Aznap már ki se mentem a szobából. Néhányszor kopogtak az ajtón, de úgy csináltam, mintha aludnék. Nem fogják fel, hogy egyedül akarok lenni?
Amikor már (úgy-ahogy) sikerült abbahagyni a sírást, leültem a gép elé, és felmentem MsNre. Frank fentvolt. Gyorsan átváltottam rejtett üzemmódba, hogy még véletlenül se tudjon írni. De ahogy kiírta a gép, hogy "ön rejtve kapcsolódik", már jött is az üzenet, hogy szia... De nem érdekelt, hogy mit akart mondani. Hazudott.
Mondjuk lehet, hogy részben az én hibám is. Nem kellett volna telebeszélni a fejét, hogy ne szakítson vele. De amúgy is, mi közöm van hozzá? Semmi. És éppen ez a baj.
Nem tudom, hogy mi a szarért voltam ennyire kiakadva. Najó, talán tudom. Mert kibaszottul szerelmes vagyok Frank Ieroba!!!
És mi lenne, ha visszaírnék neki? Így tényleg rá fog jönni, hogy mi a bajom. Maximum megint elkezdek bőgni. Segáz.
LiL: szia...itt vagyok, csak rejtőzködő életmódot élek.
Frank: szia! azt hittem, hogy elhúztál.
LiL: nem húztam el, amint látod.
Pár percig egyikünk se írt. Aztán észrevettem, hogy Frank gépel...
Frank: amúgy mi van veled?
Óóó, ez a kétkilóméteres fasz!!! Nemám valami olyasmi, hogy "dobtam a csajom. szeretnél velem járni?", vaaagy... "láttalak a taxiban, és nem bírtam elviselni, ahogy szenvedsz, ezért kibasztam a ribancot. szeretleeek!"
Neeeeeeem. "mi van veled?" A kurva anyád, pont az!!
LiL: megadod Bob meg Ray meg Gee msn címét?
Frank: ööh...aha.
Szerintem nem erre a válaszra számított. Hát, az előbb én se!!
Leírta a címeket, én meg felvettem a srácokat MsNre. Fent is voltak! És mi volt kiírva Bobnak? "Frank, te akkora egy paraszt vagy". És milyen igaza van!
Bob: szija te lány!
LiL: szia te... fiú?
Bob: :/
Jólvanna. xD
LiL: nyugiiiii. de kérdezhetek valamit?
Bob: naná. de csak ezért vettél fel? :O
LiL: dehogyis, te lüke. naaa. akkor kérdezek.
Mééééély levegő. Most jön az, hogy Bob elmondja, hogy Frank elmondta neki, hogy szeret ^^
LiL: mért paraszt Frank?
Bob csöndben volt egy picit.
Bob: fúúú, még az van kint? azt akkor írtam ki, amikor egy bunkó pöcs volt a kórházban Geevel.
Oké. Betelt a pohár. Én ezt nem bíroooom
LiL: ééértem.
Bob: és amúgy mi van veled?
LiL: semmiazégvilágon. veled?
Elkezdett írogatni, mint az állat, én meg néha írogattam egy-két xDt, vagy akármit. Annál a gyáva faroknál is, aki nem volt hajlandó annyit se mondani, hogy láttalak délután.
De valahol örültem is neki. Mi van akkor, ha megkérdezi, hogy miért sírtam? Mit mondanék? Akármit találnék ki, túl átlátszó lenne, azt éreztem. Ez van. El kell fogadnom, hogy szenvedni fogok egész életemben.
Olyan 10 óra felé mindenkinek mondtam egy sziát, aztán leléptem. Mi lenne, ha meghalnék? Kinek hiányoznék? Neeem, Lil, ilyenekre ne is gondolj! Ez csak átmeneti probléma. Majd elmúlik.
Jah. Lószart.
Elzúztam zuhanyozni, aztán bevágtam a szunyát.
------------------------------------------------------------------------
Reggel apu állt az ágyam mellett. Reggel? Délután 3 óra volt!!!
-Hogyafaszba...? Ja, bocs, apu.
De furi módon apu nem volt mérges, hogy pöppet csúnyán beszéltem. De miért lenne az? Nem is szokott mérges lenni!! Miket képzelgek én?
-Jóreggelt... Illetve délutánt. Már nagyon várnak rád, gondoltam, felkeltelek.
-Öhh, oké, köszi.
Kikeltem az ágyból, és elvonultam a fürdőbe. Benéztem a tükörbe... Na, senkinek se kívánom azt a látványt!! xD Nagyon gázul néztem ki. Gyorsan arcot mostam jéééééghideg vízzel, aztán megfésülködtem. Máris sokkal szebb voltam!!! *önelégültfej* Közben pedig ünnepeltem, hogy nem kellett suliba mennem.
Át is öltöztem, utána meg elindultam lefelé, amikor megszólalt Lucy:
-A fenti nappaliban vagyunk!
Hátraarcot csináltam, és bementem a nappaliba. Bár ne tettem volna...