LeATHERMOUTH – Vintage Vinyl
fordította: Chasidy 2009.01.30. 13:18
A koncert és az egész élmény fantasztikus volt!
Három körül indultunk el észak-Jersey-ből, és olyan ötre értünk a Vintage Vinylhez. Sajnos odafelé eltévedtünk, és meg kellett állnunk útbaigazításért. Tehát, odaértünk a Vintage Vinylhez, aztán az unokatesómmal bementünk egy kicsit és akkor megláttam egy nagyon helyes férfit. A húszas évei végén járhatott, és megesküdtem volna rá, hogy Frank az. Az anyám és az unokatesóm meg azt mondták, nem, az nem ő, Samantha. De én nagyon biztos voltam benne, hogy az ő! Szóval, észrevettem egy skorpiót a nyakán, és mondtam anyámnak, ő meg, „Valószínűleg csak egy megszállott férfi.” Úgyhogy vagy tíz percig bámultam azt a fickót. Aztán, amikor elsétált, láttam a HALLOWEEN-t az ujjpercein, és én meg megszólaltam, hogy „HÉ, FRANK!!” Ő meg azt mondta, „Oh, szia”. Lefényképezkedtem vele, és úgy örültem, amikor átkarolt, hogy elkészülhessen a kép. Aláírta azt a pólót, amit erre az alkalomra készítettem. Az áll rajta, hogy LeATHERMOUTH XO, pár sor a Bodysnatchers 4 Everből és a hátulján pedig az összes szám címe. Tehát aláírta, és nagyon úgy tűnt, hogy tetszett neki.
Aztán odaadtam neki azt a képet, amit a hétéves húgom rajzolt neki (talán csak hét, de szereti Franket és az MCR-t), és rajzolt egyet Bobnak is. Frank azt mondta, nagyon aranyos. Mondta, hogy az anyám csatlakozhatna a LeATHERMOUTH-hoz, mire az anyukám nevetett. Mondtam neki, hogy akartam hozni neki egy tiarát (mind tudunk Frankről és a tiaráiról), és olyasmit felelt, hogy „haha, rendben van”. Megmutatta az NJ-t az ajka belső felén, és elárulta, hogy nagyon fájt neki. Tök jól néz ki! Szóval most másodszor találkoztam Frankkel, és nagyon jó volt. Átmentünk a szomszédba, egy pizzázóba, és láttam, hogy Frank kint cigizik, és nem tudtam mást csinálni, csak óriásit mosolyogni és bámulni. Aztán rámmosolygott, és nevetett, ELKÉPESZTŐ volt!!
Tehát, a koncert előtt olyan fél órát vártunk a Vintage Vinyl előtt. A mögöttünk álló lányokkal beszélgettünk az MCR-ról, Frankről és a LeATHERMOUTH-ról és még erről a honlapról is. Öt perccel hét előtt engedtek be, és olyan boldogok voltunk! Csak olyan 100 kölyök lehetett bent, és elég kicsi volt az előadói tér. Frank mindenkinek megköszönte, hogy eljött, aztán kezdett, és én beüvöltöttem, hogy „WOW HE’S IEROSISTABLE!!”. Kuncogott, és megkezdték a Fifth Period Massacre-rel. Lement pár dal, és mialatt a többiek a beállításokat végezték, Frank megkérdezte, hogy van-e valakinek kérdése, és én voltam az első, aki azt üvöltötte, hogy „NEKEM VAN”, de nevetett, és azt mondta, „Nem, ne te”. Kérdezgették, bár elég nehezen lehetett hallani, mert nem voltam túl közel. De a banda remekül játszott, és Frank éneke nem evilági volt. A Leviathanön kívül minden dalt eljátszottak az albumról, bár azt annyira akartam hallani, de hát istenem. A Bodysnatchers 4 Everrel zártak. Nagyszerű záródal volt, és elbódított! Erre a dalra vártam, és úgy örültem, hogy ilyen jól adták elő. A fellépés után mindenki cd-jét aláírták, és elég sokáig eltartott, mert csak két filcük volt. A gitáros megdicsérte a pólómat. Frank azt mondta, jó újra látni, aztán még egy képet készítettünk. Azután az unokatesóm, három lány, akikkel akkor ismerkedtünk meg, és én átkutattuk az egész helyet Mikey után. Nem hiszem, hogy egyetlen LeATHERMOUTH fellépést is kihagyott volna, és nem gondoltuk, hogy pont a bemutató koncertjükkel kezdené. De Mikey megdöbbentően nem volt ott. Viszont összességében elképesztő koncert volt, és mindenki nagyon kedves volt. Tényleg fantasztikus előadás volt, és alig várom, hogy újra lássam a LeATHERMOUTH-t!
Forrás: mychemicalfreak.com
Írta: Samantha
|