Elsem tudom mondani hogy akkor mit érzetem.Olyan volt,mintha már soksok éve szerelmes lennék reménytelenül...Futottam haza,már a sírás kerülgetett,szerencsére anyuék még dolgoztak,tehát nem látták hogy ki vagyok borulva.Magamat sem értettem......miért viselkedtem így? hisz semmi extra nem történt.Csupán annyi hogy teljesen beleestem Gerardba.Tudom hogy ez így most nagyon bizarr,de úgy éreztem mintha fel tudtam volna robbanni...mintha egész életemben őt kerestem volna.PEdig nincs fél órája hogy ismerem...Hát mit ne mondjak boldog is vagyok és szomorú is.A boldogságot meg tudom indokolni,mégpedig azzal,hogy találkoztam Frankel,aki egyben a legjobb barátom is lett,a másik pedig hogy találkoztam Gerardal.A szomorúságot nem tudom miért érzem..talán Gerard miatt.Félek hogy van barátnője.Úristen!!!Belese gondolok.abba én belehalnék!
Inkább a maesti bulin járatom az agyam.Kicsit szar volt,mert nem tudtam áthívni egy barátnőmet se,mivel nagyon messze voltak.Pedig annyira jó lenne ilyenkor áthívni,kibeszélni a napot,meg hogy mit vegyek fel...Tehát csak magamra számíthatok...Még dobozokban voltak a ruhák,úgyhogy elkeztem túrni.Fogalmam sem volt hogy melyikben lehetnek a cuccaim.Persze az utolsó dobozban voltak amit megnéztem...-.-
Na mind1,elkeztem őket előhúzni,elég gyűröttek voltak,ade mire jó ha az ember ért egy kicsit a vasaláshoz^^
1 órámba telt mire eldöntöttem hogy mit vegyek fel.Egy zöld csőszárú farmert vettem elő,és egy fekete pólót.Aztán elmentem fürdeni,vagy egy órát töltöttem a kádban.
Hajat mostam,lemostam a sminkem,kifestettem a körmeimet,stbstb..
Aztán kiszáltam a kádból,megszárítottam a hajam,utána jött a fél órás hajvasalás,aztán kifestettem magam,feltupíroztam a hajm meg beálítottam, felvettem a cuccaimat,és rájöttem hogy még csak 8 óra.Felhívtam Frankiet hogy nem mehetnék-e át hozzá most,mert elkészültem,és gonfoltam hátha elkél egy kis segítség a buli előkészületeiben.
Frankie tökre örült hogy feljánlottam, mert aztmondta hogy úgyis rendesen al van maradva.
Úgy döntöttem,hogy nem akarom húzni az odőt,meg úgysem ismerem a környéket,hívtam egy twxit,és elvitettem magam Frankékhez.Amikor odaértünk Frankék házához,iszálltam a kocsiból,kifizettem az utat,és becsöngettem a házba.Szép családi ház volt,és volt egy kedves kis kutyusuk.Frank kijött,és két puszival köszöntött.Na és persze az elmaradhatatlan,utánozhatatlan Frankes vigyorgásával.Vissza vigyorogtam˘˘
Bementünk,és ott segitetem Frankienek ahol csak tudtam.Hordoztama poharakat,kivettem a piát a hűtőből,kiöntöttem a chipset,meg az ilyenmiket,meg segitettem még koktél is csinálni.Azzal húztuk a legtönn időt....és mikor kész lett,mind a ketten egyszerre kiabáltuk
-Naaaa profivagyok vagy profivagyok????!!!!!!!
-Látod montam hogy én vagyok a parafenomén-röhögte Frank
-Rosszul hiszed,mert én már azt is tudom hogy most csöngetni fognak!!xP-és csöngettek
-Nancy Nancy,és elkezdett összevissza csikizni majd röhögve üvöltötte hogy "megyeeeeeeeeeeeeeeeeeeeek csak Nancy túl parafenomén ahhoz hogy kinyissa az ajtót"!!!!
Ja,és még hozzáfűzöm,hogy lebuktam,mert Frank visszakiabálta az ajtóból,hogy "egyébként meg az ablakból látni hogy ki jön"!!!xP
Belépett egy kisebb társaság,senkit sem ismertem.