4.fejezet
Jamia’s P.O.W.
-Mami, mami! Ébredj!- sikította a kislányom a fülembe.
Úristen. Felé fordítottam a fejem és álmosan pislogtam, de ő csak vigyorgott.
-Édesem, kérlek! Aludni akarok!- kérleltem.
-Ne, mami, gyere velem és játsszunk a kicsi pónimmal.- sikított megint, de most már finoman a pici szájára tettem a kezem.
Elkezdett ficánkolni, amikor pedig elengedtem a száját hangosan nevetni kezdett. Elmosolyodtam és kicsúsztam a takaróm alól. A fürdőbe mentem, ő pedig csendben követett. Miközben mostam a fogam, még mindig csendben maradt. Nem értettem miért, mivel ez nem volt normális.
-Drágám, van valami baj?- kérdeztem, de ő csak mosolyogva megrázta a fejét.
-Semmi!
-Oké, szóval hol az a csodálatos póni?- mosolyogtam és kacsintottam.
-Jajj! Mami jön! Mami jön!- sikított és elkezdett rohanni a földszintre.
Kíváncsian követtem. Mikor beértem a konyhába, a szemeim tágra nyíltak.
-Szia édesem!- mosolygott, a lányom pedig mellé állt.
-Istenem! Ez…ez…- nem tudtam mit mondhatnék.
|