Óvatosan, anélkül hogy hozzáérnénk az előttünk lévő fiúhoz, lefektettük a halat az ágyára. Elég közel raktuk a testéhez, így biztosan pokolian fog bűzleni ha felébred. Szánalmas volt a látvány előttünk; egy afro fiú, fairytopiás ágyneművel, halakkal körülvéve. Gonoszan elmosolyodtam a látottaktól és éreztem, hogy elnehezednek a szemhéjaim és alig bírom nyitva tartani a szemem.

''Rohadt fáradt vagyok.'' Ásítottam kábán.

''Én is.'' Jelent meg Mikey homályosan, orrán a szemüvegével, egyik szeme csukva, a haja mindenfelé.

Hirtelen, Mikey lefeküdt Ray mellé, a takaró alá, egyenesen a halakra. Oké, a karate srác nem vett be altatót vagy ilyesmit?

''Mikey, mi a faszt csinálsz?'' Suttogta Gerard, küzdött hogy ébren tartsa magát, ugyanolyan kába volt ős is.

''Naaagyon fáradt...'' Ezek voltak Mikey utolsó szavai, mielőtt közelebb húzódott az alvó Rayhez – aki valószínűleg valami altatót vehetett be – és az ujját szopogatva elaludt. Nem sokára már csak a horkolását lehetett hallani.

Mielőtt még reagálhattam volna, az elmémet mintha elvágták volna, és az alvás a testem fölé kerekedett teljesen. Egy hangos 'puffanással' az ágyra érkeztem, elég perverz pozícióban, egyenesen Mikeyra és a karate srácra, aztán minden elsötétedett.

Egy szobában álltam, minden fehér volt. Szédültem, mert úgy tűnt mintha a fehér falak mozognának, hátborzongató volt.
Elfojtottam a lélegzetem és megfordultam, remélve hogy találok valamit, csak valamit ami azt mutatja hogy nem vagyok egyedül. Egyszer csak egy nagy fa állt mellettem, olyan hirtelen jött, és a legnagyobb fa volt, amit életemben láttam. A lélegzetem elállt és nagy szemekkel néztem a fára, mikor váratlanul egy száj jelent meg a fa törzsén.

''Frankie, hiszel Istenben?'' Beszélt a fa mély férfi hangon.
''Uh, nem.'' Feleltem, mintha teljesen normális dolog volna, hogy egy fával beszélgetek.
''Miért nem?'' Kérdezte, még mindig mély hangon.

Nem tudtam mit mondjak, úgyhogy helyette csak mosolyogva álltam, bámulva a fát mint egy idióta.

''Frankie, ne játszd a csökkent agyú három évest.'' Mondta a fa, amikor rájött hogy nem fogok semmit mondani. ''Oh várj, nem kell játszanod a fogyatékost, mert már az VAGY.''

Mi a fasz?

Hirtelen éreztem, ahogy egy villámlás belém csapódik és még mielőtt megállapítottam volna mi történt, már a fehér padlón feküdtem és nyáladzottam.

És aztán megértettem...A fa csinált belőlem fogyatékost!

Sajnos nem tudtam mást tenni, csak feküdni a földön és nézni a gonosz fát, miközben azt feltételeztem, hogy agykárosodást is okozott nekem, mivel csak nyáladzottam és forogtak körbe a szemeim a koponyámban.
A kezeim elkezdtek mozogni, mintha valami rohamom lenne, és az arcomat kezdtem ütögetni, miközben fura hangokat adtam ki a számon keresztül.

''Nem vagy olyan kemény most már, mi?'' Nevetett a fa, és éreztem ahogy az egész föld remeg.

''Szóval Frankie, mondd, felizgat téged Isten?''

Egyszer csak úgy éreztem mintha repülnék, és ez az egy mondat, amit a fa mondott ismétlődött a fejemben, ''Felizgat téged Isten? Felizgat téged isten? Felizgat téged Isten?''.

Megkönnyebbülten sóhajtottam fel, amikor már a saját lábamon álltam, és hálás voltam akárminek is, hogy nem vagyok többé fogyatékos.

''Hello Frank.'' Hallottam egy hangot. Megfordultam és a legrondább nővel álltam szemben, akit valaha láttam. Olyan kövér volt, mint egy hegy, sárga fogakkal, és a haja olyan volt mint Amy Winehouse-nak! Valami ruha féleséget viselt, ami úgy nézett ki, mint valami függöny...

''Az Isten vagyok, és leszbikus. Örülök hogy találkoztunk Frankie fiú.'' Mosolygott, ragyogó glóriával a feje fölött.

''Neeeem, te nem lehetsz Isten!'' Kiabáltam, és minden körülöttem elhomályosodott, csak a nő szörnyű arca volt látható.
''AAAARG!'' Kiabáltam, és kinyitottam a szemeim. Rájöttem, hogy fogalmam sincs hol vagyok, és az emlékeim a hivatalosan is legfurcsább álmomról, átvették az agyam irányítását.

Szörnyű fájdalmat éreztem az egész testemben, és nagy meglepetésemre, rájöttem hogy rohadt félreérthető pózban feszem Mikey-n és az afro srácon Gerarddal, aki még félreérthetőbb pózban van mint én, közvetlen mellettem, egyik lábával a mellkasomon.

A hal és Gerard lábának szaga miatt késztetést éreztem, hogy kinyírjam magam. Úgy éreztem felakasztom magam életem hátralevő részére, minden lehetséges módon. A szag elviselhetetlen volt.

''Szállj le rólam!'' Kiabáltam, és félrelöktem Gerard lábát. Végül tágra nyíltak a szemei, ahogy leesett az ágyról.

És Mikey is kinyitotta a szemeit. Láttam a félelmet a szemében, mikor felfogta hogy az afro srác ágyában fekszik. Eszméletlen gyorsasággal ugrott fel az ágyról.

''Mi. A. Fasz?'' Emelte fel hirtelen az afro srác a fejét testével együtt. Nagyon bepöccent, semmi kétség. A haja nagyjából eltakarta a szemét, de akkor is láttam a színtiszta dühöt és utálatot. ''MI A FASZ?'' Kiabált, mire azon kaptam magam hogy reszketek. ''Hal? És ti hárman a szobámban? Mi folyik itt?'' Kiabált tovább, szinte remegett az idegességtől.

''É-én szerintem ideje mennünk.'' Nevettet fel Gerard idegesen, és olyan gyorsan elindult az ajtó felé, amilye gyorsan csak tudott. De hülye Gerard elfelejtette előbb kinyitni az ajtót, így belerohant egyenesen. Természetesen el kellett ájulnia...

Mikey és én odafutottunk hozzá, felvettük a földről és rohanva kifutottunk a szobából, miközben az afro srác dühös kiabálásait hallgattuk.

Futás közben, nem tudtam kiverni a fejemből a furcsa álmom. Soha többet nem iszom alkoholt. 'Ez az álom tutira engem is leszbikussá tett.'