Eloltották a tüzet és indultak tovább. Az út még kínkeservesebb volt, mint eddig. Bár senki nem szólt, de érezték, hogy ez így nem lesz jó, ha így folytatják sosem érnek ki az erdőből.

Sötétedett már,mikor kimerülve és éhesen ( mert közben elfogyott a kaja)  újabb tábort vertek. Az utolsó két órában senki nem szólt egy szót sem. Az út elején még ugratták egymást, lelket öntöttek egymásba, de mostanra eltűnt minden jókedvük. Fáradtan dőltek le vackaikra és pillanatok alatt elaludtak.

A hajnal hideg volt és nyirkos. És nagyon hangos! HANGOS??? Gerard szemei kipattantak. Hogy lehet az, hogy hangos? Felült és feszülten figyelt. És akkor ismét meghallotta.....meghallotta azt a hangot, ami számára maga volt a mennyország. Egy távoli láncfűrész hangját. És ahol láncfűrész van, ott emberek is vannak. És ahol emberek vannak, ott segítség is van!

Felpattant fekvőhelyéről és tekintete találkozott az épp felülő Mikey-éval, aki szintén a zajra ébredt fel.

   -Gee!....Ez az , aminek gondolom?

   -Igen Mikey! EZ AZ! Megmenekültünk! Megyek, megkeresem őket! Ne mozduljatok innen!

   -Jó vicc! Hova mehetnénk?! - zsörtölődött Mikey, de ezt Gee már nem hallotta, mert elrohant a hang irányába.

Nem volt egyszerű a sűrű bozótban tájékozódni és a mindenhonnan hallatszó hang forrását keresni. Ruhája sokszor beleakadt a tüskés bokrokba, nemcsak a ruhán, hanem Gee testén is vérző sebeket ejtve, de ez őt nem érdekelte. Csak azt tudta, hogy talán ez az utolsó esélyük a megmenekülésre, és ez megsokszorozta amúgy már fogyóban lévő erejét.

A hang egyszer csak elhallgatott, pedig már egészen közelről hallatszott. Gerard megállt, körülnézett. Ilyen nincs! Ez nem történhet meg! Már olyan közel volt, nem lehet, hogy elszalassza ezt az esélyt! Nekidőlt egy fa törzsének és mérgesen beleboxolt, amivel persze csak azt érte el, hogy a keze belesajdult.

És ekkor jött a másik hang! Egy teherautó berregő, semmivel össze nem téveszthető hangja. Ez már egészen közel volt. Csak pár méterre lehetett. Pár lépés után meg is látta a kis erdei úton közeledő, platós teherautót. Gerard a következő pillanatban gondolkodás nélkül kiugrott a bokrok közül.

A sofőr későn vette észre a bokrok közül előbukkanó alakot, nem is számított ezen a helyen rá, hogy valaki a kocsi elé ugrik. Gee pedig az utolsó méteren nagy lendületet vett, mert a ruhája beleakadt egy bokorba. Ettől elvesztette az egyensúlyát és szó szerint beesett a kocsi első és hátsó kereke közé. A sofőr fékezett, de már későn, elsodorta magával az úton fekvő Gee-t, aki fordult egyet a földön, próbálta védeni magát az egyre közeledő kerekektől. Tett még egy félfordulatot, de beverte egy kiálló kőbe a fejét és ettől elvesztette az eszméletét. Azt már nem látta, hogy a kocsi kerekei hatalmas csikorgás kíséretében, pár centire tőle megállnak.

A sofőr és utasa kiszálltak.

   -Baszd meg Jack, elütöttünk valakit!

   -Az egy ember volt? Annyira hirtelen ugrott elő, hogy nem láttam jól!

   -Az bizony egy ember volt!

Elindultak a kocsi hátulja felé és megláttak két lábat kikandikálni.

   -Szerinted él még? - kérdezte Jack.

   -Nem tudom. Ki kéne húzni onnan!

   -Te, nekem semmi kedvem egy véres, összeroncsolódott manust nézegetni.

   -Lehet, hogy megúszta?

   -Térj már észhez! Nézz oda! Gondolod, hogy ezt megúszhatta? - és rámutatott a hatalmas kerekekre.

De társa már el is kapta Gerard lábait és elkezdte kihúzni.

   -Te! Ezen nem látszik sérülés! - térdelt le  Tom, mikor Gee kikerült a kocsi alól.

Jack is letérdelt mellé és kitapogatta Gee nyakán az ütőeret.

   -Ez még él! - állapította meg csodálkozva.

   -Szerinted ki lehet?

   -Mégis mit gondolsz? Ki kószálhat ilyenkor az erdőben? Csakis egy  kibaszott erdész lehet! El akart kapni minket. Kileste, ahogy lopjuk a fát és meg akart állítani!.

Tom alaposan szemügyre vette Gerard-ot.

   -Te, ez valahogy nem úgy néz ki , mint egy erdész. Nézd meg a ruháját. Szakadt. Olyan, mintha már régóta itt kóborolna.

   -Lehet, hogy napok óta várt ránk! Hidd el, ez egy erdész! - szögezte le végül Jack és a nyomaték kedvéért köpött egyet a földre. -Ki kellene nyírnunk, mielőtt magához tér!

   -De Jack, azt mégse kéne. Én fát lopni jöttem ide, nem gyilkolni!

   -Most mit vagy úgy oda? Elájult, nem fog védekezni! - végignézett a földön fekvő Gerardon – Tudod mit? Ha annyira finnyás vagy majd én megteszem!

Elment a kocsi hátuljához és egy baltával tért vissza. Magállt vele Gee fölött és  magasba emelte a baltát.....