Gyógyír
2008.09.21. 15:30
Elég rosszul aludtam, forgolodtam össze vissza az éjjel, de szerencsére Gee mellettem volt és ápolgatott. Szerintem kicsit lázas lehettem, mert éreztem, hogy Gerard egyszer valami hideget rakott a homlokomra. Reggel ismét egy bögre tea fogadott és Gee ölelő karjai, persze egésznap ki sem kelhettem az ágyból és mindennel el voltam látva. Azért ennyire nem vagyok beteg! De Gee mégis úgy kezelt, mintha valami olyan betegségem lenne, ami miatt tíz percig se lehetek egyedül... Ha gondoskodással gyógyitani lehetne én már makk egészséges lennék hála neki. Gondolom nem csoda, hogy estére már valóban teljesen jól voltam. Gee befeküdt mellém az ágyba és tv-zni kezdtünk, szorosan hozzábújtam és Gerard bódító illatára sikerült elbóbiskolnom. Cuppogás hangjára és meleg nyál érzésére keltem. A nyakamat puszilgatta és szivogatta. Mire teljesen feleszméltem már rutinból a haját birizgáltam.
- Mire készülsz? - egy kisebb sóhaj is jutott a mondathoz.
- Meggyógyítalak. - suttogta.
Nagyon gyengéden simogatta a mellkasom és puszilgatni kezdte az arcom. Annyira finom és óvatos volt minden érintése, mintha valami felbecsülhetetlen dolognak tartott volna. Gerard szépen lassan fölém térdelt és tovább folytatta a puszilgatásomat. Pici köröket irt le a hasamon a mutatóujjával miközben puha csókokat nyomott az ajkaimra. Szépen lassan lejebb kezdett haladni egészen a férfiasságomig és lassan simogatni kezdte. Egy icipici nyögés félét produkáltam, Gee pedig olyan bájosan mosolyogni kezdett... Finoman a hasamra forditott és hagyta, hogy egy kicsit elhelyezkedhessek, a fejemet a puha párnára raktam ő pedig simogatni kezdte a hátamat. Kirázott a hideg, Ő kacagni kezdett.
- Annyira szeretlek. - mondta, majd az ágy végébe kúszott.
Amikor már mögöttem volt lassan igazgatni kezde a lábamat, ameddig nem dérdeltem a fejemet pedig még mindig a hófehér párnán pihentettem.
Helyezkedni kezdett, én hátrakukkantottam de nem volt időm megfigyelni az arcát mert iszonyat lassan belémhatolt.
- Ahhnn... - hagyta el a számat egy elfojtott nyögés.
Gerard lassan mozogni kezdett bennem és teljesen kitöltött. Annyira óvatosan csinálta... El sem hiszem, hogy erre vetemedik, csak azért mert egy kicsit megfáztam... Egy lassú, vontatott és gyengéd menetre, csak egy aprócska betegség miatt. Tőle ez minden csak nem megszokott. Simogatni kezdte a hátamat majd áttévedt a hasamra és egy kicsit lejebb a férfiasságomra, de azt is nagyon lassan vette kezelésbe. Istenem... A mennyben éreztem magamat és a világ legszerencsésebb emberének. Ilyen fajta gondoskodást sem mindennap kap az ember... De azért nem gondolhattam komolyan, hogy Gee semmiféle extra dolgot sem visz bele a menetbe... Lassan kicsusszant belőlem én pedig legszívesebben visszatekertem volna az egészet, hogy újból ilyen lassan szeretkezzünk, bár meg kell hagyni nekem is nagyon fura volt. Leült az ágyon és beleültettet az ölébe, minden szempontból. Rögtön gyorsabban csinálta, bár ez nem még mindig nem volt az a Gerard tempó amit tőle megszokhattam. Szorosan magához ölelt és puszilgatni kezdte a nyakamat én pedig a vállára hajtottam a fejemet és simogatni kezdtem a hátát, szerencsére most nem éreztem szükségesnek a karmolászást. Felemeltem a fejemet és puszilgatni kedtem az arcát egyre közelebb haladva a szájához végül lassan csókolozni kezdtünk és jó darabig nem hagytuk abba. Lassan táncoltak nyelveink, keresve ezzel a másikét majd mikor egymásra találtak jó darabig nem szakadtak el "párjaiktól."
Gerard szakitotta félbe a műveletet és halk nyögdécselésbe kezdett, fejét hátra döntötte, kezeit pedig a csipőmre rakta, én pedig kicsit mozogni kezdtem, amire Gee még jobban magához húzott és egy újabb csók kiséretében elélvezett. Gyengéden megemelt és visszafektetett vizszintesbe majd, mivel én nem élveztem még el, (bár nagyon közel álltam hozzá) ráült a combomra és verni kezdte a farkamat, miközben végig néztük egymást. Nem kellet sok és el is élveztem, Gee pedig visszafeküdt mellém az ágyba és betakart majd adott egy puszit a homlokomra.
- Jobban vagy? - kérdezte, miközben elkezdett játszani a hajammal.
- Sokkal. - mosolyogtam.
Gerard csillogó szemekkel nézett tovább, szemeim pedig egyre jobban kezdtek leragadni, miközben simogatta az arcomat. Fennt szerettem volna maradni és még nézni egy kicsit, esetleg csókolozni is, vagy beszélgetni de nagyon álmos lettem ismét és nagyon hamar engedtem az álmosság nem túl kellemes érzésének. Még éreztem Gee érintéseit, ahogy egy lágy csókot kaptam tőle, de ezután minden elsötétült.
***
Másnap reggel nagyon fura érzésre keltem, mintha valaki nézett volna. Bágyadtan nyitogatni kezdtem fáradt szemeimet, jobb oldalra néztem és tekintetem találkozott Gerardéval, aki hatalmas mosolyra húzott szájjal könyökölt mellettem.
- Jó reggelt szerelmem.
- Gee... Mióta nézel?
- Körülbelül húsz perce csak azt nézem, ahogy alszol.
- Miiiiii?
- Most mit mi?
- Húsz perce?
- Igen! Tán kevésnek tartod? Te többet szoktál sunyiba mi?
- Dehogy! Inkább soknak.
- De hát annyira szép vagy, miért ne nézhetnélek?
- Mert nem... - pirultam.
- Ez nem válasz. Különbenis, csak az enyém vagy, ha akarlak órákig foglak nézegetni miközben alszol. - vigyorogta, majd újra belekezdett.
- Ja és nézd csak... - elvette az éjjeliszekrényről a mobilját és felém tartotta... - Csináltam rólad pár képet is.
Kacagni kezdett, én pedig megláttam alvó arcomat Gerard mobiljának háttereként.
- Wááááh, kitörlöm! Add csak ide...
- Na azt már nem! - röhögte miközben elkapta a telefonja felé tartó kezemet és összekulcsolta az ujjait az enyémekkel.
- Szeretlek. - mondta és egy kisebb lendülettel felhúzott ülőhelyzetbe, egyenesen a combjára sikerült ülnöm.
- Én is téged. - odahajoltam az arcához és megcsókoltam.
|