Régi Revenge interjú
fordította Semy 2008.08.01. 18:16
popYOUlarity faggatja Geet és Frankiet!
popYOUlarity: Szoktatok gondolkodni a jövőn vagy inkább a jelen az, amire általában gondoltok? Frank: Szerintem gondolnod kell a jövőre, de ha elidőzöl ezen, akkor összeomlasz a jelenben. Gerard: A banda úgy működik, hogy nagyon a jelenben vagyunk,de szeretünk úgy élni, mintha a jövőből jöttünk volna. Akkor van egy ilyen tudás cucc. Ha Abraham Lincoln idejében éltünk volna, tudtuk volna, hogy le fogják lőni, és mi szeretünk így élni, tudni, hogy valami történni fog.
popYOUlarity: Mikor volt az életetek leginkább irányítás alatt? Frank: Amikor elindult a banda. Gerard: Igen, pontosan, körülbelül akkor. Frank: Ez még jobban ráindított minket… Gerard: Nehéz azt mondani, hogy ez normális. Frank: Igen, mivel mi egyáltalán nem vagyunk azok. És azt is neház lenne mondani, hogy kevésbé nyomasztó, mert olykor ez nagyon nyomasztó. Nyúzottabbak vagyunk, és ez furcsa. Felnősz, vannak ideáljaid, van egy gondolkodásmeneted, hogy a dolgoknak hogy kellene lenniük, és hogy az embereknek hogy kellene gondolkodniuk, és aztán most tulajdonképpen csak egy szappanos dobozod van, az emberek figyelnek, és ez az egész elképesztő!Most már megváltoztathatok dolgokat, és ez az ami különbözik!
popYOUlarity:Melyik volt a legijesztőbb helyzet, amiben valaha voltatok? Gerard : Amikor egy Magnum 357-est szorítottak a tarkómhoz. Ez volt a legijesztőbb.Furcsa volt, mert egyáltalán nem gondoltam olyanokra például, hogy most az életem nem pereg le előttem. Inkább arra gondoltam, hogy “Ez a pasi tényleg meg fogja tenni?” A legfurcsább dolgokon gondolkoztam. Mielőtt meghalsz, vagy azt hiszed, hogy meg fogsz halni, azt gondolod, hogy csak imádkoznál, és semmi mást nem mondnanál, csak azt, hogy “Oh istenem!” Én pedig csak megpróbáltam kitalálni, hogy ha ez a pasi tényleg szétdurrantja a fejemet néhány képregényre, akkor melyikek lennének azok a képregények. *Frank: I had a loved one that was drugged and attempted rape on them. I didn’t know what had happened and they were in the hospital and I went down to kill somebody and that was scary, very scary.( Lehetőségek: 1. vagy volt egy szerette, akit bedrogoztak, és meg akart erőszakolni valakiket, akik ezután kórházba kerültekde ő nem tudja mi történt, ő csak meg akart ölni valakités ez nagyon ijesztő volt, vagy2. ő volt az a szeretett valaki, akit bedrogoztak, és ő akart megerőszakolni valakiket, akik aztán kórházba kerültek, de ő nem tudja, hogy mi történt, csak nagyon megijedt!xD)
popYOUlarity: Mondjuk azt, hogy a hátrelévő életeteket a képzeletbeli mennyországban töltenétek. Talán egy szigeten, vagy egy hegyen, vagy bárhol, ahol csak akarjátok. Hol lenne? Hogy nézne ki? Gerard: Azt gondolom, hogy tizenöt lennék egy végtelen Dungeons of Dragons játékban, és egész éjjel menne, és korlátlan Dr.Pepper-ük lenne. Örökké 15-nek kellene lennem a haverjaimmal, akik 15 és 17 évesek, és így tovább, és lenne egy fura pasas, aki 28, és tizenöt évesekkel lógna, és örökké Dungeons of Dragons-t játszana. Frank: Én a hatvanas éveimben járnék egy hatalmas családdal, egy családi összejövetelen vagy valami ilyesmin.
popYOUlarity: Van valamilyen függőségetek? Mik azok és szerinted képes lennél szakítani ezekkel a szenvedélyekkel? Frank:A veszély (nevet) Frank: A zenélés is számít? Én 100%-ig a rabjává váltam a zenélésnek. Nem tudom mit cisnálnék, ha egyáltalán nem zenélhetnék.Szakíthatnék vele? Sokkterápiával talán, de valószínűleg még azzal sem. Tudom, hogy a családom szeretné elszakítani ezt nekem, de legalábbis megpróbálná. Gerard: Néhány dolognak a rabja vagyok.A cigarettának a rabja vagyok. Azt hiszem, képes lennék letenni, de ez lenne a legnehezebb. Szintén rabja vagyok a koffeinnek, és néha az alkoholnak. Előbb szakítanék az alkohollal, mint a kávéval, mert ha leteszem az alkoholt, akkor biztos vagyok benne, hogy rengeteg kávéra és cigire lenne szükségem.
popYOUlarity: Szeretnétek egy olyan képességet, amivel megadhatnátok másoknak azt, amire vágynak? (habár a saját kívánságaitokat nem teljesíthetnétek?) Gerard: Én hiszem, hogy akarok ilyen képességet. Frank: Tudod, én igent mondanék, de aztán azt gondolom, hogy kihasználnának.
popYOUlarity:Milyen kívánságokat nem teljesítenétek? Frank: Azoknak az embereknek, akiknek szükségük van rá, megcsinálnám. De akkor nem, ha jelentéktelen kívánság lenne. Gerard: Ha valami olyasmi lenne, hogy meg tudnám gyógyítani a rákot, akkor megtenném. Igen, ehhez hasonló dolgokat. Meggyógyítanék betegségeket, de ez benne van. És, egy Robin Hood-féle dolog.
popYOUlarity:Ha alkalmatok lenne arra, hogy beszéletekj azzal az egy személlyel, aki eldöntötte a sorsotokat/megtervezte az életeteket, mit mondanátok neki? Mit akarnátok tudni? Frank: Kideríteném, hogy mit tervezett meg nekem, és pontosan az ellentétét csinálnám. Gerard:Egyáltalán nem akarnék beszélni velük.
popYOUlarity:Megkérnétek őket, hogy változtassanak meg valamit? Gerard:Nem. Frank:Nem, megtenném én. Gerard: Igen, szerintem mi mindketten hiszünk abban, hogy képes vagy változtatni a végzeteden. Ez csak rajtunk áll. Frank: Szerintem az egyetlen dolog amit tenned kell, hogy hiszel önmagadban. Gerard: Igen, bámulatos dolgokra vagy képes,ha hiszel benne, hihetetlen dolgokat,olyan emberek is akik nem tehetségesek. Ha elhiszed, akkor a többi embert is arra ösztönzöd, hogy higgyen benne.
popYOUlarity:Van olyan dal, -azért, mert annyira gyönyörű vagy mert egy különleges alkalomra emlékeztet-ami azonnal megállásra késztet titeket, akármit is csináltok, mikor meghalljátok? Frank: Igen. ‘What a Wonderful World.’Ez az egyik kedvenc dalom. Ez két helyre is visszavisz. Az egyik az, amikor 7 éves voltam, és a nagyapám dobolt,és a bandája játszotta ezt a számot. Ez volt a legcsodálatosabb dal, amit valaha hallottam. Emlékszem, táncoltam a nagymamámmal.És ez emlékeztet még a múlt télre, amikor azzal a személlyel voltam, akibe most szerelmes vagyok, ültünk egy szobában, és csak néztük, ahogy esik a hó.Hallgattuk ezt a dalt,és olyan volt, mintha kisgyerek lennék, aki otthon maradt a suliból. Nagyon nagyon jó volt. Gerard: Azt hiszem, Gloria Gaynor-tól az ‘I Will Survive’, mert egy szupermarketben voltam az anyukámmal, mikor olyan 7 éves lehettem, és ez ment a PA-n, és a szart is kiénekeltem belőle. ez volt az első alkalom, hogy énekeltem, és az emberek elkezdtek tapsolni a zenére;a többi ember akik vásároltak. Tudtam, hogy van tehetségem, ez történt valójában.
popYOUlarity: Mi az a személyes kedvenc történetetek, amit elmondanátok az embereknek? Gerard: Amikor megnéztük a Jedi visszatért-t az apukámmal a megjelenése napján.Nem ment aznap dolgozni. Ez a gyerekkorom legélénkebb emléke, mert nem láttam túl sokat az apukámat, mikor gyerek voltam, mert sokat dolgozott. De akkor nem ment be, hogy elvihessen engem a filmre, mert tudta, hogy rajongok a Star Wars-ért, és egészen sötétedésig várakoztunk. Egy csomó időnk volt, és mi csak körbe-körbe járkáltunk a mozi körül. Vett nekem popcornt meg ilyesmit, és annyira jó volt. De aztán a végén mondta, hogy menjünk a kijárathoz, mert elsőként akarta elhagyni a termet, hogy elkerülje a forgalmat. Ez a kedvenc emlékem és történetem. Frank: Ha megáldják, még akkor sem tudok egyet sem. De a nagypapám eljött megnézni minket Jersey-ben, mikor kijött az albumunk. Apukám véletlenül meghallotta, mikor nagypapám a barátainak mesélt róla: hogy 1700 ember volt ott, és mindenki velünk énekelte a szövegeket. Aztán átadtam a gitáromat a gitár technikusunknak, és ezt mondta: “És ez az amikor tudod, hogy megcsináltad!” Olyan volt, mintha sírt volna, mikor mesélte ezt a történetet. Annyira hihetetlenül jó volt.
popYOUlarity:Van visszatérő álmotok vagy rémálmotok? Mik ezek? Gerard: Van egy, amikor nincs arcom. Nem üres, csak nincs bőrőm, csak az izmok. Találkozom magammal a kórházban: én az arcommal, és én az arcom nélkül. Ez eléggé zavaros. Frank: Volt egy álmom, amikor fiatalabb voltam, egy nőről, aki a tükrömben lakott. Majomarca volt, és ki akarta nyitni a tükröt, és kergetni akart a ház körül. Nagyon hátborzongató volt. Most van egy visszatérő álmom, amiben autóbalesetem van majdnem minden éjjel. Nem tudom miért.
popYOUlarity:Van valami amit el szeretnétek még mondani a popYOUlarity.com olvasóinak? Gerard: Nem olyan fontos népszerűnek lenni(nevet). Frank: Sokszor mondom el, de tényleg fontos. Mi Jerseyben nőttünk fel, ahol egy csomó fellépés volt, és egy nagyszerú, fejlődő zenei élet. Nem a punk rock életben vagy a hard rock életben voltam sokat, hanem a zenei életben. Mindenki nagyon elfogadó volt, és pozitív. Te ezt már nem látod többé. Főleg itt nem, a partvidéken.Nem tudok sok mindent Torontoról, de ismerem Californiát meg ilyesmit, és tudom, hogy a srácok már nem képesek fellépéseket csinálni. Ez nagyon fontos, szóval kezdetnek járj fellépni és írj magazinoknak, ha bandát akarsz. Ezzel tudod igazán támogatni az egésznek a működését. Nem akarok érzelgősködni, hogy mi öli meg ezt. Ha te nem támogatod ezt,akkor senki sem fogja. Támogasd. Szórakozzatok és legyetek pozitívak.
|