A kocsiban már alig bírtam magammal. Egyetlen vágyam az volt, hogy Gerard karjaiba vethessem magam. Ennek persze szegény Mikey itta meg a levét, mert percenként kérdezgetem, mint egy gyerek, „Ott vagyunk már?”

Ő meg türelmesen magyarázta: még 3 sarok, mér 2 sarok, még 1….

Megálltunk, kipattantam a kocsiból és rohantam be a házba. Mikey csak a bejáratnál tudott utolérni, amíg a kulcsaimmal bajlódtam.

Benyitottam és azonnal a háló felé vettem az irányt. Az ajtó előtt megtorpantam, mert furcsa hangokat hallottam kiszűrődni. Kinyitottam az ajtót, és azt hitem ott, helyben meghalok. Rose Gerardon lovagolt, aki, mikor észrevette, hogy nyílik az ajtó, igyekezett lelökni magáról a lányt.

„Na, ezt magyarázd ki szívem!” gondoltam magamban, miközben majdnem összeesetem. Mikey segített talpon maradni.

Nem tudtam megszólalni, csak tátogtam, mint a partra vetett hal.

Gee lelökte magáról Roset, aki csak nevetett. Láthatóan élvezte a helyzetet.

   - Lily! – kelt fel az ágyról Gee és felém közeledett. – Ez… ez…, Rose egyszerűen rám mászott. Elaludtam és arra ébredtem, hogy…

   - Te szemét! – ordította Rose.- Hogy mondhatsz ilyet? Azt mondtad én kellek neked! Aljas féreg!

Rose most hozzám intézte a szavait.

   - Ő akarta! – vádlón Gerardra mutatott. –Erőszakoskodott!

Nem tudtam mit gondoljak. A jelenet elég egyértelmű volt, de nehezen hittem el, hogy Gerard valóban ilyet tenne.

Rose odajtött hozzám és megpróbált átölelni.

   - Lily, én…

   - Takarodj! – ordítottam magamból kikelve.

Rose csak állt egy helyben, nem mozdult.

   - AZT MONDTAM TŰNÉS! - erre végre felrohant az emeletre. Reméltem, hogy azon nyomban csomagol is.

   - Lily… - szólalt meg Gee és közeledni próbált.

   - Ne! Most hagyjál! – már potyogtak is a könnyeim. – Nem tudom mit gondoljak!

Kimentem és leültem, aztán csak meredtem magam elé. Hallottam, ahogy a hálóban Gee és Mikey beszélgetnek, de nem értettem, hogy mit.

Úgy éreztem vége a világnak. A düh egyre nőtt bennem, legszívesebben összetörtem volna valamit.

Akkor megjelent a lépcső aljában Rose, bőrönddel a kezében, és rám sem nézve elindult a kijárat felé.

Odarohantam hozzá és a hajánál fogva visszarántottam, majd lekevertem neki egy pofont.

   - Te rohadt kurva! – ordítottam, mire megfordult és egymásnak estünk.

Már a földön fetrengtünk, egymás haját és ruháját tépve, mikor a fiúk szétválasztottak minket.

Engem Mikey igyekezett lefogni.

   - Lily, Lily! – kiabálta, miközben elvonszolt, de még mindig járt kezem-lábam.

Mikor végre lecsillapodtam Mikey elengedett és felém mutatott egy ezüstszínű tárgyat.

   - Mi ez? – kérdeztem.

   - Egy kamera. Rose kamerája. – értetlenül néztem rám Ez most mit akar jelenteni?

   - Rose felvette az egészet! – magyarázta szépen, lassan.

Rosera néztem és láttam rajta, nem tetszik neki a váratlan fordulat. Mintha csak most jutott volna eszébe a kamera létezése.

   - Ebből mindent megtudhatunk! – magyarázta tovább Mikey.

   - Nincs kedvem végignézni, ahogy dugnak! – feleltem morcosan.

   - Nem dugtunk! – próbált védekezni Gee. – Mikey, kapcsold be, nézzük meg!

Rose el akart pucolni, de Gerard megfogta a vállát és visszanyomta a székre.

   - Itt maradsz és magyarázatot adsz! – ordított rá.

Mikey rákötötte a kamerát a tévére és visszatekerte a szalagot. Én nem akartam nézni, de végül győzött a kíváncsiság. A látottakból egyértelműen kiderült, hogy Rose mászott rá Geere, aki aludt, sőt az én nevemet suttogta, mikor átölelte. Aztán jöttünk mi és a többit már tudtam.

Azonnal Geehez futottam és a karjaiba vetettem magam.

   - Istenem, Gerard! Ne haragudj, annyira hülye voltam!

Átölelt és a hátamat simogatta.

   - Mért gondoltad, hogy megtettem? – kérdezte szomorúan. Nekem ez a hang mindennél jobban fájt. Jobb lett volna, ha leordítja a fejem, vagy dühében összetör valamit, de ez az elkeseredett, csalódott hang…

   - Én… nem is tudtam… mit gondoljak! – válaszoltam sírással küszködve. – Annyira egyértelmű volt a helyzet. Előtte összevesztünk és… és… Tudod a régi reflexek. Nehéz elhinnem, hogy van valaki, aki ennyire szeret. Sok vendégem volt, aki épp csalta a feleségét, barátnőjét VELEM! Ezt nehéz elfelejteni!

Rosera néztem, aki még mindig a széken ült, és Mikey tartotta szemmel, nehogy meglógjon. Odamentem hozzá és adtam neki egy pofont. Gyűlölettel teli szemmel nézett vissza rám, megfogta égő arcát és felnevetett, mint egy eszelős.

   - Majdnem sikerült! – motyogta végül. – Ha nem feledkezem meg erről a hülye kameráról, sosem derül ki az igazság!

   - Miért csináltad? – kérdeztem némileg lehiggadva.

És Rose mesélt. Elmesélte az egész undorító történetet, kezdve azzal, hogy mennyire gyűlöl engem, és bosszút akart állni Joe miatt. Gerard és Mikey is döbbenten hallgatták.  Nem fért a fejükbe hogyan lehet egy ember ennyire gonosz.

   - Takarodj innen! – sziszegtem a fogaim közt, gyűlölettel teli hangon. – És soha többé ne kerülj a szemem elé!

Rose felpattant, fogta a bőröndjét és hátra sem nézve kilépett az ajtón.

Mélységes csend ereszkedett ránk. Szégyelltem magam, hogy nem bíztam Gerardban, és hogy egy ilyen ringyó, mint Rose csőbe húzott.

   - Azt hiszem én megyek is. – szólalt meg végül Mikey.

   - Köszönöm a segítséget! – mondtam őszintén és adtam neki két puszit búcsúzóul.

Kettesben maradtunk Gerardal és nem tudtam a szemébe nézni.

   - Gyere, - jött oda hozzám, kézen fogott és bevezetett a hálóba – azt hiszem, ránk fér az alvás.

Végignéztem az ágyon és azon nyomban lecseréltem az ágyneműt. Nem voltam hajlandó olyan ágyneműbe feküdni, amiben előtte Rose fetrengett. Aztán még sokáig nem tudtam elaludni. Járt az agyam kettőnkön, hogy jó-e ez így nekünk?

Gee már aludt. Felültem és csak néztem. Annyira tökéletes volt, és én annyira féltem, hogy elveszítem. Ki tudja ki kerül még elő nem éppen hófehér múltamból, aki szét akar választani minket. Jobban kell bíznom benne és magamban is.

Világosodott, mire végre elnyomott az álom és kitöröltem a fejemből a baljós gondolatokat.