Reggel elsőnek keltem, lementem reggelit csinálni és felvittem Geenek az ágyba.
Mikor fölébredt csodálkozva nézett rám.
- Ezt meg mivel érdemeltem ki? - kérdezte.
- Hát, csak úgy! - vágtam rá gyorsan.
Gerard a fejét csóválva nézett rám.
- A-a, ez biztos jelent valamit. - mosolygott. - Na ki vele, mit szeretnél?
Ennyire átlátszó lennék? Vagy egyszerűen csak ismer? Na mindegy! Itt volt az ideje, hogy belekezdjek tervem megvalósításához. Annál is inkább, mivel bizalmas forrásból (egy kihallgatott telefonbeszélgetésből) megtudtam, hogy Jamia elutazott pár napra a szüleihez.
- Csak...ööö... szóval... szeretnék gitározni tanulni. - nyögtem ki nagy nehezen.
Gerard szeme elkerekedett.
- Ennek semmi akadálya, nem értem miért kellett ennek....
- Én Franktől szeretnék gitározni tanulni. - mondtam nyomatékosan.
- Ohh...- nyögött egyet Gee, és olyan mindent tudó fejet vágott.
Attól tartottam, hogy lebuktam, és fuccsba megy az egész szépen kidolgozott terv.
- Amy, Frankie.... szóval ő nős! - mondta sokat sejtetően, és hozzá úgy mosolygott, mintha legalábbis megkértem volna Frank kezét.
Basszus, most esett csak le, hogy mire gondol.
- Jaaaaj neeeem! - ellenkeztem hevesen. - Én... csak bírom őt, olyan laza, meg nagyon tud, szóval, ezért gondoltam, hogy ő...
- Jól van, értem és, semmi gond! - válaszolt láthatóan megkönnyebbülve.
Most tényleg azt hitte, hogy belezúgtam Frankiebe? Biztosan magából indult ki!
- Rendben, felhívom, és megbeszélem vele, oké?
- Köszönöm, köszönöm, köszönöm! - ugrottam a nyakában, amitől a narancsleves poharat sikerült felborítanom, melynek tartalma Gerard pizsamáján landolt.
- Ohh, bocsi. - hebegtem.
- Te mosod ki! - nézett végig magán Gee,majd mindketten jót nevettünk.

Hamarosan Gerard beszélt Frankievel, aki beleegyezett, hogy megtanít.
Extra kívánságom volt még, hogy ha lehet ő jöjjön át hozzánk, mert itt nyugodtabbak a körülmények. Hogy miért pont ezt a dumát találtam ki fogalmam sincs, miért lennének itt nyugodtabbak a körülmények, mint náluk, de lényeg az, hogy beleegyezett minden teketória nélkül.
Megbeszéltük, hogy délután átjön, és elkezdjük az első leckét.

Gőzerővel készültem a délutánra. Míg Gee elment valahová teleraktam a hálószobát illatgyertyákkal. Még mikor elhatároztam, hogy összehozom őket, bevásároltam egy halom, úgynevezett "hangulatfokozó" ketyerét, hogyha majd eljön a megfelelő pillanat bevethessem őket. Nem mondhatja senki, hogy nem tettem meg mindent a cél érdekében!
Vacsorát is készítettem, feltett szándékomban állt ugyanis itt-tartani Frankiet éjszakára.

Délután megérkezett Frankie, két gitárral a kezében. Beültünk a szobámba, és kezdetét vette egy bolondos gitáróra.
Nagyon élveztem az egészet. Egyáltalán nem bántam meg, hogy Frankietől veszek gitárleckéket, bár az egésznek nem az én gitártudásom fejlesztése volt a fő célja.
Eljött az este, Frankie menni akart, de én nem hagytam.
- Maradj vacsorára. - kérleltem, és ez Geraradnak kicsit gyanús lett.
- Amy, te főztél? - kérdezte csodálkozva.
- Aha! Csak nem gondolod, hogy éhesen hagyjuk távozni a vendégünket?
Nem kellett sokáig marasztalni Franket, hamar beleegyezett, hogy marad még egy kicsit.
A vacsi után beszélgettünk még kicsit, aztán Frankie már tényleg készülődni kezdett.
- Várjál még! - kérleltem. - Megmutatnád még egyszer azt a nehéz fogást? Félek, hogy holnapra elfelejtem!
Frank kiakadt egy kicsit, hogy miért akarok és este kilenckor még gitárfogásokat gyakorolni, de olyan szemekkel néztem rá, hogy nem tudott ellenállni.
Gyakoroltunk még egy órát. Frank megint indulni készült, mire felkiáltottam:
- Hé, a pezsgőt még fel sem bontottuk!
- Milyen pezsgőt? - nézett rám Gee csodálkozva.
- Ott van a hűtőben egy üveg pezsgő! - erősködtem.
Gerard már gyanakodva nézegetett.
- Mire szeretnél pezsgőzni? - kérdezte.
- Hát, csak úgy! - vágtam rá gyorsan. - Csak úgy nem lehet pezsgőt inni?
- De, végül is lehet! - mondta Gee és kibontotta az üveget.
A hangulat egyre jobb lett, jókat nevetgéltünk. Éreztem, hogy itt az ideje akcióba lépnem.
Látványosan ránéztem az órámra.
- Hogy elszaladt az idő! Nem alszol inkább itt Frankie? Ilyen későn már ne kocsikázz!
Gerard félrenyelte a kortyot, és köhögni kezdett. Szegény, az lesz a vége, hogy egyszer megölöm ezekkel a félrenyelésekkel!
A két fiú egymásra nézett, majd Gee rám.
- Amy, mégis mit jelentsen ez? - kérdezte vészjósló hangon.
- Se...semmit, csak gondoltam, hogy.... esetleg...
- Na jól van, köszönöm szépen a vendéglátást, meg mindent, de asszem én megyek! - kezdett el szedelőzködni Frank enyhény zavartan.
Ezt nem hiszem el. Az erőszakoskodásommal csak az ellenkezőjét értem el, és most ráadásul teljesen hülyének is néznek. Most már csak egyvalamiben reménykedhettem, bár ezt csak végszükségnek szántam!
Gerard indult, hogy kinyissa Franknek az ajtót, de...
- Amy, nem láttad a kulcsot? - kérdezte.