1.fejezet

3 éve volt, 3 kibaszott éve. Annyira megijedtem. Nem akartam apa lenni és én…egyszerűen magára hagytam. Idióta voltam. Egy kibaszottul szánalmas idióta…de megtettem. Persze már másnap megbántam, de…utált engem. Nem akart látni és én csaknem kiüvöltöttem a szívemet, de…semmi! Mikor Jamia, mivel ő volt, ő volt a gyönyörű barátnőm, pontosabban a gyönyörű terhes barátnőm, szóval mikor elmondta, hogy apa leszek, nagyon feldúlt a hír! Nagyon dühös lettem rá és egy csomó szörnyű dolgot mondtam, de nem tudom miért! Oké, csak 19 voltam, ő pedig 18, de…nagy hibát követtem el! Oh ember, meg akarom ölni magam! Oh, ne aggódj, nem fogom, de ez annyira nehéz! Otthagytam a szerelmemet és a gyerekünket! Azóta a bandámmal turnézunk, de minden nap ő jár a fejemben és a ő van a szívemben! Azóta csak szenvedek és nagyon vissza akarom őt kapni! Még mindig teljes szívemből szeretem és nem tudok többé nélküle élni…csak hogy ő is ugyanúgy gyűlöl engem. Nem beszéltem vele, azóta a szép nyári este óta, de azt mondhatom, hogy pokolian utál! Nem tudom hogy fogom csinálni, de meg fogom és újra az enyém lesz! És természetesen a pici gyerekem is! Ígérem!