03. A koncert
2008.06.27. 19:08
Mikey Ma este koncert lesz. Kikászálódtam az ágyamból és elmentem fürdeni. Aztán rendbetettem magam, majd kifestettem feketére a szemem körül. Mivel nemrég volt szemműtétem, elfelejthetem a szemüveget. Szóismétlés. Mindegy. Reggel van. Kimentem a konyhába, összehordtam egy csomó kaját és beültem a TV elé. Sajnos ekkor berontott Gerard... Hát... Félmeztelenül. - Mi a szart csinálsz itt?? - ordítottam oda, de ő kihúzta magát, és elégedetten besétált. - Drága öcsikém, szeretnélek megkérni hogy... - Ez rosszul kezdődik... - motyogtam, de mint aki meg se hallja, folytatta a mondandóját. - ... segíts kitakarítani a tegnap esti buli után. Megrázta a fejét, és hirtelen úgy állt a haja, mint egy őrültnek. - Most újra növeszted a hajad? - Igen. Baj? Nemet intettem a fejemmel, majd követtem a szobájába. Mikor beléptem, egy pillanatig nem kaptam levegőt. Nem a bűztől, mert nem volt büdös, hanem a látványtól. Popcorn-t, chips-et, és mindenfélét találtam a földön. Az asztalra ki volt öntve a kóla... Meg a pia. Gerardra néztem, ő pedig némán bámulta a szobát. - Na jó... De ez az első és egyben utolsó eset! - egyeztem bele, majd nekiláttunk a takarításnak.
Nichole Ana és én ruhákat próbáltunk. Este mi is felmegyünk a színpadra, tegnap a fiúk megígérték, hogy bemutatnak minket a nagyközönségnek. Nem bántam. A koncert New York-ban lesz, ami a turnébusszal egy pár órára van. ezért is indulunk ebéd után. A fiúknak még próbálniuk kell, a díszletet meg kell csinálni és bla,bla... A koncert 11-kor kezdődik, ami szerintem elég későn van, dehát ők tudják... Felvettem egy fekete topot, amire az MCR logója volt rányomtatva fehérrel. A varrás is fehér cérnával volt megvarrva. Ezt még akkor vettem, mikor a Helena ment a TV-ben... Londonban találtam egy turiban... Marha jól nézett ki a rövid farmernacimmal. Ana is feketében volt, neki csak egy sima fekete pólója volt, és egy terepszínű nadrágja. A szemünket kifestettük feketére, lábunkra húztuk a közösen vásárolt piros szandiszerűségünket, és kiléptünk a folyosóra. Gerard szobája nyitva volt. Benéztünk, és láttuk ahogy Mikey takarít, Gerard pedig szunyókál a kanapén. Ezen Ana elkezdett kuncogni, amire Mikey felkapta a fejét. - Sziasztok! Ez bealudt... - mutatott Gee-re. - Segítsünk? - kérdeztem. - Megköszönném. Ana segített Mikey-nak, én pedig megpróbáltam felkelteni Gerardot. Mikor kinyitotta a szemét, egyenesen rámnézett, aztán Mikey-ra és Anára. - Bocsi öcsi... - bökte ki, majd lekúszott a kanapéról és elment a porszívóért. Gerard persze nem jött vissza. Láttuk, ahogy berohan a fürdőbe, és csak annyit mondott, hogy "Szorulása van"... Aztán mikor végeztünk, kisétált, mintha mi sem történt volna... Ezen jót röhögtünk, aztán elmentünk ebédelni, utána meg indultunk.
Ana Már körülbelül egy órája úton voltunk. A turnébuszban hatalmas csend volt, eleinte csak Gerard énekelt. De aztán csend... Csend... Csend. Unalmas volt... Aztán Gerard újra belekezdett a Welcome To The Black Parade-ba. - Ezt énekelted fél órája is... - vetette oda Mikey. - Hagyd már... - mosolyodtam el ezen a mondtaton amit Ray mondott. Ekkor Gerard áttért a Teenagers-re. Amint apu ezt meghallotta elöl, inkább berakta a CD-t. Gerard nem volt formában... - A színpadon is így fogsz énekelni? - kérdezte Frank mikor Gee befejezte. Nem válaszolt. Hátatfordított nekünk és látszólag elaludt... Elmosolyodtam, és odaültem mellé. - Szerintem jól énekeltél - bíztattam, bár már azthittem, elaludt. De csak nézte a mögöttünk lévő autókat. - Kössz - mondta, és felém fordult. - Mi a baj? - kérdeztem, de nem válaszolt, hanem csak lesütötte a szemeit. Elfordult, én meg gondoltam, most jobb hagyni... Visszaültem Nichole mellé, és elaludtam.
Gerard Fáj a fejem. Előkutattam a gyógyszert, bevettem, és lehajtottam vízzel. Közben odaértünk. A rajongók körülugráltak minket, és egyfolytában azt kérdezték, ki ez a két lány. Ettől, még a gyógyszer ellenére is, jobban fájt a fejem. Azt hittem, elájulok. Végre beértünk a koncert helyszínére. Fél négy körül volt, azthiszem. Szédelegtem egy sort, és nekidőltem Anának. - Jól vagy? - kérdezte, és segített járni. - Nem, rosszul... - válaszoltam, már szinte tudtomon kívül, és már csak egy koppanásra emlékszem, ami valószínüleg a saját fejem volt.
***
Mikor felébredtem, egy ágyban voltam. Mikey és Ana ott ült az ágy szélén. - Jobban vagy? - kérdezte Mikey. - Igen... - válaszoltam határozatlanul, mert mikor felültem, borzasztóan fájt a fejem. Ana remegve bámult. Aztán az öcsém egyedül hagyott minket. - Hány óra van? - kérdeztem, és megnéztem az órát, de Ana megelőzött. - Öt óra. - Másfél órát aludtam? - kérdeztem csodálkozva, amin Ana elmosolyodott. - Ahogy látod... Apa arra kért, ha felkeltél, öltözz át, és vezesselek a próbára. A többiek már elkezdték, már csak te hiányzol - mosolygott. Bólintottam, majd megmutatta, hogy van a ruha, és segített kifesteni a szemem. Aztán követtem egy hosszú, kettőnket kicsit szűk folyosó, úgyhogy egymás után kellett mennünk. Aztán beértünk egy óriási terembe, a színpadon amint megláttak, felragyogott az arcuk. Felmentem a mikrofonhoz, Ana pedig pont előttem megállt a színpad előtt. Mosolyogva ránéztem, aztán belekezdtünk a Welcome To The Black Parade-ba. Elénekeltem pár régebbi számot is, a Helenát és az I'm Not Okay-t. A hangom eleinte rekedt volt, de belejöttem. Végül eljött az este...
Nichole A tesómmal a színpad mellől figyeltük az eseményeket. Fantasztikus koncert volt. Az utolsó dal végén az összes tag kifújta magát, Gerard köszönetet mondott, hogy eljöttek, és elvonultak. Lefelé jövet Frank odajött hozzám és együtt mentünk a többiekkel. Mikor beértünk a klubhelyiségbe, kifakadtam. - Ez nagyon klassz volt!! - kiáltottam. A tagok elmosolyodtak, aztán megköszönték, majd kimentek autogrammokat osztogatni. Ana és én elmentünk, megnéztük a szobákat, hiszen túl késő van, hogy haza menjünk, ezért itt fogunk aludni. És még biztos itt leszünk pár napot. Úgy döntöttünk, külön alszunk, hiszen volt elég szoba. Gerardék is végre bejöttek, és ők is szobát választottak. Biztosan hamar el is aludtak, mert gondolom kifáradtak... Mikey-t kivéve. Ő nem sokat mozgott a színpadon. Gerard viszont igen, izzadt is volt, szerintem le is zuhanyzott. Bekukkantottam az egyik szobába, amin egy franciaágy volt, és oda rögtön be is cuccosoltam. Aztán kidőltem, mint akit leütöttek...
|