi Frankievel csak hozzuk a formánkat, de Mikey nem illik a képbe. Bár a tegnapi akcióm után...
Már előre látom a legújabb nevünket : Fragekey, vagy valami hasonló. A fanok fantáziája határtalan!
Most kb. mindenki fogdos mindenkit, mert Mikeynak is muszáj ide-oda nyúlkálni, persze pusztán a segítség kedvéért! XD
Frank pedig nem rest, ahogy alkalma adódik rá Mikeyt is letapizza.
- Azonnal hagyd abba! - üvöltök rá és érzem, hogy a fejem kezd lilulni. Így is már mindenféle perverz dolgot gondolnak rólam, hát még ha azt látják, hogy az öcsémet fogdosom!
A rajongók persze eszeveszettül őrjöngenek. Ekkora showt még nem láttak, az tuti!
Frankie végre felhagy a molesztálásommal és arrébb táncol, de olyan mozdulatokkal, hogy még én is belepirulok. Elvonaglik egészen a színpad szélére. Te jó ég, mit akar ez csinálni? Még jobban hergeli a közönséget, tapsoltatja őket, miközben egészen kihajol, ugrásra készen.
- NEEE!- ordítom rá és odarohanok hozzá, mert sejtem, hogy mi fog történni.
- Meg nem próbáld! - próbálom túlüvölteni a zenét, de elkések.
Frank még visszanéz rám, majd egy ördögi vigyor kíséretében beleveti magát a közönségbe.
Azt az őrjöngést! A zene félbemarad, biztonságiak rohannak a küzdőtérre, hogy kiszabadítsák Franket a megvadult rajongók kezei közül.
Beletelik jó pár percbe, mire összekaparják őt. Támolyogva visszamászik a színpadra, ruhája darabokban lóg rajta, haja összevissza áll ( bár az eddig is ilyen volt!) és tele van zúzódásokkal.
Nagy vigyorral a szája sarkán megáll előttem és a mikrofon után nyúl. Annyi esze legalább volt, hogy azt ne vigye magával.
Majd szétvet a düh. Leveszem a nyakamból Frankie kedvenc gitárját és ott előtte földhöz vágom. Erre tátva marad a szája.
Sarkon fordulok és lecsörtetek a színpadról. " Na, ezzel kezdj valamit, ha tudsz!" Nem tud, csak áll sóbálványként.

Iszonyú dühösen megyek az öltöző felé, mikor elkap egy kéz hátulról. Ray az.
- Frank, azonnal gyere vissza! Mi a fasz bajotok van Gerardal?
Nem válaszolok, csak összeszorítom a szám, mint egy kisgyerek és még a karom is összefonom magam előtt.
- Hagyj békén! - mondom sértődötten.
Erre Ray ad egy tockost a nyakamra, tényleg, mint egy kisgyereknek.
- Teljesen elment az eszed? Ezt nem teheted meg! Felnőtt ember vagy, bazdmeg! Ha valami bajotok van egymással Geevel beszéljétek meg, ne a koncerten töltsétek ki egymáson!
Fölém magasodik, én pedig behúzom a nyakam, így még magasabbnak tűnik, főleg mostani méretemhez képest. Ray hátat fordít, elindul vissza és pedig inkább követem a színpadra.
Messziről látom, hogy Frankie kedvenc gitárjának darabjait szedegeti össze (na nem lett nagyon nagy baja, csak néhány alkatrész tört le róla!) Majdnem sír.
Én kapok egy másik gitárt és visszamegyek a színpadra. Frank rám néz, aztán elfordítja a fejét, halál sértődötten.
Odamegyek hozzá, hogy bocsánatot kérjek, de ő rám néz és csak ennyit mond:
- Hülye fasz!
Én meg:
- Köcsög!
Na, ennyit a kibékülésről.