Reggeli után elindultunk, hogy bejárjuk a környéket. Nem tudom Gerard hogy csinálta, de az egész napot velem töltötte. Megmutogatta a legfontosabb helyeket, sokat mesélt a gyerekkoráról és én egyre több hasonlóságot fedeztem fel köztünk. Tényleg megdöbbentő volt mennyire hasonlóan gondolkodunk és cselekszünk.
Mikor elmesélte milyen komolyan ivott, én inkább csöndben maradtam. Nem kell még megtudnia, hogy én sem vetem meg az alkoholt. Meg aztán ki tudja, lehet, hogy más társaságban nem is lesz rá szükségem. Bár ha Gee társaságára gondolok.... Na mindegy, majd meglátjuk!
Legnagyobb meglepetésemre Gerard nemcsak az egész napot, hanem az egész hetet velem töltötte. Néha-néha volt csak egy kis elintéznivalója, de egyébként végig velem volt. Egy hét alatt sikerült alaposan megismerni egymást, és bár egy hét nem pótolhat 14 évet, azért úgy éreztem sokkal közelebb kerültünk egymáshoz.

Egyik nap elmentem beszerezni magamnak néhány holmit, mert készleteim még mindig elég szűkösek voltak. Annyira elszaladt az idő, majdnem dél volt mire hazaértem.
Geet a konyhában találtam, épp a hűtőben kotorászott és ehhez jó mélyen lehajolt. Úgy tűnt nem vette észre érkezésemet, gondoltam meglepem kicsit. Hirtelen átöleltem hátulról a derekát.
- Szia! Megjöttem! - mondtam neki, nehogy frászt kapjon hirtelen felbukkanásomtól, de úgy tűnt hiába.
Szegény úgy megijedt tőlem, hogy alaposan beverte a fejét a hűtő polcába. Káromkodott egy hatalmasat és kezdett kihátrálni a hűtőből.
Ekkor rajtam volt a meglepődés sora. Aki ugyanis a hűtőben matatott az nem Gerard volt, hanem egy ismeretlen pasi. Illetve nem volt annyira ismeretlen, mert ahogy sikerült beazonosítanom, mintha Frank Iero lett volna.
Gyorsan elengedtem áldozatomat, mire Frank végre ki tudott mászni a hűtőből, és a fejére szorította a kezét.
- Őőő....szia, bocsi! - próbáltam menteni a helyzetet.
Frank végignézett rajtam és csodálkozó tekintetéből mindjárt levettem, hogy még nem tud rólam.
- Szia! - köszönt zavartan.
- Én Amy Hale vagyok. - nyújtottam felé a kezem.
- Én meg Frank Iero. - válaszolt, majd kezet fogtunk.
- Ne haragudj az előbbiért, én azt hittem Gee matat a hűtőben.
- Se... semmi baj. - mondta csodálkozó tekintettel, mire rájöttem, hogy ez az egész most elég félreérthető.
Már épp kezdtem volna magyarázkodni, mikor a lépcső aljában megjelent Gerard, félmeztelenül.
Mikor meglátott minket enyhén vörös fejjel odajött.
- Látom összeismerkedtetek. - nevetett, majd meglátva Frank fejéhez szorított kezét megkérdezte. - Veled meg mi történt?
- Sikerült lefejelnem a hűtőt. - válaszolta Frankie még mindig a feje búbját simogatva.
Gee odajött hozzám, megfogta a karom és ünnepélyesen bejelentette.
- Frankie, bemutatom a lányomat, Amyt!
Szegény Frankie annyira meglepődött, hogy még azt is elfelejtette, hogy fáj a feje.
- A... lá... nyo... daat? - kérdezte szájtátva.
Nem tudom eddig mit gondolt, ki lehetek. Talán Gee szeretője? De talán még akkor sem lepődött volna jobban meg, mint ezen a "lánya" dolgon.
Gee röviden elmesélte neki megismerkedésünk történetét. Frankie szájtátva hallgatta, majd ugyanazt csinálta, mint eddig bárki, aki megtudta, hogy Gerard lánya vagyok. Alaposan megnézett, majd miután kivizsgálódta magát füttyentett egyet.
- Aztaaa... nagyon hasonlít rád Gee! És Lyn-Z mit szólt hozzá?
- Még nem tudja. - vallotta be Gee az igazságot.
- Ajaj haver!
Ebből a kijelentésből arra következtettem, hogy Gee felesége nem fog örülni a felbukkanásomnak.
Gerard meglátva arckifejezésemet biztatón megszorította a karom.
- Ne aggódj Amy, Lynn jó fej, nem fog megenni. - mondta mosolyogva, majd alig hallhatóan hozzátette. - Legfeljebb engem.
A nagy ismerkedési lázban most vette csak észre, hogy felül nincs rajta semmi. Hirtelen olyan zavarba jött, nem is igazán értettem miért. Én is láttam már őt felső nélkül, meg gondolom Frankie is. Nem igazán értettem miért zavarja ez most annyira. Gyorsan el is ment, hogy magára kapjon valamit.
Kettesben maradtunk Frankievel.
- Szóval Amy, hogy tetszik New Jersey? - kérdezte csak hogy mondjon valamit.
- Szép, mármint amit eddig láttam belőle.
- És mond csak, mit szóltál hozzá, mikor megtudtad, hogy Gerard az apád? Mert én igencsak aggódtam volna! - mondta nevetve.
Közben visszatért közénk Gee is, aki meghallotta Frank szavait.
- Frankie, ne ijeszd meg Amyt! - korholta Franket nevetve. - Ráér még megtudni milyen családba született!
Franknek mennie kellett, de még előtte megbeszéltük, hogy amint lehet összehozunk egy hármas kiruccanást a közeljövőben. Nem tudom ő hogy volt velem, de nekem nagyon szimpi volt Frank.

Péntek délután volt és Gee valami rossz hírt kaphatott, mert nem volt éppen fényes kedvében. Nem volt hajlandó elárulni mi az , ebből gondoltam, hogy talán velem lehet összefüggésben. Faggattam, de csak annyit értem el vele, hogy kerülte a társaságomat. Végül felhagytam a kérdezősködéssel. Úgy gondoltam, ha valami fontos dolog történik az ügyemben azt úgyis idejében megtudom.
Elég késő volt már, majdnem este 10 óra. A szobámban voltam és le akartam menni a konyhába inni valamit, mikor halk beszélgetés ütötte meg a fülem. A nappalihoz osontam, és Frankiet láttam a kanapén ülni Gee mellett. Csodálkoztam, hogy nekem nem szóltak, hogy itt van, végül rájöttem, hogy ennek nyilván megvan az oka.
- De... most mit csináljak? - kérdezte Gerard. Hangjából kétségbeesés áradt, amitől nagyon megijedtem.
- Az ügyvéd mit mondott? - nézett rá Frank.
- Nem sok jóval biztatott. Amy nagyszülei ragaszkodnak hozzá, én meg... ilyen múlttal... hiába vagyok 4 éve tiszta!
Gerard Frank vállára hajtotta a fejét és nagyon úgy tűnt, mintha könnyek csillognának a szemében. Frank átölelte.
- Hogy mondjam el neki? - kérdezte Gee még mindig Frankiehez bújva.
- Meg kell próbálnod, bármilyen kevés is az esély, hogy veled maradhasson. - biztatta Frank.
- Igen. Szegény nagyon ki lesz borulva, ha megtudja.
Nagyot dobbant a szívem. Szóval ezért volt a egész napi rosszkedv. Kevés az esélye, hogy Gerard magához vehessen. És szegény mennyire kivan miatta. Ezek szerint megkedvelt?
Indultam volna vissza a szobámba, hogy én is jól kisírjam magam, mikor olyat láttam, ami maradásra késztetett.
Gerard szembefordult Frankel és megint vállára hajotta a fejét. Úgy bújt hozzá, mint egy elveszett gyerek.
- Ne félj, minden megoldódik. - suttogta Frankie, majd kicsit eltolta magától Geet és... megcsókolta.
Egy pillanatig azt hittem rosszul látok. A nappaliban sem volt túl erős a világítás, az én szememet is lassan ellepték a könnyek, biztos voltam benne, hogy nem történt meg, amit látni véltem.
Ám ahogy jobban figyeltem megállapítottam, hogy nincs semmi tévedés. Gerard és Frank ajkai egymásra tapadtak, Frank belemarkolt Gee hajába és hosszú másodpercekig nem engedték el egymást. Csók volt ez a javából, mégpedig nem is az egyszerűbbek közül való.
Úgy döntöttem elég volt a nézelődésből. Indultam volna vissza a szobába, de belerúgtam egy kisszekrénybe, amivel sikerült hatalmas zajt csapnom.
Gerard és Frank szétrebbentek, mint a megkergetett galambok, és jó messze próbáltak húzódni egymástól.
- Amy, te vagy az? - kérdezte Gee és a lépcső felé indult.
Igyekeztem úgy csinálni, mintha csak most jöttem volna fentről, bár fejemben ezernyi érzés kavargott.
A lépcső aljában szembe találtam magam Gerardal, aki szomorú arccal hívott maga után.
- Gyere Amy, valamit el kell mondanom.
Leültem a kanapéra, pontosan oda, ahol az előbb még Gee ült, és szenvedélyesen csókolózott Frankel.
- Beszéltem az ügyvéddel. - kezdett bele Gerard. - a nagyszüleid ragaszkodnak a felügyeletedhez.
Nagyot dobbant a szívem, tudtam, hogy most mi következik.
Gee letérdelt elém, kezébe vette a kezemet és nagyon szomorú szemmel nézett a szemembe.
- Én megteszek mindent, hogy nálam helyezzenek el, de tudnod kell, hogy a múltban olyan dolgokat csináltam, ami a bíróságnak nem fog tetszeni.
- Azt... tudom. - feleltem tétován. Tényleg tudtam, hogy alkoholista volt, meg hogy drogokhoz is nyúlt. - De az már régen volt ....
- Igen, régen, de sajnos a bíróságot csak az érdekli, hogy megtörtént. Kevés az esélye, hogy velem maradhass.
Láttam, hogy nagyon bántja a dolog, könnyek csillogtak a szemében. Nyújtotta volna felém a karját, hogy magához öleljen, de össze voltam zavarodva. Az előbb még Frankel láttam ölelkezni, most meg ez a hír.
Bármennyire is szerettem, nem tudtam megölelni. Hol rá néztem, hol meg Frankre, majd hirtelen felpattantam és elrohantam tőlük.
- Amy! - hallottam még Gee kiáltását, mielőtt magamra zártam volna a szobám ajtaját.