|
02. Találkozás a srácokkal
2008.06.26. 19:27
Ana
Nichole egész úton aludt. Én szokás szerint My Chemical Romance-et hallgattam. Most itt álltunk a hotel előtt, ahol az MCR megszállt. Apa a recepcióshoz ment, kért három szobát. Nichole-lal mindenképpen külön akartünk lenni, apa meg egyébként is külön lett volna. Felmentünk a lifttel a negyedikre, és végigmentünk egy hosszú folyosón. A 325-os szoba az enyém, tesómé a 327. apué pedig a 346-os, a folyosó másik oldalán. Bementem a szobámba. Az előszoba egy zöldszőnyeges, zöldfalas helyiség volt, tele fa bútorokkal, mint a cipőtartó és a fogas. Volt egy egészalakos tükör, majd egy boltíves átjárón lehetett bemenni jobbra a konyhába, balra a nappaliba. Először megnéztem a konyhát. A pult kék volt, a szekrények fehér-feketék voltak, a hűtő szintén fehér-fekete. Ez viszonylag kis hely volt, de egyedül elférek benne. Majd átmentem a nappaliba. Hát azt hittem, elájulok... Óriási ablakom volt, szinte a fal helyett. A kilátás is gyönyörű volt, szinte be lehetett látni egész New Jersey-t. Az ablak előtt egy fekete kanapé volt, kávézóasztallal, és egy tévével. A falakon képek voltak, macsekok, kutyák, tájképek. Ez már kicsivel nagyobb volt, mint a konyha... Az egyik falnál volt egy akvárium, benne csodálatos színes halakkal. Innen nyílt a fürdő és a hálószoba. A hálószoba a bal oldali falnál volt. Benéztem a fürdőbe. Volt egy kád, zuhanyfülke, mosdókagyló és egy WC. Az egész fürdő vörös színben úszott. A hálószobában egy franciaágy volt, kék ágyneművel, és a fal is kék volt. Nagyon tetszett... Olyan hangulatos, az egész. Gondolom Nichole-t és aput is ilyesmi látvány fogadta. Visszaballagtam az előszobába, felvettem két bőröndöt, és ledobtam az ágyra. Kipakolgattam a ruháimat és behajtottam őket a szekrénybe. A harmadik bőröndömet letettem a kanapé mellé. Abban volt a laptopom, CD-k, és pár cerka, radír, meg két füzet. Bedőltem az ágyba, és rögtön el is aludtam...
Nichole
Reggel volt. Alig aludtam valamit. Kimentem a konyhába, előkerestem egy csomag pattogatott kukoricát.
Már egy ideje vártam, hogy kész legyen a popcorn. Csak álltam a mikró előtt, vagy két perce. Úgy döntöttem, eszem valamit, majd elmegyek felfedezőútra. Mikor csöngetett, kivettem, kiöntöttem egy tálba, és ledobtam magam a TV elé. Kerestem valami zenecsatornát, és mikor megtaláltam, felhangosítottam, hiszen a Welcome To The Black Parade ment. Annyira örültem neki, majd elkezdtem én is énekelni.
- We'll carry on...
Ekkor csöngettek. Nem is tudtam, hogy van csengő... Mindegy, elvonszoltam magam az ajtóig, és kinyitottam.
- Helló!
- Szia! - köszöntem a fiúnak, aki ott állt az ajtóban. Végigmért, majd belekezdett a mondókájába.
- Frank vagyok, a 326-osban lakok és mikor meghallottam a dübörgést, gondoltam megnézem, ki ez a My Chemical Romance fanatikus...
Frank mellettem lakik? Frank Iero?
- Bocsi, ha megzavartalak... Elhiszem, hogy már az agyadra megy ez a szám - mosolyogtam.
- Hát.. sokszor hallottam már... - mosolyodott el ő is.
Betessékeltem, és kicsit lehalkítottam a zenét. Közénk tettem a popcorn-t, hátha ő is kér.
- Köszönöm. - vett egy marékkal, és betömködte a szájába. Ezen elmosolyodtam, ám ezt ő is észrevette.
- Mi olyan vicces? - kérdezte teliszájjal.
- Ja.. Semmi... - mondtam - Egyébként én Nichole vagyok. Nichole...
- Adams. Láttam a táblát - fejezte be a mondatot.
- Te pedig Frank Iero - vágtam vissza. Mindketten mosolyogtunk - Az apám pedig Tony Adams, gondolom ismerős név...
- Az új menedzser. Te a lánya vagy?
- Bizony. De igazából ketten vagyunk. Van egy ikertestvérem, Ana. Ő a 325-ösben lakik.
- Ismertetőjegy? - kérdezte vigyorogva.
- Neki kicsit hullámos a haja...
Végignéztük a klippet, majd mesélt a forgatásról. Aztán meséltem rólunk, szinte mindent elmondtam neki. Ott volt körülbelül 11-ig, majd elment ebédelni. Én is nekiálltam az ebédnek, ami palacsintát takart. Levettem a polcról a mogyorókrémet és megkentem vele az összeset. Ana sose értette, hogy szerethetem, ő mindig a túrósért és a lekvárosért volt oda. Megettem párat, a többit meg letakartam. Már fél egy volt, gondoltam körülnézek egy kicsit ebben a szállodában...
Gerard
Miután kiléptem az ajtón, büszkén elolvastam a nevem. GERARD ARTHUR WAY. 324. Mellettem lakott Mikey, Szemben Ray, mellette pedig Bob. A másik oldalról viszont még nem tudtam... Odaléptem az ajtóhoz. MARY ANA ADAMS. 325. Adams... Hmm.. Ismerős. Bekopogtam. Egy barna, enyhén hullámos hajú, zöld szemű lány nyitott ajtót. A korát úgy... 20-ra becsültem.
- Segíthetek? - kérdezte vigyorogva.
- Mary Ana Adams-et keresem - mondtam pár másodperc után, mikor rájöttem, hogy szórakozik.
- Én vagyok az. És Ön? - kérdezte, még szélesebb vigyorral.
- Gerard Way vagyok, bizonyára hallott rólam. Megkérdezhetem, hogy hívják az apját?
- Tony Adams.
- Áá, akkor Ön lesz a lánya! - mondtam határozottan.
- Netán ismeri? - kérdezte, immár csak mosolyogva.
- Hallottam róla... - mosolyodtam el - De talán tegeződhetnénk. Csak 10 év van köztünk.
- 12 - helyesbített. Sokkal idősebbnek látszott 18-nál... - Vagyis még nem. Majd fél hónap múlva. Bejössz?
Bementem. Szép lakás volt... Megkínált szendviccsel, maj ő is enni kezdett.
- Honnan jöttetek? - kérdeztem. Nem tudtam, Tony hol lakik.
- Londonból.
- Jól tudom, hogy Tonynak két lánya van?
- Jól. Az ikertestvéremet Nichole-nak hívják. a 327-esben lakik... - tájékoztatott. Ikrek?
- Mióta vagytok itt?
- Éjfélkor jöttünk meg. Repülővel - mosolygott, mintha máshogy is át lehetne kelni az Atlanti-óceánon.
- Értem... Esetleg... Körbenézhetnénk Newark-ban... Még nem jártál itt, igaz?
- Igen, most vagyok először Amerikában.
Ezt egy menedzser lányától furcsa volt hallani... Felálltunk, kisétáltunk a hotelből és elvezettem az első sulimig. Majd a srácokkal közös kedvenc éttermünkbe mentünk, bemutattam az alkalmazottaknak.
- És hogyhogy hotelben laktok? - kérdezte, miután kiértünk a gyorskajáldából.
- Anya és apa elköltöztek Miami-ba, úgyhogy a közelben nincs házunk.
- Értem...
A tengerpart felé vettük az irányt. Most ő mesélt. Elmondta, hogy az anyja színésznő volt, és meghalt egy tűzvészben. Mikor kiértünk a tengerpartra körülbelül négy óra volt. Leültünk a homokos partra, és néztünk a vizet. Ő egy kék topban és egy farmer térdnadrágban volt, én fekete pólóban és farmerban. Levette a cipőjét, és besétált a vízbe.
- Te nem jössz be? Jó a víz - mosolygott, és pedig felkeltem. Utánamentem, de ahelyett, hogy csak áztassuk a lábunkat, belelökött a húsz centis vízbe. Miután elkotortam a hajam a szememből, felnéztem rá, és berántottam őt is. Meglepődött, de aztán elkezdtünk nevetni.
Ana
Felálltam, kicsavartam a hajamból a vizet, és kiléptem a kádból. Egy törölközővel szinte szárazra töröltem a hajam, majd felöltöztem egy topba és egy rövidnadrágba. Ez volt a pizsim. Gerard bemutatott Mikey-nak, Frank-nek, Bobnak és Raynek is, mondjuk mindketten csurom vizesek voltunk. Bementünk Gerard szobájába mindannyian. Frank elment Nichole-ért, én pedig észrevettem, hogy jóban vannak, mert egész este vele beszélgetett. Én Mikey-val és Gerarddal beszélgettem, Ray és Bob pedig csinált szendvicseket. Jó este volt, de mikor vége lett, eljöttem, és éppen fekszem be az ágyba. Fárasztó nap volt, nem lehet egy pillanat alatt bejárni Newark-ot. De jó volt, mert a kedvenc bandámmal tölthettem az estét. Frank megevett vagy három tábla csokit, Nichole pedig hamar elment... Nem tudom miért. Lefeküdtem, és hamar elaludtam.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
MCRmyHungary - Zombeee 2007-2018