Baravo
2008.09.13. 21:51
A közelmúltban felröppent a hír, hogy a My Chemical Romance feldolgozza Bob Dylan egyik dalát, a Desolation Row-t, és a szám a Watchmen című film első számú betétdala lesz. De mi a helyzet a csapat saját, új dalaival? Gerard Way elárulja…
Nagy szükségetek volt már pihenőre? El sem tudjátok képzelni, mennyire! Bár mindannyian imádjuk, amit csinálunk, az utóbbi időben annyi energiát fektettünk a zenélésbe, olyan sokat turnéztunk, hogy be kellet iktatnuk egy hosszabb szünetet, hogy feltöltődhessünk.
Te például mivel töltötted a szabadságodat? A képregénysorozatomon, a The Umbrella Academy-n dolgoztam, és egy másik rajzos projektbe is belekezdtem, de erről egyelőre nem beszélhetek, mert titkos. Mikey hasonló dolgokkal volt elfoglalva, Frank csinált egy másik zenekart, a Leathermouth-ot , Ray próbálta megszokni a nős pasik életét, és lenyomott néhány koncertet a Weezer-feldolgozásokat játszó csapatával. Bob eközben Chicagóban dekkolt, hogy őszinte legyek, egy kicsit eltűnt a szemünk elől, fogalmam sincs, mit művelt ott. Talán kihasználta az időt, és tényleg pihent.
Gondolkodtál már a következő lemezetek dalain? Persze, mindig vannak ötleteim. Lassan kezd összeállni a fejemben, hogy milyen lesz az új anyag, és olyan sok újdonságot szeretnénk kipróbálni, hogy garantálhatom: jelentős változásra számíthattok.
Kicsit részleteznéd, mire gondolsz? Hát… Elég nehéz meghatározni a stílust, de ha a Black Parade-nél azt mondtuk, hogy a glam, a Queen és Ziggy Stardust elegye volt, akkor most inkább a punkból merítünk, nyersebb hangzással rukkolunk ki. A szövegek a hétköznapi életről és napi problémákról fognak szólni, meg arról, merre tart most a világ. Nem lesz depressziós lemez, nem kell aggódni!
Mikor láttok munkához? Még nem tudom, semmit sem akarunk elsietni. Úgy érzem, mindannyiunknak szüksége van arra, hogy egy kicsit kivonjuk magunkat a forgalomból, ne legyünk folyton szem előtt. Úgy akarunk visszatérni, hogy valóban van igény ránk, hiányzunk a közönségnek, és nekünk is hiányzik már a stúdió meg a színpad. Máshogyan nincs értelme az egésznek…
|