Búcsúzkodás
2008.09.12. 18:22
Másnap reggel pontosan 9 órakkor kelltem. Mint egy svájcióra. Kiballagtam a szobából megtudtam, hogy már majdnem Chicago-ban vagyunk, Bob indulálsra készen üllt a kanapén. Böröndjei mellé pakolva... Rajtam kivül már mindenki ébren volt és kávét kortyolgattak.
- Reggelt. - ásitottam miközben zavartan a hajamba túrtam.
- Neked is Frankie! - szinte egyszerre mondta mind a négy srác.
Mikey megfogott egy kávéscsészét öntött bele a fekete csodából majd felémnyújtotta.
- Ez majd felkellt haver!
- Köszi szépen. - mosolyogtam.
Gyors magamba guritottam az italt majd leültem a hozzám legközelebb lévő kapapéhoz. Ray a laptopon ügyködött valamit, Mikey a konyhaasztalon támaszkodott és mióta beléptem a szobába már a harmadik csésze kávéját fogyasztotta, Gerard csak ült és nézett ki a fejéből Bob mellett... Jellemző. XD
Bob pedig bezsongva várta, hogy végre haza érkezzen és megölelhesse barátnőjét. Előlről az ideiglenes sofőrünk üvöltözni kezdett.
- 10 perc és Chicago-ban vagyunk fiúk!
- Ezaaaz! - üvöltötte Bob.
- Ember, mindjárt otthon vagy! - veregette meg Gerard a szőke vállát.
- Ne is mond!! Az egész hetet Katlinnel fogom tölteni! - a mondat közben olyan mérhetetlen boldogság volt az arcán, hogy önkétlenül is mosolyra húztam a számat.
- Tényleg... - kezdett bele Bob. - Ti mit fogtok csinálni srácok?
- Alicia már nagyon tervezgeti a dolgokat, de nekem fogalmam sincs még mi lesz... Mindenesetre az biztos, hogy jól meg fogom simizni Bunny-t! - nevette Mikey.
- Én is a barátnőmmel leszek akárcsak te, Bob. - mondta Toro a laptop mögül.
- És te bátyus? - csillant fel Mikey szeme.
- Az biztos, hogy a képregényemmel fogok foglalkozni.
- És Lyn-Z? - nézett rá kérdően Bob.
- Turnén vannak... Egész héten alig lesz otthon. Körülbelül 3 napot össz-vissz.
Nem igazán tudtam, hogy sirjak vagy nevessek ebben a helyzetben. Mindenesetre megpróbáltam úgyanolyan sajnálkozó fejet vágni mint a többiek.
- Ember, az elég nagy szívás. - ment oda bátyjához a fiatalabb Way.
A jelenetet Bob szakitotta meg amikor megkérdezte, hogy mégis én mit fogok csinálni.
- Őhm, aludni tuti fogok! És sok csokit enni! És játszani a kutyákkal! - röhögtem. - Na meg persze sok időt fogok eltőlteni Jamiával remélem. A skeleton crew-el is jó lenne tőrödni egy kicsit. Ja és a végére felejtettem a legjobbat...
Ebben a percben 4 kiváncsi szempár szegeződött rám.
- Jamia tervez egy kis összeröffenős bulit sok kajával meg ilyenekkel! Kérte, hogy szóljak nektek, hogy gyertek el!
- Héé, ez tök jó ötlet! - Mikey rögtön helyeselni kezdett.
- Szerintem is! - mondta szinte egyszerre Toro és Bob.
- Gerard, majd hívj fel mikor ér rá Lindsey is, és akkor az nap lesz a buli, persze csak ha lesz kedve.
- Biztos vagyok benne, hogy lesz! - mondta Gee.
- Hát rendben akkor ez lerendezve. Hívok majd mindenkit! - mosolyogtam.
- Már alig várom! - mondta Mike.
Ekkor a busz megállt és a sofőr üvölteni kezdett megint.
- Bob, légy üdvözölve otthon!
- CHICAGO SRÁCOK! YEEEEY! - Bob szinte felugrott a helyéről.
Segitettünk neki levinni a böröndjeit, Katlin pedig már a házuk előtt várta a dobost. Bob odafutott törékeny barátnőjéhez majd azzal a lendülettel felemelte és megcsókolta. Awww, hogy mennyire édesek voltak. Amikor letette megfogta a kezét, Katlinnel együtt odajöttek hozzánk.
- Sziasztok! - a lány hangja a megszokottnál is vidámabb volt.
- Sziiia! - kórusban mind a négyen.
- Jól vagytok?
- Persze. - ismét kórusban, mint az ovisok. XD
- Na akkor én elrabolom tőletek egy hétre a dobosotok! - mosolyogta.
- Érezzétek jól magatokat. - vigyorogtam, elég sokat sejtetően.
- Meg lesz! - röhögte Bob, Katlin pedig oldalba bökte egy kis nevetés kiséretében.
- Ti is érezzétek jól magatokat srácok! - Katlin mindig ilyen kedves, mit is mondhatnék? :)
Bob mondta, hogy boldogul ő egyedül is a böröndökkel igy mind az öten összeölelkeztünk és négyen folytattuk útunkat hazafele.
Most Mikey következett...
- Irány Brookly-n! - üvölötte a sofőr.
- HÁHÁ, NAGY ALMA JÖVÖK! - röhögte a basszusgitáros.
Ezután mindenki lecsendesedett és vártuk, hogy Mikeyfiú is hazaérjén. Amikor már nagyon közel voltunk, kávémániásunk megtörte a csendet.
- Hiányozni fogtok srácok!
- Aww, Te is nekünk Mikey! - odamentem és megöleltem.
- Bizony, hogy fogsz! - Ray is odajött.
Gerard csak ült és nézett magaelé. Odamentem hozzá és leültem mellé a kanapén.
- Gee, minden rendben?
- Hogy? Ja, persze, igen, minden rendben.
- Biztos?
- Szerintem tudod, hogy mi a bajom. De most kérlek ne beszélgessünk, csak nehezebbé teszed az egészet.
Áhh, komolyan ha lány lennék, itt helyben elbögném magam, ehelyett csak mérhetetlen fájdalmat éreztem magamban. Mivel nem igazán figyeltek minket, közelhajoltam hozzá és belesúgtam a fülébe:
- Ugye tudod, hogy szeretlek?
Gerard csak bólintott én pedig visszamentem az öccséhez. Nem akartam tovább maradni az mindkettőnknek rossz lenne. Átkaroltam Mikey vállát, aki úgy nézett ki az ablakon mint egy kisiskolás aki először van a városban. Michael hirtelen felüvöltött, én meg azt se tudtam mi van! XD Szinte megijedtem.
- Mi van haver?
- OTT VAN ALICIA! - üvöltötte.
Ekkor esett csak le, hogy már szinte a házuk előtt voltunk. A busz megállt, Mikey kiugrott és úgy ölelgetni kezdte a lány, mintha 1 éve nem látta volna, pedig 2 napja találkoztak utoljára! XD Alicia is kedves volt, elég hamar elbúcsúztunk tőle, Gerard egy kicsit lennt maradt még dumálni velük majd pár perc múlva folytattuk útunkat. Eljött az amitől annyira paráztam, most Gee megy haza. Néma csöndben ültünk én az egyik kanapén ő a másikon, néha egymásra pillantottunk de hamar elemeltük egymásról a tekintetünket. Toro semmit sem vett észre ő azóta gépezett. Újra megállt a busz. Gerard leszállt a buszról, Rayel megálltunk vele szembe. Őt nem várta a felesége a turné miatt igy elég szomorú volt látni, hogy tök egyedül kezdett becipekedni a lakásba. Szológitáros barátom és én hamar a segítségére siettünk és pár perc alatt bennt volt az összes cucc a lakásban.
- Köszi srácok. Nos... A... - itt elakadt a hangja, erőtt vett magán és folytatta. - Akkor sziasztok.
Először Rayt ölelte meg, ezzel Toro már indult is a buszba. Megálltam Gerardal szemben, vakargatni kezdtem a kezem annyira nem tudtam mit csináljak.
- Hamar találkozunk! Nem sok az az egy hét! Úgyan ember! Csak egy hét! - próbáltam pozítiv lenni.
Odamentem Geehez és megöleltem. Olyan szorosan ahogy csak tudtam. Ő visszaölelt, de úgy, hogy szinte kiszoritottuk egymásból a szúszt.
- Akkor szia Gee! - indultam el.
- Frankie!
- Hm?
- Nagyon szeretlek!
Áhh menten elcsöppenek.
- Én is téged!
Visszaszálltam a buszba és már indultunk is. Láttam az ablakból, ahogy Gerard becsukja az ajtót majd szépen lassan eltűnik a házuk, ahogy egyre messzebb kerültünk. Most én jövök. Irány Jersey.
- Mit csinálsz Ray?
- Áh, csak a myspace-ünket nézem!
- Sokan irtak mi?
- Uhh, mint az állat!
Nah akkor asszem hagyom, had space-eljen. :)
Jó háromnegyed óra múlva NJ-be értünk. Otthon édes otthon. Megláttam a házunkat, és Jamia pont most indult ki a bejárati ajtóból. Amikor megláttam integetni kezdtem. Ő is igy tett. A busz megállt Ray és én kiszálltunk és hoztuk a böröndjeimet.
- Frankie, végre itthon vagy! - odajött hozzám én pedig megöleltem.
- Hiányoztál takarósom.
Ezen nevetni kezdett. Elköszöntünk Raytől, mondtam neki ha megérkezik irjon egy sms-t. Bementünk a lakásba egyből megrohamozott mind a 3 kutya. :D
Azt se tudtam melyiket ölelgessem meg hamarabb. Texas úgy csóválta a farkát, hogy simán elmehetett volna propellernek. Sinatra és Bella pedig körülöttem futkároztak. Olyan boldogok voltak! Nagyon szeretem a kutyáimat.
|