A titkos hódoló
2008.03.25. 11:08
A titkos hódoló
-Á megint egy levél ettől a titkos hódolótól.-lóbálta meg kezében Ray a szerelmes levelet,ami Gerard Way nevére volt címezve. -Jaj add már ide..-kapta ki kezéből Mikey.-Hagyjátok már Geet! -Köszi szépen tesókám!-mondta Gerard,aki az erkélyen cigizett,és a várost kémlelte. -Majd én felolvasom helyette...-nevetett Mikey,és már nyitotta kifele a borítékot. -Na azt már nem!Add ide..-Gerard olyan gyorsan pattant be,hogy Bobot fellökte,aki a fotelbe zuhant,ölében a tál levessel,amit nagy nehezen megmelegített,és el akart fogyasztani. -Jó étvágyat apám!-mondta röhögve Ray,és egy hatalmasat csapott barátja hátára. -Add már ide azt a kibaszott levelet!-ordította öccsére,majd kicsavarta kezéből a levelet,és kivonult vele. -Ugyan már Gee!Ne legyél már ilyen morcika.Lehet,hogy egy 60 éves vén szatyor,aki az új protkóját várva látott meg az újságban a fogorvosnál.-vágta be tudományos hangon Mikey. -Igen,igen.Vagy egy 80 éves,járókeretes,szódásszifon kukkeres nénike,akinek az onokája mesélt rólad,és gondolta,egyszer élünk,miért is ne.-mondta Ray.Ezen mindenki elkezdett röhögni,még Bob is,aki tétlenül ült a ráborult levessel az ölében.Közben Gerard csak nézte a borítékot.Olyan régen levelezik már vele,pedig azt sem tudja,hogy ki ő valójában.Fura érzés kerítette hatalmába.Sosem mondja a többiknek,de mindig várja,hogy írjon neki.Szinte lázban ég,ha megkapja a levelet,ha nem jön válasz,akkor pedig szomorú és letört.-Mi a fene lehet benne,ami ennyire megfog?-mindig ezt kérdezi magától.A borítékra sosem írja rá a címet.A postást ismeri,és az első levelében leírta,hogy mindig vele küldje a levelet,ő tudni fogja,hova kell bedobni.-Lehet le kellene nyomoznom..-ez a gondolat is sokszor megfogalmazódott benne,de sosem volt hozzá elég bátorsága.Csak forgatta kezében a levelet,nem merte kinyitni.Rossz előérzete volt. -Na jó,essünk túl rajta.-Gerard felbontotta a levelet,majd olvasni kezdte:
Drága Gerardom, nagyon szépen köszönöm a leveledet.Aranyos vagy,hogy azt a dalt nekem ajánlottad.Nagyon meglepett,de boldoggá tett.Kezdek bekattanni,de komolyan.Remegek,amikor rád gondolok.Elveszek a szemedben,egyszerűen gyönyörűek.Mostmár biztos vagyok benne,hogy szerelmbe estem,és te vagy a kiválasztottam.Sosem gondoltam volna,hogy pont beléd szeretek.Tudom,hogy nem ismersz,hogy nem láttál még,és ezernyi kérdésed van hozzám.Hidd el,nekem is van hozzád.Szeretnék veled találkozni.Van egy park,ami nincs messze tőlem.A Troy's mellet találod meg.Holnap este 8 körül ott várlak a szökőkút előtt.Remélem eljössz.Várom válaszodat.Előre is köszönöm. Szeretettel ölel a te titkos hódolód
-Azta..-mosolyodott el Gerard,a levelet végigolvasva.-Találkozni akar velem?!Ezt nem hiszem el... -Hát mi se nagyon.-esett le Mikey ála,aki éppen Bobnak segített a levest feltörölni. -Na és elmész?-kérdezte érdeklődve Ray. -Szerintem ez csak át akar verni,szóval nehogy elmenj!-ajánlotta Mikey. -Szerintem meg menj el,semmi rossz nem jöhet ki belőle.Lehet,hogy összejön..-vágta rá Ray. -Vagy lehet,hogy nem...-így Mikey. -Szerintem meg Gerard döntse el!-mondta Bob. -Pontosan!Én fogom eldönteni,sőt már el is döntöttem!Találkozni fogok vele,és ha szimpi,akkor maradok,ha nem eljövök.Ennyi...-mondta mosolyogva Gerard. -Jaj neked elmentek otthonról,de komolyan..-aggodalmaskodott Mikey. -Te csak nyald fel azt a trutyit a földről,és ne szólj bele a dolgaimba.-vágta rá Gerard.Aznap este nagyon nyugtalan volt,alig várta már,hogy holnap este 8 legyen,hogy indulhasson a parkba találkozni az ismerős ismeretlennel.A fiúkkal sörözött egyet,majd kiment az erkélyre cigizni.Pár perc mulva megérkezett Frankie is,és kiment hozzá a levegőre rágyújtani. -Szevasz Gee!-közben kezet fogtak,kivette a cigit,Gee pedig segített neki rágyújtani.-Hallottam a fiúktól,hogy megint kaptál levelet. -Igen kaptam,de először hallani akarom,hogy hogyan adták elő!Gondolom röhögve és gúnyolódva,meg hogy hülye vagyok stb stb.. -Tévedsz!-vágta rá Frankie.-Csak aggódnak érted,ennyi!Nem ismered,sosem láttad,nehogy csalódj vagy valami. -Igen tudom,de ha tetszik?Ha bejön?Ha összejön?-nem tudjuk mi lesz,kibaszottul nem tudjuk,hogy mi fog történni.Ők sem tudják,szal kussoljanak el,elegem van már,hogy baszogatnak miatta,én...-Gerard elhallgatott,majd nagyot szívott a cigibe,felnézett az égre,és behunyta a szemét.-Lehet,hogy hülyén hangzik,de én.....Annyira megszerettem őt.Valami megfogott benne.Ismeretlen,de mégis annyira ismerős. -Csak nem beleszerettél egy egy olyan emberbe,akit még nem is láttál?Gerard ez nevetséges,ez baromság! -Jó oké,mindegy,hagyjuk!-nézett le maga elé Gee,majd elnyomta a cigit,és csak ennyit mondott-Azt hittem,hogy te támogatni fogsz,vagy csak azt,hogy kurvára nem állsz nekem.Köszi szépen.-majd hátat fordított,és elment aludni.Frankie ott maradt,és egyik cigit a másik után gyújtotta.A srácok látták,hogy nagyon ideges valami miatt.Gerard nagy ajtóval jött be,amit alaposan be is vágott.Jobbnak látták,ha ők is elmennek aludni.Frankie pedig az eget kémlelte.-Ez nem lehet igaz...
Gerard felvette a megszokott fekete gatyáját,piros ingjét,fekete nyakkendőjét és fekete zakóját.Válláig rő fekete haját megfésülte,majd az órára pillantott,ami háromnegyed 8-at mutatott.Össze kellett szednie magát.A gyomra görcsbe rándult,és érezte,hogy elgyengül.Ideges és izgatott.Félt attól,hogy mi fog történni,de mégis kíváncsi volt rá.Kilépett a hálószobából,és a fiúk elkezdtek tapsolni és fütyülni. -Hoppá-hoppá,megérkezett a nem szőke herceg,nem fehér lovon!-tapsolt Ray,aki felpattant és végigmutatott Gerardon. -Én már hallom a nászindulót!-merengett el Bob. -Érzem a friss virágillatot,ami a templomot körbeveszi.-mondta Mikey. -Majd mindjárt megérzed a tökönrugásodat is.-mondta ingerülten Gee. -Nyugi nyugi,drukkolunk neked,hogy minden jó legyen.-nézett rá Frankie. -Végre egy normális ember,akit érdekel is,hogy mi lesz.-azzal kilépett az ajtón és elindult a megbeszélt helyre.A parkban már sötét volt.A szökőkút környékén még nem volt senki.Gerard addig helyet foglalt a padon,ami előtt egy bokor volt,így 5 percenként le-fel ugrált,hogy lássa,mikor jön.A szökőkút alulról körbe volt világítva,így arcot nem látott,csak alakokat.-Áh,lehet el sem jön.-Gerard még 10 percet ült a padon,majd megelégelte magát,és úgy döntött,hogy hazamegy.Amikor felpattant,hirtelen megtorpant.-Ott van...-csodálkozott el.-Ezt nem hiszem el,tényleg eljött.Az alak háttal ült neki.Lassan odamerészkedett,és a szökőkút másik végén állt meg.Úgy gondolta,hogy csak benyög valamit,mert a hangjáról úgyis felismeri.A lába remegett,alig bírt állni.Összeszedte maradék erejét,és megszólalt.-Te vagy az?-Az alak megrezzent.Ebből a mozdulatból Gerard tudta,hogy ő az.Felállt,de nem fordult meg.Gerard először nem értette.Egy jó ideig így álltak,amikor is megfordult.Még így sem tudta kivenni az arcot.Az alak lassan elkezdte megkerülni a szökőkutat.Mikor odaért,Gerard nem hitt a szemének. -Frankie?!Hát te meg mi a faszt keresel itt?..Tudtam!Éreztem,hogy csak szivattok,de nem akartam elhinni ezt az egészet! -Gerard..Gerard állj már le.Szóhoz juthatnék én is?-Frankie lehajtotta fejét,majd erőt gyűjtve belekezdett mondókájába.-Tudom,hogy fura,és nem érted,mi történik,de engedd,hogy megmagyarázzam.Kérlek szépen...-Gerard a fejét csóválva leült a szökőkút szélére.Frankie letérdelt elé.-Amikor először megláttak,már éreztem,hogy nagyon nem vagyok az,aki régen voltam.Nagyon nagy hatással voltál,és vagy is rám.Már ezerszer átgondoltam,hogy elmondom neked szemtől szembe,de nem volt erőm hozzá,és csak halasztgattam.Rengeteg minden kavargott a fejemben,hogy hogyan is hozzam úgy tudtodra,hogy ne kelljen ott állnom előtted!Aztán eszembe jutott,hogy levelet írok neked.Nem nagyon reménykedtem,hogy válaszolsz is,de amikor a postás meghozta a levelet,majd' ki ugrott a szívem a helyéről.Fülig ért a szám,elkezdtem ugrálni,nem hittem el,hogy ez igaz és megtörténik.Amikor a koncerten azt a dalt nekem ajánlottad,vagyis én tudtam,hogy nekem ajánlod,azt hittem,beleugrok ott a színpadon a nyakadba.Annyira aranyos voltál.Akkor határoztam el,hogy találkozok veled így.És tudom,hogy mit fogsz mondani,tudom mi a reakciód,de már nem bírtam magamban tartani.A többiek előtt is annyira nehéz volt titkolnom.Amikor egy-két csaj megkörnyékezett,és össze is jöttél velük,én......-Frankie itt lehajtotta a fejét,és szeme könnybe lábadt.-Majd' bele pusztultam,és gyűlöltem magam,hogy miért nem vagyok én a helyükben.Amikor azon gondolkoztál,hogy eljegyezd azt a hülye kurvát,akkor nagyon kiborultam,csak bőgtem a szobámba,hogy lehet valakinek ekkora szerencséje?!-Gerard ezalatt csak a földet nézte.Nem hitte el,hogy ez igaz.Azt várta,hogy a többiek mikor ugranak elő a bokrok mögül. -Én ezt nem hiszem el...Hogy gondolhattad?Hogy juthatott egy ilyen faszság a fejedbe.Én én..nem is tudom!Na ide figyelj Frankie!Sosem tudnék egy férfivel járni,vagy mást csinálni.Ráadásul az egyik legjobb barátom vagy!Nem is tudom,hogy gondolhattad ezt az egészet!Nem tudnék irántad mást érezni,mint barátságot... -De azt mondtad,hogy jó fej,meg hogy kezdesz beleszeretni,meg minden!Szóval megfogtalak anélkül,hogy tudtad volna,ki vagyok.Tudom,hogy nem vagyok közömbös neked,tudom,minden változna.-megfogta Gerard mindhét kezét-Ha azon múlna,akkor én kilépek a bandából is,és így élhetnénk a kis életünket.Nem tudnák meg,hogy én vagyok az,csak hogy van valakid.A többiek pedig tuti megértenék ezt.Gerard,én hajlandó vagyok ezért a kapcsolatért bármit feladni,bármit.Kérhetsz akármit,én megteszem.Cserébe csak annyit kérek,hogy maradj velem örökre.Ha csak rádnézek,már elolvadok.Felvidít az,ha te is örülsz.Egyetlen mosolyod is megszédít.Hidd el,ez nem múló fellángolás.....Az életemet adnám érted. -Igen,szerintem is ez lesz a legjobb....Ha röpülsz a bandából,a baráti körömből,a környékről,a városból,az egész kontinensről...Nem akarlak ezek után magam mellett tudni.Így nem léphetünk egy színpadra.A holnapi koncertre pedig valakit összeszedünk,mert egy valaki nem fog játszani,és igen,mielőtt kinyitnád a szádat,te vagy az!!!-ordított rá Gerard Frankiere,akinek az arca meggyötört volt,de látszódott,hogy valami ilyesmire számított ő is,bár nem gondolta,a bandából is tényleg kitette. -Gerard kérlek gondold ezt át!Nem kell azonnal válaszolnod. -Nem kell??Mi az,hogy nem kell?Ó de jó nekem,hogy nem kell azonnal válaszolni.Attól fügetlenül ez a helyzet így marad... -Tudom,hogy nem egyszerű,de ha átgondolnád,talán változna,és te is másképp állnál hozzá. -Nem,nem,nem és NEM!Ehhez én sosem fogok máshogy állni!-ordította Gerard Frankiere. -Megértettem........és ígérem,hogy minél hamarabb elmegyek innen,és a bandából is kilépek. -Ajánlom is.-mondta Gee,majd felpattant,tett két lépést,és hirtelen megállt.Lehajtotta a fejét,nagyot sóhajtott,és elgondolkozott.Nem tudta elhinni,hogy ez történik.Valami nem engedte őt elmenni,úgy leordította barátját.Eszébe jutott egyik beszélgetésük,amikor ő maga mondta Frankienek,hogy mindent meg kell beszélni.Tényleg bejött neki,és ő az,aki mindig mindent tudott róla.Mindig mellette volt,mindig támogatta.Gerard nem értette,hogy mi van vele.Hiszen Frankie egy férfi,és a legjobb barátja.Most,hogy bevallotta neki az igazat,teljesen más szemmel néz rá,és tényleg érez valamit.Ezalatt a két perc alatt,amíg ez lejött neki,lassan megfordult és Frankiere nézett,aki még mindig ott térdelt a szökőkút előtt.Odalépett hozzá,letérdelt,majd mélyen a szemébe nézett.Látta,hogy Frankie majdnem elsírta magát.Megfogta az arcát és megsimogatta. Gerard csak ennyit tudott kinyögni-Sajnálom,hogy leordítottalak...Talán egy próbát megér!-Gerard és Frankie orra lassan összeért,közben becsukták a szemüket.Egyikük sem merte megcsókolni a másikat.Csak térdeltek egymással szemben,és nem mertek lépni.Mind a ketten azt várták,hogy majd a másik kezdeményez. -Mi lenne,ha háromra megtennénk.-ajánlotta fel Frankie. -Okés,ebben én is benne vagyok..-vágta rá Gerard. -Na jó..akkor három,kettő..........egy!-a két fiú óvatos mozdulatokkal megölelték egymást,majd a mozdulatsor egy csókban végződött.Mind a ketten remegtek,de az ölelés megnyugtatta őket.Az esti hűs fuvallat is nyugtatóan hatott rájuk.A csók befejeztével elmosolyodtak,amit nem tudtak abbahagyni.-Jah,és én is elveszek a szemedben..-mondta mosolyogva Gerard.Frankie beteljesültnek érezte ezt a szerelmet. -Remélem sosem lesz vége.-mondta. -Igen,én is remélem.-bólintott Gerard. -Na de nekem még el kell rohannom a kajáért.Tessék,itt a kulcs a lakásomhoz.Menj,majd megyek én is és kajolunk.Oké? -Na de sokat hozz,mert sex után megéhezik az ember.-nevetett Gee. -Jaj ne már..hülye!-mosolygott vissza Frankie.
-Gerard..Gerard!-szólongatta valaki őt. -Ha..Frankie??-ült fel hirtelen ágyában Gerard,és mondta ezt reggeli kómás hangján. -Ray,de mindegy!Még jó,hogy ennyi év után így tudod a nevünket. -Jóvanmáár!Csak álmodtam valamit...-nézett rá zavartan Rayre. -Na mindegy!Inkább kelj fel,és mosakodj,mert elég szarul nézel ki. -Köszi szépen...!-mondta morcosan Gerard.Nagy nehezen felkelt,majd kiment a fürdőbe.Iszonyatosan elnyomta a nyakát.-Csak álmodtam?Pedig annyira valóságosnak tűnt.Basszus,pedig annyira jó volt...-ábrándozott Gerard.Megmosta az arcát,és felnézett a tükörbe.Amit látott teljesen leblokkolta.Ott volt egy névtelen boríték a polcon,amin az ő neve volt ráírva.Remegő kézzel nyúlt a levélért,és nyitotta ki a borítékot.A levélben szóról szóra az volt leírva,ami az álmában volt.Gerard teljesen eltátotta a száját.Ezt nem akarta elhinni,megálmodta azt,ami történni fog..Abban viszont biztos volt,hogy nem fog úgy reagálni,mint az álmában.Ekkor kopogtatás hallatszott,majd belépett Frankie. -Hell!Tudod mennyi az idő?Ray mondta,hogy szarul keltél,gondoltam megnézlek.-Gerard csak a kibontott levelet nézte.-Gee valami baj van?-de még mindig nem válaszolt.Majd nagy nehezen Gerard ránézett,elmosolyodott,odalépett hozzá és egy szó nélkül megcsókolta.Barátja nagy szemekkel nézett rá,nem értette a történteket. -Mi a fasz van veled haver?Micsinálsz?Elgurult a gyógyszered vagy mi??-látszott,hogy Frankie is örül a történteknek.Majd Gerard Frankienek mindent elmondott,az álmát,amiben ugyanez történt.Frankie nem tudott megszólalni,csak megölelte Gerardot.-Reméltem,hogy ennyiből rájössz.-nevetett Frankie.Kimentek a fürdőből,Gerard gyorsan visszalépett,és szemceruzával a levél végére írta: Szeretettel ölel a te már nem titkos hódolód x...Frankie...x
|