15.rész
-Gerard?- szorítottam meg a kezét válaszra várva- Gerard hallasz? Hayley vagyok.
Megkönnyebbülést és boldogságot éreztem, amikor Gerard szemei kinyíltak.
-H-Hayley? Ki? Hol van Mikey?- kérdezte halkan.
-Mikey hazament egy kicsit, de most rögtön felhívom és szólok neki hogy felkeltél. Nagyon fog örülni.- mosolyogtam és elengedtem a kezét.
-Minden rendben lesz, amíg felhívom?
Gyengén bólintott, én pedig kirohantam a folyosóra. Kerestem egy doktort és elmondtam neki hogy Gerard felkelt, majd a folyosó végén kiszúrtam egy telefont. Odafutottam és felhívtam Mikeyék otthoni telefonját. Pár csörgés után Frank vette fel a telefont.
-Frankie? Felébredt! Csak úgy felébredt. Ide kell jönnötök fiúk most!- közöltem vele boldogan.
-Komolyan? Hát ez csodálatos! Mikey nagyon boldog lesz! Nem sokára ott vagyunk. Maradj addig Gee-vel.- elköszönt és lerakta.
Visszamentem Gerard szobájához és bedugtam a fejem az ajtón.
-Szia. Nem baj, ha bejövök?- kérdeztem.
Mosolyogtam, amikor észrevettem, hogy felül az ágyon és bólint.
-Persze gyere. Tényleg nagyon sajnálom, de teljesen ki vagyok pillanatnyilag. Tudom, hogy ismerlek, de nem emlékszem ki vagy.- ismerte be félénken lehajtott fejjel.
-Megértem. Sok mindenen mentél keresztül. Hayley vagyok. Mikey egyik barátja.- mondtam.
-Jaa! Frank barátnője?- kezdett emlékezni rám.
-Nem!- pirultam el kissé- Úgy értem…csak barátok vagyunk, semmi több!
-Tényleg?- kérdezte meglepődve- Azt hittem, hogy jártok. Csak mert mindig együtt vagytok, az ölelések meg minden…
-Nem, csak barátok vagyunk…- ráztam a fejem.
Gerard csak rám nézett és éreztem, hogy olvas a gondolataimban. Tudta hogy szeretem Franket.
-De te többre vágysz, igaz?- tudta hogy igaza van.
Olyan voltam neki, mint egy nyitott könyv. Épp most lett túl egy öngyilkossági kísérleten, felébredt a kómából és így tudja hogy szeretem őt?!
-Ne mondd el neki Gerard! Kérlek!- sóhajtottam.
-Nem fogom. Ne aggódj.- válaszolt mosolyogva.
Tudtam, hogy bízhatok benne. Pont olyan volt, mint Mikey.
-Köszönöm.- öleltem meg- Örülök, hogy már jobban vagy.
-Én is!- nevetett.
Azt mondhatom, hogy újra olyan lett, mint volt.
-Héé!- szakította félbe a pár perce tartó beszélgetést- Össze lehetne kötni minket!
Nevettem rajta, de igaza volt. Új barátot szereztem Gerard személyében. Már csak azért is, mert ő volt az egyetlen aki tudta, hogy igazából mit érzek Frank iránt. Nagyszerű srác. Egész végig beszélgettünk, amíg vártuk Franket és Mikey-t. Jó zenei ízlése van és felfedeztem, hogy sok a közös bennünk.
Hirtelen Mikey robbant be a szobába és szinte ráugrott Gerardra.
-Gee!- sikított és megölelte.
Mikor végre elengedte, Gee karjára csapott egyet.
-Mi a fenéért csináltad ezt? Rohadtul megijesztettél.- fejezte be elhalkulva.
Frank beállt Mikey elé és gyorsan megölelte Gerardot.
-Jó újra ébren látni téged, sokat aggódtunk miattad…
Frank hátrált egy kicsit, én pedig elkezdtem kifelé húzni a folyosóra.
-Kettesben hagyunk titeket.- mondtam és kimentünk.
Amikor az ajtót csuktam be magam után, láttam ahogy a két testvér újra megöleli egymást és könnycseppek folynak végig az arcukon.
|