16.rész
2008.11.08. 19:37
Furcsa zajok szűrődtek ki a hálóból. Először az éjjeli lámpa csörömpölését, majd egy igazi, Gerardos káromkodást lehetett hallani.
- Felébredt! - mondta bölcsen Mikey.
Hamarosan kinyílt a háló ajtaja és Gee dugta ki rajta a fejét. Mindhárman egyszerre néztünk oda.
Gerard kitámolygott és a fejét fogta.
- Kibaszottul fáj a fejem! - vinnyogta.
Odamentem hozzá, és jó feleséghez méltón segíteni akartam neki, de ellökött magától.
- Hagyjál! Menjél csak a kis Frankiekédhez! Ahogy elnézem már tárt karokkal vár.
Biztos voltam benne, hogy még nem teljesen józan. Akár milyen dühös, akkor sem beszélne így.
Frank is felállt a kanapéról és mellénk jött.
- Hogy beszélhetsz így Lilyvel? - támadta le Geet. - Betegre aggódta magát miattad! Mi a fasz van veled?
Gerard csak morgott és a falnak dőlt, nem tudták megtartani a lábai.
- Elárultatok engem! Szép kis barát vagy Iero, mondhatom! Kavarsz a feleségemmel!
- Nem tudom honnan a faszból veszed ezt, de...
- Honnan? Onnan, hogy láttalak titeket! Megcsókoltad Lilyt és ő nem ellenkezett.
Frankie értetlenül nézett rám. Szegény tényleg nem tudta, hogy mi történt, és nem is tehetett róla.
Megpróbáltam Gerard szemébe nézni, de csak homályt láttam benne. Biztos voltam benne, hogy megint ivott. Talán volt a zsebében még pia.
- Gerard, térj már észhez! - közelebb mentem hozzá, hogy segítsek neki talpon maradni, de durván rám szólt.
- Te is csak az vagy, aki mindig is voltál! Egy kurva!
Frankie nem bírta tovább türtőztetni magát. Hirtelen haragjában behúzott egyet Geenek.
Gerard az ütéstől megtántorodott és lassan lecsúszott a fal mellett. A szája sarkából szivárogni kezdett a vér.
Frank zavartan nézte mit művelt, majd letérdelt barátja mellé.
Akkor már Mikey is ott volt mellettünk, de szegény azt sem tudta hová kapjon, annyira gyorsan peregtek az események.
Én is Gee mellé térdeltem, és gyorsan megtámasztottam, mert dőlni készült. Megfogtam a fejét , megsimogattam az arcát, és éreztem, hogy folynak a könnyei.
Két kezével megfogta a kezem, rám nézett és keservesen sírva mondta:
- Ne... hara... gudj!
Magamhoz öleltem és a vállamra hajotta a fejét. Egész teste rázkódott a zokogástól. Sosem láttam még ilyennek.
Nagyon fájt, amit a fejemhez vágott, de tudtam, hogy ez most nem ő, nem szabad komolyan venni, amit mond.
Mikey bement a hálóba és egy üres üveggel tért vissza. Jól sejtettem, hogy ébredés után is ivott.
Percekig ültünk a falnál, mire Gerard úgy ahogy megnyugodott. Elengedtem és megnéztem a sérülésit. Hát nem volt valami szép látvány félig feldagadt szája.
Frank is megvizsgálta ütésének nyomát.
- Bocs haver, nagyon fáj? - kérdezte, és nem csak udvariasságból, hanem őszintén.
Gerard a fejét rázta és nagy nehezen megszólalt.
- Én... akkora állat... vagyok! Nem... akartam!
Rám nézett. Szemeiben fájdalom tükröződött.
- Nem gondoltam komolyan. - mondta nekem.
- Tudom! - bólintottam és megint megsimogattam, hogy érezze, nem haragszom.
- De mégis miről beszéltél, hogy láttál minket? - kérdezte Frank.
Tudtam, hogy erre nekem kell magyarázatot adni.
- Mikor betakartalak szobádban, és te nem voltál magadnál,... megcsókoltál... véletlenül.
Gee bólogatott.
- Láttam, hogy megcsókolod Lilyt.
- De... én.... nem is tudtam! - védekezett Frankie.
- Épp ezért nem is szóltam. Tudtam, hogy nem vagy magadnál.
- Ez... most komoly? - nézett rám Gee - Tényleg nem tudott róla?
- Nem!
- Tényleg egy állat vagyok! - sóhajtotta Gerard. - Én meg azt hittem van köztetek valami. És te sem szóltál, hogy mi történt, ezért gondoltam, hogy valamit titkolsz.
- Nem szóltam, mert ... nem tartottam fontosnak. Véletlen volt, ha tudtam volna, hogy látod...
Gee megint rám borult és sírt.
- Meg tudtok nekem bocsátani? - kérdezte rekedt hangon.
- Mire való egy feleség? - mondtam neki kedvesen.
- Na és mire való egy barát? - kontrázott Frank is.
Úgy gondoltam ideje lenne elhagyni a hálószoba melletti falat.
- Lábra tudsz állni? - kérdeztem Geet.
Nagy nehezen feltámogattuk, Mikey segítségével. Gee nem győzte megköszönni.
- Sze... retnék lezuhanyozni! - nyögte.
Ahogy végignéztem rajta egyáltalán nem csodálkoztam.
A fürdőszoba felé terelgettem a csapatot.
- Gyere, segítek!
A víz hatására Gee sokkal jobban lett. Segíttetem neki megtörölközni.
- Mi lenne velem nélküled! - sóhajtotta, mikor már tisztán és szárazon állt előttem.
- Nyugodt lenne az életed! - nevettem - Vagy legalábbis nyugodtabb.
- Nem hiszem!
Mélyen a szemembe nézett.
- Lily, mindennél jobban szeretlek! - és megcsókolt.
Ahogy puha ajkai az enyémre tapadtak nem bírtam visszatartani a könnyeimet.
|