Még Frank szobájában voltam egy darabig, aztán olyan 11 óra felé jóéjszakát kívántam, és megcsókoltam. Visszacsókolt. Nekem meg pillangók költöztek a gyomromba xD
-Aludj jól. Szeretlek.- suttogta Frank.
-Te is. Én is…-elkezdtünk nevetni. Ez kész. Ha valaki most azt mondaná, hogy konnektor, biztos hülyére röhögném magam x.x Oké, tudom, hogy nem vagyok normális! xD De hagyjatok békén, hadd legyek boldog együgyűségemben, és éljem a saját kis szerencsétlen és tudatlan kis világom! Na… Ha ilyen a szerencsétlen meg a tudatlan, milyen a szerencsés meg a tudatos? Bele se merek gondolni x.x
Szóval, kimentem Frank szobájából, át az enyémbe, és rávetettem magam az ágyra. És mintha rózsaszín felhők lebegtek volna körülöttem…

Másnap mivel nem volt suli, nem kellett korán kelni (mintha én olyan korán kelős lennék xD), de érdekes módon 9kor már fent voltam. Halkan kimentem a szobából, át Frankhez. Benyitottam. Az a drága még aludt. De olyan édesen, hogy… hogy csak na xD
Ráültem az ágyára, és gondolkodni kezdtem, hogy akkor most felkeltsem, vagy ne. Végülis úgy határoztam, hogy felébresztem. A feje fölé hajoltam, és megpusziltam a száját *-* Erre a kis aranyos mocorogni kezdett, és kinyitotta szemét, és mosolyogva nézett, és felkelt, és smacii, és letámadás, és már korán reggel… Namindegy, megint túl messzire mentem xD Szóval, addig van a történet, hogy ’’és smacii’’.
-Hogy aludtál, kicsim?- kérdezte. Én meg totál elvörösödtem, és meg se tudtam nyikkanni xD
-Háttöizéééé… Jól. És te, maciii?- persze ez csak szívatás volt. Sosem hívnám így a pasimat xD Láttam Frank tekintetében, hogy őneki se tetszene nagyon, úgyhogy gyorsan felvilágosítottam, hogy ez csak egy poén volt. És Frankienek hívtaam *-*
-Én is. Olyan jó volt azzal a tudattal aludni, hogy te vagy a barátnőm- mondta vigyorogva.
-Nekem is, hogy te vagy a barátom.
És cuppcuppcupp. Wááh, imádom. De akkor is meg kéne vele beszélnem azt a dolgot… Ez nem megy így nekem. Valamikor úgy is el fogom köpni magam. Ha meg nem… Akkor az lesz, hogy Gerard azért rág be, mert nem mondtuk el neki. Ha meg Franknek mondom el, hogy mi a helyzet Geevel, szakítani fog velem. Szóval két szék között a pad alá… De magamnak csináltam. És nekem is kell kimásznom belőle. Egyedül.
-Frankie, figyelj…
-Igen?
-Tudod, tegnap beszéltük, hogy nem mondjuk el senkinek… De miért nem?
Frank, ahogy láttam, erősen gondolkodott.
-Azért, mert szerintem még túl korai lenne. Most jöttél ide. Az lenne, hogy ’jaj, hozzáköltözött, és már járnak is’, satöbbi. Ezt akarod hallgatni? Majd ha minden rendeződött.
Nem értettem, hogy miért zavarná ennyire a többiek véleménye. Engem személy szerint nem nagyon izgatott volna. Csak Gerardé… Nem, le kell állnom, nem csinálhatom ezt tovább. Frank a pasim. Gerard meg csak egy barát. Csak… Ez fájni fog. De le kell szakadnom róla. Mármint szerelmi téren. Milyen lenne már, ha Geet bolondítanám, közben pedig ott lenne Frank? Tudom, milyen lenne. Állatinagy szemétség. Mindkettő sráccal szemben. És a többiek még kurvának is néznének. Szóval le kell állnom. Nem játszadozhatok Gerarddal. És kész.
-Oké, de akkor is… Szerintem ki fognak akadni, ha megtudják, hogy együtt vagyunk, és nem mondtuk el nekik.
Olyan furcsa volt kimondani, hogy ’együtt vagyunk’. Még nem nagyon sikerült felfognom, hogy járok Frankkel…
-Nem érdekel, hogy ki fognak-e akadni, vagy nem. Még egy kicsit bírd ki, jó kicsim?- mondta, ezt már kevésbé agresszíven, mint az első mondatot. Fasza, veszekedjünk már az első nap -.-’’
-Oké. Eszünk valami reggelit? Illetve… Eszel valami reggelit? Én ilyenkor nem tudok enni.
-Jaj, ne csináld már! Eszel, és kész.
-Hát, ha azt akarod, hogy hányjak- vigyorogtam.
-Öööö… akkor asszony, állj neki főzni!- mondta nevetve.
-Nee, még felgyújtom a konyhát, mint a múltkor, amikor Lucyval főztünk…
-Felgyújtottátok a konyhát?- úgy röhögött, mint aki most jött a diliházból x.x
-Kac-kac. Amúgy igen. Apu nagyon örült nekünk… Igazából neki akartunk valami finomat főzni, mire hazajön egy üzleti útról. Kiválasztottunk valami narancsos kacsát, vagy nem tudom, mit, és nekiálltunk főzni… Ott kezdődött, hogy Lucy majdnem levágta az ujját, nekem meg belespriccelt a narancs a szemembe. Azóta félek a narancsoktól… Na, mindegy, és amikor neki álltunk volna főzni, nem tudom, hogyan, de kigyulladt a sütő. És ahelyett, hogy apu valami finom, gőzölgő kaját talált volna… Nos, gőzölögni éppen gőzölgött, csak nem a kaja, hanem a konyha. Kicsit bekattant, de nem tartott sokáig az őrület.
Frank majdnem megfulladt, annyira röhögött. Oké, én is, de akkor iiiiis *durci*
Mire végre lejutottunk a konyhába, én is éhes lettem, szóval két müzlis tányér kellett x.x Megkajáltunk meg minden, és visszamentünk az emeletre, mert hát ugye a többiek előtt nem csinálhatunk semmit… Rossz az, aki rosszra gondol! Én a csókolózásra értettem…