Tiszta románc: My Chemical Romance – The Black Parade Is Dead!
2008.10.28. 11:32
Az MCR-t sokan emo zenekarként aposztrofálják. Még így is sokkal kreatívabb, mint a valóban ciki összes többi emo-horda.
Amikor Gerard Way, a szerelmes vegyészek énekese úgy döntött a new yorki terrortámadást követően, hogy bandát alapít, nem gondolta, hogy ekkora sikerük lesz. Mi sem. Az NME szerint viszont az év legjobb koncertzenekaráról van szó, és a most kiadott live lemez nem feltétlenül cáfol rá a címkére.
A Jersey City-ben alakult csapat 2006-ban adta ki a Black Parade című, áttörést hozó lemezét, amely hallatán olyan muzikális, stiláris kusza hálóba bonyolódott a hallgató, hogy csak a szaksajtó éles fülű szakemberei tudják kihalászni onnan. Az MCR megörökölte a Queen vokáljait, a progrock merészségét, a punk lendületét és a poszt hardcore dühét. Sokak szerint az egész csak jó alkotóelemekből összerakott lelketlen termék, a Mexico City-ben megjelent pár ezres tömegnek viszont nem ez a véleménye. Őket nem zavarta, hogy a nyitó The End egy az egyben a Pink Floyd falát nyitó és leromboló In The Flesh?-ének nyúlása, hogy a Welcome To The Black Parade power metálos zúzása nem sokban különbözik a Helloween tekeréseitől, vagy az I Don’t Love You fülbemászó melódiája a konkurens Green Day lassú tételeire emlékeztet. És nekik van igazuk, mert az amerikai fenegyerekek koncertlemeze rendkívül robbanékony anyag, tele pörgős, korrektül előadott nótával.
Az MCR-t sokan emo zenekarként aposztrofálják. Rosszul teszik, mert, ha nem is esünk hasra a produktumtól, még így is sokkal kreatívabb, mint a valóban ciki összes többi emo-horda.
Forrás: WAN2
Írta: H.T.
|