Gerard lépett ki először a teremből. Nyújtozott egyet és elindult egyenesen. Én csak mentem utánna, elkapott az unalom ahogy kiértünk... A főteremben megtaláltuk Rayt aki úgyan még mindig a művésszel lógott de már a képeket is nézegette pezsgőspohárral a kezébe. Ohh micsoda cicoma, de hol marad a kaviár? - kérdeztem magamban cinikusan. Sosem szerettem az ilyen dolgokat. Leültünk az egyik kitett kanapéra ami egy nagy kép előtt terült el, mivel már kinézegettük magunkat meg el is fáradtunk rendesen... Pár perc elteltével egy pincérlány jelent meg a színen. Teljesen normálisan nézett ki viszont nagyon kedvesen mosolygott. Odajött hozzánk és tartotta felénk a tálcáját ami tele volt pakolva drágábbnál drágább piákkal. Undorral néztem a tálcára mivel nagyon nem volt kedvem most alkoholt inni. Odasanditottam a lányra és a kezemmel intettem neki, hogy hajoljon közelebb. Felébreszthettem a kíváncsiságát mert akkorára gúvadtak amúgy is elég nagy szemei, hogy olyan hatást kelltett mint egy baba. Elmosolyogtam egy kicsit és halkan megszólaltam:

- Ne haragudj, de nem tudnál nekem inkább hozni egy colát? És a mellettem ülő srácnak pedig valami energiaitalt? - mutogattam Geere miközben kierőltettem a legnagyobb mosolyt amit csak tudtam. A pincérlány csak felkacagott és annyit válaszolt:

- Dehogyisnem! Egy pillanat és itt vagyok a kért üditőkkel. - gyorsan el is robogott.

Gerard csak ült és folyton az ajtó fele nézelődött.

- Vársz valakit?

- Hmmm? - kapta oda a fejét. - Jaaa... Csak a többieket.

A másik oldalról a pincérlány közelitett felénk a tálcáján pedig az én drága colám volt. Meg egy Burn... Hát remélem tényleg tűzbe hozza Gerardot! xD

Odaért hozzánk majd kiöntötte a colám felét a citrom karikákkal és jégkockákkal megspékelt pohárba. Felém nyújtotta és kedvesen tovább mosolygott. Gerard italát is egy nagy pohárba öntötte és én még csak most döbbentem rá, hogy a Burn bizony piros! Mindig üvegből isszuk most meg tök ledöbbentem a szinén. xD

- Parancsoljatok! További szép napot! - szólt oda nekünk derűsen majd kiballagott a teremből.

Geere néztem aki már nagy hévvel vitte magába a piros italt.

- Biztos, hogy az nem az amire én gondolok?

- Úgyan kérlek... Én nem bukom a dobozolt vérre... - kacagta.

- Persze mert belőlem jobb mi? - mutogattam a nyakamra ami tele volt szívásnyomokkal.

- Most vegyem le a pólóm és én is mutogassam a "sebeimet"? Mert akkor gyanúsan én nyerném a "kinek van brutálisabb sex közben elszenvedett sebe" versenyt. - most meg már szinte röhögött úgy mondta.

- Látod? Megint vetkőzni akarsz! És még, hogy én vagyok a sexmániás perverz... Pfff... - jó valjuk be én sem birtam már nevetés nélkül elmondani.

- Miért talán én az vagyok? Várjunk csak... IGEN ÉN AZ VAGYOK! - haha de vicces kedvében van ma valaki. El is engedtem a fülem mellett és inkább inni kezdtem a colámat. Egy darabig csak ültünk és dumálgattunk egymással. Gerard amúgy is tök közel ült hozzám és mikor én is közelebb húzodtam ráhajtottam a fejemet a vállára.

Éreztem ahogy beleszuszog a hajamba majd egy hatalmasat szippant.

-Nagyon szeretem az illatodat. - súgta.

Hogy tud ilyeneket mondani? Pasi létemre úgy érzem mindjárt szétolvadok... Kezdek félni saját magamtól. xD

Igy ültünk tovább és úgyanúgy folytattuk a beszélgetést. Kis idő múlva meghallottam Ray eltéveszthetetlen hangját ahogy a többiekkel közelednek. Végre valahára...

Visszaültem normálisba és tovább ittam a colámat. Bob belökte a nagy csapóajtót majd megállt és rámmeredt.

- Hova az ördögbe tűntél? Mikey és én már azt se tudtuk merre vagy!

- Csak kicsit... elkóboroltam. Bocsi. - mosolyogtam.

- Az még oké, hogy Gee egyedül néz kiállitást de, hogy te... Téged nem szabad magadra hagyni még a végén leversz egy képet vagy felgyújtassz valamit... - hát ez hihetetlen. Ma mindenki ilyen vicces kedvében van? Kezdek mérges lenni.

- De nem is csináltam semmit! És különbenis megtaláltam Gerardot és vele mentem!

- Gondolom milyen érdekfeszitő lehetett Gee előadását hallgatni. - ez most Mikey volt.

- Hééé öcsi!

- Az igazat mondom! Én az öcséd vagyok! Tudom milyen veled elmenni egy olyan helyre ahol értessz a dolgokhoz! Mr. Way tanárúr!

Na most fog kitörni a testvér harc. Már alig vártam. Gerard felpattant a kanapéról és elkezdte Mikeyt osztani. De Mikey sem hagyja ám magát. Most meg valami 100 évvel ezelötti dolgot hoztak elő. Ó te jó ég. Én meg úgy érzem most magam, mint valami sportkommentátor. Jó estét jó szurkolást. xD Én is felálltam a kanapéról és Bob mellé álltam. Mostmár ketten néztük a meccset. Szerintem pár másodperc és a szőke fogadni fog valamelyik Wayre. xD Biró képében Toro közbelépett és megszólalt.

- Na elég volt. Irány haza.

- Igenis úram! - röfögte oda Bob.

A tesók is lecsendesettek úgy látom Gee "nyert" mert Mike eléggé bevágta a durcát. Sorban beültünk a kocsiba. Bob, Mikey, Gerard, Én és végül Ray aki behúzta a kocsi ajtaját és már indultunk is vissza a hotelbe. Mikey keresztbe tette a kezeit és magában morgoldott amig Gee át nem karolta öccse vállát és nem nyomott egy puszit az arcára.

- Ne haragudj öcsi. Nem direkt volt. Te vagy a világ legjobb öccse.

- Te ne haragudj Gee. Én kezdtem bocsi.

Mi hárman a fiúkkal csak bámultuk az eseményeket és mind a hármunkból egyszerre dőlt ki az érzelem.

- Aaaawwwww. - hagyta el mindhármunk száját.

A boldogság percei. - gondoltam magamban. Hamar odaértünk a hotelhoz és szerencsére szent volt a béke. Visszamentünk a szobáinkba. Körülbelül 20 perc múlva lennt találkoztunk és megdumáltuk hogy mivel ma már úgyis elfáradtunk nem megyünk sehova. Kár pedig megittam volna egy pár sört a srácokkal. Mindegy akkor ma kialszom magam legalább. Mikor visszaértem a szobába felhivtam Jamiát beszélgettünk vagy 10 percet úgy nagyjából mindenről. Nagyon sokat nevetett meg közben az egyik kutyával is játszott a háttérben. Utánna Anyut is felhivtam mégis csak anyuci pici kisfia vagyok... =) Pár perc múlva letettem az idő már 11 óra volt én pedig nagyon álmosnak kezdtem magam érezni úgyhogy átvedlettem pizsibe és belevetettem magamat a nagy ágyamba. Mikor behunytam a szemem valami nagyon hiányzott... Nem is inkább valami sokkal inkább Valaki. És sajnos nem az akinek hiányoznia kéne. Sokkal jobban hiányzott Gerard mint a feleségem... Ez már tényleg durva! És jó szokásomhoz híven megint inkább menekülök a tény elől... Forgolodtam egy párat és már aludtam is.