8.fejezet
2008.11.19. 19:03
A lift megérkezett, én meg beszálltam. Fél percen belül kitett a másodikon. Célba vettem Gerard szobájának ajtaját, remegő lábakkal. Ha valaki meg tudná mondani, hogy miért is paráztam, annak nagyon hálás lennék...
Szóval, bementem a szobába. És mi van? Gerard alszik, mint a bunda! Olyan édeshh volt ^^ Komolyan, én csak álltam és bámultam. Aztán rájöttem, hogy hol is vagyok és miért, úgyhogy lecsüccsentem Gerard ágya mellé, és onnan néztem. Istenem, annnnnnnnnnnnyira imádnivaló feje volt! *mézesmázascicabuksi*
Üldögéltem már egy jó fél órája és gyönyörködtem Gee arcában, amikor kinyíltak a szemhéjai *.* Én meg ott ülök és bámulom hülyén. Elég ciki egy jelenet volt.
-Sziaa! Tényleg eljöttél- mondta halkan, mosolyogva.
Elég sokat javult az állapota tegnap óta! Nem nézett ki úgy, mint a frissen meszelt fal (csak majdnem xD), és mosolyogni is tudott. Igaz, hogy csöppet bénán, de azt elnézzük xD
-Persze, hogy eljöttem. Megígértem- válaszoltam, szintén mosolyogva.
Picit csöndben voltunk. Csak Gerard szuszogását lehetett (éppenhogy) hallani.
-És hogy vagy? Nem tudod, hogy mikor jöhetsz haza?
Elég korai kérdés, de valahol el kell kezdeni a társalgást.
-Hát... Már jobban vagyok. Kapok soksok gyógyszert meg minden. De azt nem tudom pontosan, hogy mikor engednek ki. Az orvosom azt mondta, hogy leglább egy hét...
Legalább egy hét. Hmmmm. De ha ilyen ütemben fejlődsz, 2 napon belül otthon leszel. Najó, mégsem.
-Mikey volt bent?- tettem fel a következő kérdést.
-Még nem... Azt mondta tegnap, hogy csak délután fog jönni. Biztos dolga van...
Ja, a húgommal. Senkinemgondolsemmirosszra! Értem?
-És veled miújság?
Jajj, a kis figyelmes ^^
-Áhh, semmi. Megvagyok.
Inkább a helyes válasz az lett volna, hogy "bazdmeg, ki vagyok készülve és mindjárt megőrülök", de ezt inkább nem mondom. Szerintem Gee kicsit megijedne...
Beszélgettünk még Frankékről, egy csomó dolgot elmesélt róluk. És nem tagadom, tetszett, amit hallottam Mindegyik srác jól tanult, mellette még valamilyen hangszeren is játszottak, és Franknek még bandája is volt... Nem értettem, hogy hogyan tud ilyen jól tanulni az mellett, hogy lemezt vesznek fel meg minden. És igen, Geeről is beszélgettünk. De nem sokat, mert valahogy nem nagyon akart magáról beszélni, láttam rajta. Csak hogy imád rajzolni. Kábé ennyit volt hajlandó elárulni xD
Fél 12 volt, amikor magamhoz tértem, hogy hoppácska, haza kéne szédülni. Ígyhát muszáj volt benyögnöm Gerardnak hogy "bocsi, lépek." Csak ez nem ilyen egyszerű, ha a célszemély csak mondja és mondja.
-...és Mikey meg az unikornisok! Nem hiszem el, hogy ennyire odavan értük! Semmi valóságalapja, és ráadásul...
-Ömmm... Gerard?
Pillanatra elhallgatott, aztán kérdőn nézett rám.
-Igen?
-Izé... Haza kéne mennem.
Enyhe szomorúság ült ki az arcára.
-Oké.
Jajjmár, a szívem szakad, Gerard *.* (jéé, még rímel issh xD)
-De ne izgulj, holnap is bejövök. Csak délután, mert tudod, suli...
-Persze, jólvan! Akkor holnap találkozunk. De... biztos menned kell?
Hát, eléggé kéne xD
-Aham, de ne haragudj. Holnap találkozunk. Szija! És jobbulást.
-Köszi! Neked is...ööö.. izé.
Szopókanyalóka xD Csak nevettem, ő meg mosolygott. Még nevete mondtam egy "heló"t, aztán elindultam haza.
|