1.rész
Kétségtelenül most jött el végül az az időszak, amikor tudod, hogy nagyon nagyon rossz dolgot csinálsz.
Csak remélni tudod, hogy nem fog sokáig tartani, mert nincs józan eszed, hogy megállítsd magad. Ha szexuális ez a dolog, ha nem. Egyszerűen nem megy.
Az eszed kiabál neked, kér hogy hagyd abba, de te nem hallgatsz rá. Talán mert nem akarod meghallani, mivel ez egy különleges pillanat számodra. Ez tényleg olyan különleges?
Nem, bizonyára nem. De akarsz valakit, aki a közeledben van, érzed a lélegzetét a testeden és a részeddé válhat.
Nem. Ez nem szerelem.
Csak baráti szeretet.

Csend. A legrosszabb dolog a csend.

Mindig hallom magam, miközben gondolkodom. Hallom, ahogy az agyamban az izmok maxon dolgoznak. Ez a csend lassan megöl…

Már az is elég kínos volt, amikor Sam bejött a szobába és most…szavakkal nem tudom leírni mit érzek.
Nem akartam, hogy bárki is tudja, hogy már majdnem megbasztam a legjobb barátom…ez Sam most már nyilvánvalóan tudja. Úgy értem már nincs kiút, főleg ha még ő is csatlakozik. Mivel ő nem barát, a dolgokat kicsit kellemetlenné tudja tenni, ha csak úgy idejön hozzánk.
Jó ötletnek hangzik.

-Mi ez a csend?- kérdezte Sam jó pár percnyi csend elteltével- Nem tudtam, hogy ennyire megijedtek egy kis ’kihívástól’…

Igen, ilyenkor jön el az az idő, amikor már tényleg nagyon nem bírsz uralkodni magadon. Ez bizonyára most történt meg.

-Fogd be, te kis stréber.- kiabáltam, kicsit zavartan- Csak ott fogsz állni, vagy ide tolod végre a segged?

Éreztem Gerard tekintetét magamon, de nem fordultam felé. Kicsit szerintem sokkolta ez a hirtelen felindulásom, de még mindig nem ellenkezett.

Sam elindult felénk, egy apró gonosz mosollyal az arcán. Mintha valamit már előre látna. Mintha már előre kitervelte volna…

Nagyon zavarban voltam, de izgatottnak is éreztem magam. Izgultam, hogy mi fog történni. Tudtam, hogy ez olyan nagyszabású dolog lesz, amit sem én, sem Gerard, sem Sam nem fog elfelejteni a közeljövőben.

Ahogy Sam közeledett, éreztem hogy minden egyes lépése után egyre keményedek.

Az egyik felem most azonnal le akart állni és elfelejteni, ami történt, mert a barátok ezt teszik.
De a másik felem folytatni akarta. Érezni akartam mindkettőjük testének a közelségét, a légzésüket és elfelejteni minden mást.

Hirtelen egy kezet éreztem a hasamhoz dörgölődni, amibe az egész testem beleborzongott. Arccal fordultam annak, aki ezt kezdte, nem más volt mint Gerard.

Ahogy egyre erősebben csinálta, nyögni kezdtem. Lefeküdtem, Gerard pedig egyenesen rám. Megint.

A szemem sarkából láttam, hogy Sam elkezd levetkőzni. Lassan levette a gatyáját, majd azt követve a nyakkendőjét és a pólóját.

Vigyorogva lejjebb csúsztattam a kezem Gerardon, aki lihegni kezdett.

Hogy lehet ez ilyen rossz, és mégis jó egyben?

Mielőtt még tovább gondolkodhattam volna, Sam már az ágyon ült mellettem, meztelenül, az arckifejezése pedig olyan lett, mintha azt akarná mondani, hogy készen áll rá hogy valaki elcsábítsa, akárki is az.

Gerard mostmár a hasamat nyalogatta. Érezem a meleg nyálát a bőrömön. Ez mégjobban felélénkített, mint valaha. Elhagyta a szám egy apró nyögés, miközben éreztem, hogy két kéz kezdi el simogatni a karom.

Kinyitottam a szemem és a tekintetem találkozott Sam-ével. Még mindig ugyanaz az ördögi vigyor, amitől olyan perverznek látszott. De oh hát…szeretjük mi azt, nem?

Elég nehéz volt koncentrálni, úgy hogy közben mindketten az összes lehetséges módon elvarázsoltak. Komolyan olyan voltam, mint valami szex baba…

Elkezdtem nyögdécselni, amikor valamelyikük a férfiasságomhoz ért. Az az érzés valami hihetetlen volt! Mintha én lennék a világ királya.

Nem azért, mert még sosem szexeltem, egyáltalán nem azért. Az a helyzet hogy eddig csak lányokkal voltam és így nem volt részem még ilyesmiben fiúval. Oké kivéve ma ami Sam-mel történt, de az más volt…

Én is akartam valamit visszaadni, ezért felültem és Gerardot fektettem le, teljesen figyelmen kívül hagyva Sam-et.

Mostmár én irányítottam. Gerardon ültem és azt csinálhattam amit akartam…

Ez elég szórakoztató lesz.

Elkezdtem simogatni a kezemmel a mellkasát, majd egyre lejjebb haladtam.
-Ohh, Frank! Kérlek!- kérlelt Gerard, de én nem akartam megadni neki ezt az örömöt még. Cukkolni akartam egy kicsit, addig amíg térden állva nem könyörög.

Igen, jól tudok incselkedni…

Folytattam a simogatását, amíg végül már majdnem kiabálta a nevem, attól meg féltem, mert akárki meghallhatja. Gerard férfiasságára tettem a kezem, hogy abbahagyja ’a hangos zajok’ keltését, de Sam elhúzta a kezem onnan.

Kérdően néztem rá, hogy miért húzta el a kezem. Most én akarok örömet szerezni Gerardnak. Nem ő.

-Ha azt gondolod, hogy majd itt fogok ülni, és tétlenül nézlek, akkor tévedsz.- suttogta az arcomba és elkezdte kiverni ő Gerardnak.

-Remek…- mérgelődtem összeszorított fogakkal.
Hogy képzelte, hogy csak úgy elveheti tőlem Gee-t? Nem volt elég hely mindkettőnknek hogy Gerardot taperoljuk, mert odaült a jobb oldalára. Nem tanult gyerekkorában az osztozkodásról? Én tisztán emlékszem, hogy minden játékomat megosztottam a másikkal, de nem, Sam ezek szerint még nem hallott arról, hogy mi az az osztozkodás!

Öntelt seggfej!- gondoltam és közben ölni tudtam volna a nézésemmel.

-Aww, Frankie.- mondta Sam mosolyogva- Van elég hely kettőnknek, te is tudod. Csak gyere közelebb.- integetett a kezével, közben pedig ott voltam szinte mellette.

Gerardra néztem, aki elég nyugtalannak tűnt.
Miért? Nem élvezi?

Elhessegettem ezeket a gondolatokat és közelebb mentem, mert igaza volt. Van elég hely kettőnknek.

Sam lenyomott az ágyra Gerard mellé. Egy ’puffanással’ értem az ágyra.

Nem tudtam hogy Sam ilyen erős, sokkal gyengébbnek látszott.

-Tényleg tudni akarod, mit fogok most veled csinálni?- kérdezte a Brit akcentusával, ami egy királyi fenségre emlékeztetett.

Gerarddal találkozott a tekintetünk. Elmosolyodtam.

Helyesen cselekedtem.