Kimentem ahol Toroék pont kezdték csinálni a reggelit. Hát igen... Sosem voltunk az a banda aki kért volna készkaját... Inkább mi csináltuk. :)

- Jó reggelt Frank! Mit kérsz reggelire? - Nézett felém csillogó szemekkel Mikey.

- Hát pár szelet nutellás kenyér jólesne.

- Piritos vagy sima kenyér? - Mikey probálkozott.XD

- Na neeeem Mikey, TE nem csinálhatod a piritost! - Szólt oda Bob röhögve.

Mindenki nevetésben tört ki, még a kisebb Way is kacagott. Ray közben megkent nekem két bazi nagy szelet kenyeret és minimum háromnegyed üveg nutellát rápakolt. Vigyorgott egy nagyott majd kibökött egy *tudom, hogy igy szereted* dumát. Végülis igaza volt a nutellás kenyér vastagon kenve a legjobb...Hamar bevágtuk a reggelit, viszont Gerard nem volt jelen. Mikor leindultunk a spéci fullos turnébuszunkhoz Gerard már az ajtóban várt minket.

- Naaa végre! Azt hittem sosem reggeliztek meg srácok!

- Hát te meg merre voltál?

- Hát énis lementem "reggeliért"! - Mutogatott a fejemnél is nagyobb méretű Starbucks-os kávéspohárra. - Nektek is hoztam ám! Már bevittem a buszba!

Mikey szemei rögtön felcsillantak ahogy bátyja elmondta, nekünk is van fincsi kávé... Szinte berohant a buszba.:D Toro és Bob is követték őt igy csak Gee és én maradtunk a busz előtt. Felémkacsintott és belekortyolt a fekete csodába majd mikor odaértem a busz ajtajához magához húzott és megcsókolt. Éreztem, ahogy a nyelve mellet valami más is átsiklik a számba, nem más mint kávé! Nagyon finom karakteres kávé... Elengedett és pedig lenyeltem a koffeinos italt. Valahogy igy sokkal jobban esett.

- Ébresztő Frank! - nevetett fel Gee. - Azt hittem a kávé majd felébreszt, de még mindig olyan bágyadt a fejed!

Kicsit hátbaveregett, és hát az arckifejezésem nem álmos volt... Sokkal inkább álmodozó. Visszakaptam az ÉN GERARDOMAT. Mosolyra húztam a számat amit ő *kerüljbeljebb*-el jutalmazott majd mikor már majdnem bennt voltam a buszban, hátulról gyengéden a fenekemre csapott.

- Gyerünk Pansy szedd a lábad!

- Hülye! - vetettem Gerardra egy "ne pansyzz mert eskü lesmárollak itt helyben" pillantást. Ő pedig kéjesen vigyorgott.

A buszban egy XXL-es poharat két kézzel szorongató Mikeyfiú fogadott. Bob és Ray pedig rögtön gépezni kezdtek... Ha jól látom játszanak!:)

Gerard leült egy kis távoleső zugba és onnan fürkészte a tájat, én pedig Őt... Már vagy fél órája zötykölödtünk én pedig még mindig Őt néztem...Megállás nélkül.

Néha a szája elé kapta a mutatóujját és mélyen gondolkozott, volt amikor a középsőujját is odatette és a nagy agyalás közben megnyalta az ujjait, vagy az orrát vakargatta esetleg a szemeit dörzsölte a hajába túrt és hatalmasakat pislogott. Annyira szép volt, hogy az valami elmondhatatlan. Néha odakapta rám a fejét én persze rögtön elfordultam talán néha el is pirultam párszor, Ő pedig folyton mosolygott. Nem birtam tovább ott ülni bementem a "mini próbatermünkbe" a busz végébe. Mike ezalatt a fiúkhoz csatlakozott a számitógépes játék játszásába akkorákat röhögtek, hogy csak úgy zengett a busz. Bár jól tették, hogy elfoglalják magukat úgyanis rohadt sokat fogunk utazni. Beültem az egyik kanapéra és bámészkodtam pár percig. Majd valaki kinyitotta az ajtót. Persze, hogy Gerard volt az. Mellémült és hirtelen lejebb kezdett dölni.Oldalasan elfeküdt fejét a combomon pihentette lábát pedig felhúzta a mellkasáig. Automatikusan simogatni kezdtem a hátát. Tetszett neki, nagyon is. Hirtelen megfordult és már a hátán feküdt és felfelé meredt. Az égbe emelte a kezeit és tátogta, hogy fogjam meg. Saját és az én kezemet letette a mellkasához, éreztem ahogy dobogott a szive.

- Mondtam ma már, hogy szeretlek? Mert nagyon szeretlek téged Frank! Tudod mennyire?

- Na mennyire? - kérdeztem tőle vidám hangon szinte nevetve.

- Annyira...Hogy...Ezt is megteszem...Itt helyben...

Hirtelen felállt, felémfordult majd egy határozott (és nagyon gyors) mozdulattal az ölembe huppant akkora terpeszben, hogy köpni nyelni nem tudtam...

Harapdálni kezdte az alsóajkam majd a nyakamat csókolgatta, leszedte rólam a csontos pulcsit és... A francba meglátta az "ajándékom". Mosolyogni kezdett, őszintén.

- Hát tudod...a...izé...szóval a... koncertre... csináltam! - hebegtem.

- Ez nagyon kedves tőled! De ha most nem haragszol ettől is megszabadítalak!

A pólót is leráncigálta rólam és ott csókolgatott ahol ért. Összevissza sóhajtoztam. Gerard hirtelen lehuppant a földre hát izéé... a lábaim közé. Kigombolta a nadrággombom és gyorsan kikötötte a tornacipőm majd mindkét cucc lekerült rólam, és már csak boxer volt rajtam.

- Hééé Gee! Ez igy nemér! Rajtad még minden van!

- Mit akarsz mit vegyek le?

- Hát minimum felül semmi! - vigyorogtam.

- Rendben van! - Gerard gyorsan levette magáról a farmerdzsekit és eszeveszett tempóban a póló is lekerült róla.

Újra visszaült a lábam közé, kicsit helyezkedett nekem pedig végre leesett mire is készül...

- Nem te mondtad, hogy tegyük el magunkat a koncertig? - vetettem oda gúnyosan.

- Ezt mondtam volna? Hát nem hinném, hogy bármi bajod is lenne egy kicsi bemelegítéstől...

- Naaaa jóóóó... - úgy tettem, mint akinek nehezére esik beadni a derekát de valójában szerintem nekem jobban tetszett az ötlet mint Gerardnak.

Hamar munkához látott a szentem... Szóval a felállás:

Én a kanapén ültem Gee pedig a lábaim között csücsült nagyon szekszisen felül semmiben. Én? Meztelenül... Mostmár. Kezeimet már most ökölbe szorítva az élvezettől... Gerard fürge ujjai egyenletesen mozogtak fel és le a "munkaterületen" néha kicsit megnyalta mintha fagyi lenne. Gondolom tudjátok melyik fagyi, muhahaha.XD Szinte csak simogatta férfiasságom majd egy hirtelen vezérelt mozdulattal finoman bekapta. Izlelgette nyalogatta mintha tényleg valami finomság lenne...Bár tényleg az! :P Úgy tett mintha először csinálta volna... Bár ő mindig is igy csinálta. Kis idő múlva feje már egyenletesen fel le mozgott én pedig egyik kezemmel a haját birizgáltam közben minden erőmmel azon voltam, hogy a francba húzam még egy kicsit mert a "kishaver" már nagyon el akart élvezni. Csak még egy kicsit birná ki... De nem birja! Gerard megérezte, hogy mindjárt elmegyek mert gyorsabban és sokkal szenvedélyesebben kezdett dolgozni odalennt. Testem megfeszült, ökölbe szorított kezemet felsebezte a körmöm annyira szoritottam, testem elernyedt kezem pedig visszaállt "normálisba". Gerard diadalmasan felállt majd törölgetni kezte a szája szélét.

Felém dobta a boxerem, gyors magamra kaptam majd visszaült mellém.

- Én is szeretlek téged. - mondtam néhány másodperc múlva. - De én annyira, hogy simán megdugnálak itt helyben! - kacagtam fel. Gerard is nevetett, meg akarta fogni a kezem amikor észrevette, hogy csupa vér.

- Bébi, hát ennyire jó volt?

- Még annál is jobb.

- Fáj?

- Nem fáj, de annyira édes, hogy igy érdeklődsz! - megpusziltam a homlokát.

Gee következő tettén pedig majdnem elélveztem megint. Esküszöm!

Finoman simogatni kezdte a kezem a tenyeremet pedig először csak gyengéden megnyalta majd mohón elkedzte nyalogatni.

- És még, hogy nem vagy vámpír! Gerard most már tényleg bevallhatod! Én akkor is szeretni foglak! - alig birtam ki nevetés nélkül.

- Najó, ennyi év után akkor bevallom... Frank Iero én valójában vérszivó vagyok... De csak egy bizonyos ember vérére gerjedek ám...

Mutatóujját a hasamra tette majd szép lassan feljebb kezdett haladni majd megállt a számnál én pedig kézségesen megnyaltam az ujját.

- A tiedre bizony! - nevetett fel hangosan.

Újra beleült az ölembe majd belesúgta a fülembe: Bebizonyitsam, hogy tényleg vámpír vagyok Frankenstein? Bólinottam.

Finoman beleharapott a nyakamba majd szivni kezdte. Basszus micsoda nyoma lesz ennek... Hátradönötte a fejét mintha tényleg vért szivott volna, és egy hangos nyögés kiséretében jelezte, hogy "jóllakott". Én csak oldalra biccentettem a fejem minta tényleg meghaltam volna majd tovább folytattuk drámai előadásunkat. Gerard felémállt és kezét a szája elé téve nézett.

- Oooh, én egyetlen édes szerelmem! Ne halj meg! - Hangja tiszta sokkos volt, marha jól játszotta!

Pár pillanat múlva felkaptam a fejem és mély hangon megszólaltam:

- Dehát a szörnyek sosem halnak meg Mr. Way!

Gee felnevetett majd újra "sokkot kapott".

- Frankenstein...Kérem...Véletlen volt... Higyje el én nagyon szeretem magát, és ez már annyira elviselhetetlen, hogy azt hittem ezzel jobb lesz mindkettőnknek!

- Ezért most bosszút kell állnom drága egyetlen szerelmem!

Felálltam a kézfejét a homlokának döntő "díva" Gerard mellé, elkaptam a derekát majd a kanapéra dönöttem és "rávetettem magam az áldozatra".

Vadul csókolozni kezdtünk, nyelveink játékosan találtak egymásra én közben folyamatosan a nyakát cirogattam, Ő pedig csupasz hátamat simogatta.

Teljesen el voltam merülve a smárolásba, amikor kinntről Bob orditozni kezdett:

- Bazdmeg Frank, ezt meg kell nézned! Hol vagy? Gyere gyorsan! - annyira röhögött, hogy alig birta elmondani.

Gerard felkapta a fejét és kikukucskált a kanapé karfája fölött én pedig még mindig rajta feküdtem és mindketten az ajtó felé néztünk.

- Frankie hol vagy már lemaradsz! - Bob hangosabban orditott. - Megyek megkeresem... - mondta Mikeyéknak a szőke.

- Oké de siess! - röfögte oda Ray aki már szinte könnyezett a nevetéstől.

Hallottam, ahogy Bob egyre vészesebben közeledik gyorsan leugrottam Gerardról felédobtam a pólóját én pedig magamra ráncigáltam a nadrágom. A pólómra már nem maradt időm dehát elég sokat lofrálok póló nélkül intimebb környezetben szóval megszokták már a többiek. Leültem az egyik székre majd gyorsan magamhoz kaptam az egyik gitárt. Úgy tettem mintha játszanék, Gee vette a lapott és dudolni kezdett valamit. Hihetetlen mennyire gyorsak voltunk. Bob megállt az ajtóban és habozás nélkül benyitott.

- Frank itt vagy? - csak bekukucskált.

- Aham itt vagyok! Csak Gerardnak hirtelen eszébejutott egy dallam és azt mondta nagyon király... Szóval bejöttünk, hogy megpróbáljuk gitárral. - hogy én mennyire mennyire jóóóóóóó szinész vagyok. Gee szeme is kiguvadt egy pillanatra, a másodpercek alatt összehozott storymtól. Bob megértően bologatott, szerencsére nem vette észre a földön heverő ruhadarabokat.

- Értem, hát akkor ne haragudjatok a zavarásért csak Ray éppen most készül szarrá verni Mikeyt valami játékban amiről már annyit áradozott, hogy mennyire jó és, hogy milyen profi már benne... Erre Toro meg folyamatosan elveri. - Bob összevissza röhögött de látszott rajta, hogy bevette a kitalált szitumat.

- Nos akkor én nem is zavarok! Ha már a dob részénél tartotok szóljatok! - becsukta az ajtót és kiment.

Gerard bájosan mosolyogva nézett rám.

- Profi vagy bébi!

- És mit kapok ezért a mentőakcióért?

- Majd a koncerten meglátod! Különbenis nem volt neked elég az elöző kis "műveletem"?

- NEEEEM! - röhögtem.

Gee mondta, hogy menjünk ki, és szerintem is ideje volt már kimennünk a próbateremből amire már nem fogok úgy tekinteni mint azelőtt... Mert mostmár ez a helyszin is kipipálva! xD Már épp nyitotta volna ki az ajtót amikor én gyorsan odafutottam hozzá és becsaptam az ajtót. A falnak nyomtam a meglepett Gerardot és vadul megcsókoltam "búcsú" képpen a koncertig. Szegénykém csak ott állt és maga elé bámult a meglepődöttségtől én pedig hamar kislisszoltam a szobából.

- Akkor a koncerten! - dobtam felé egy csókot.

Odamentem a kacarászó bandatagokhoz és én is bekapcsolodtam a játékba. Hát vagy Ray titkol valamit, vagy Mikey ennyire béna nemtudom de tényleg szarrá verte a "profi Mikeyt". Azt vettem észre, hogy Bob folyamatosan a nyakamat bámulja... Basszus! Gerard kiszivta a nyakam! Én meg sem néztem mennyire látszik. Gyorsan kimentem a fürdőbe és egy hatalmas piros folt volt a nyakam jobb oldalán. Még a vak is észre vette volna komolyan! Arrgghhh ezért még kitalálok valamit... Visszamentem de Bob nem birt tovább a kiváncsiságával, oldalba bökött és halkan megkérdezte:

- Jamia volt?

Elpirultam. Nem is kicsit. Ha azt mondom igen, Jamet rögtön ezzel fogják betámadni a srácok és akkor bukta. Ha meg azt mondom nem... Hát szerintem rögtön kapcsolna... MIT CSINÁLJAK? Gee felé pillantottam aki közben visszatért a kis zugába és rám se hederitett mivel gőzerővel rajzolt valamit. Nem jött ki hang a torkomból...

- Hát...Izééééé... Nem...

- Akkor?

- Háááát... Öhm... Izéééé...

- Nah bökd már ki!

- Izéééé....

NEM TUDOK SEMMIT SE KITALÁLNI! Ezt nem hiszem el! Cserben hagyott a saját képzelőerőm... SEGÍTSÉG!

- Csak nem egy nyakszivóóóóóó szörnyeteg volt? - nevetett Bob, miközben ujjait horrorisztikusan mozgatta.

- Deeee!!! És a veszélyesebb fajta! Képzelheted... Menekülni sem tudtam!

- Ohhh értem. - vigyorogta a szőke.

Valójában én meg nem értem. Vagyis azt nem értem, hogy Bob most mit hihet ki volt az... De legalább békén hagyott. Phüüü ez nagyon meleg helyzet volt.

Gyorsan Gerardhoz mentem és megtudakoltam merre vannak a cuccaim. Közben ő a rajztát erősen rejtegette előlem, ezzel tök kiváncsivá tett. Visszamentem a próbaterembe és magamra rángattam a ruhákat. A pulcsi szerencsére nem engedte látszani a kiszivott területet a nyakamon, úgyhogy megkönnyebültem léptem ki a helységből. Lefeküdtem az egyik kanapéra és bevágtam a szunyát. Mikey ébresztett fel, hogy már ideértünk és szállunk le a buszról de volt vagy 8 óra.