13.fejezet
2008.03.22. 11:24
Frank, Tomi és Bob a konyhában ügyködtek. Igyekeztek valami ehetőt összedobni. Valami tükörtojás félét.
- Frank, basszus! Elcseszed, szétég! - rémüldözött Bob.
- Dehogy ég az szét. Majd meglátod, jó lesz. - mondta Frank magabiztosan.
Az igazat megvallva tényleg furcsán nézett ki az a tükörtojás. Erre Frankie is ráébredt pár pillanattal később.
- Na jó, akkor ez most ilyen lesz… - és elkezdte felkavarni a kissé leragadt tojást. Majd mellé ütött még párat, és összekeverte. Bob a konyhapulton ült. Nagyra nyílt szemekkel figyelt. Ebből sok jó nem sülhet ki…- gondolta. Közben Tomi kenyeret szeletelt.
Frank levette a serpenyőt a tűzről, megfordult, és megmutatta a konyhában lévőknek a mesterfogást.
- Ez itt a Frankie-féle mennyei tojásreggeli.
Bob hatalmas röhögésben tört ki, Tamás pedig csak ennyit fűzött hozzá:
- Nem inkább Frankie-féle tojásosizé? Vagy sárga okádmány?
- Várj egy kicsit, - Bobby elvette a ketchup-ot a mikró mellől, és egy jó adagot nyomott belőle a rántottára. - pirosas okádmány!
- hehe, így tényleg jobb. - Frank, mint egy durcás kisgyerek visszalökte a rántottát a gázra, aztán az ajtó felé vette az irányt. A másik kettő összenézett.
Ekkor Frankie sarkon fordult, megragadta a serpenyőt, és elindult vele Bob felé.
De akkor te eszed meg a rókaomlettet! - nevetett, és Bob orra alá tolta a ”reggelit”.
A többiek a nappaliban ültek, cigiztek, és hallgatták Gerardot, aki Amyről áradozott. Keresztben ült a fotelban, szinte feküdt, a hamutállal a hasán. A cigivel az ujjai közt hadonászott beszéd közben.
Amy hallotta a folyosón a hangokat, így a nappali felé vette az irányt. Útközben benézett a konyhába. Megnézte, ahogy a srácok egymást ölik, aztán tovább is ment.
Megállt az ajtóban, és nekidőlt a félfának. Gee-t nézte, amint elmélyülten beszélt. A szája akaratlanul is mosolyra húzódott. Mikey-ék háttal ültek neki, Gerardnak pedig nem igazán esett a látószögébe. Így nyugodtan bámulhatta, egészen addig, míg el nem nyomta a cigijét, és észre nem vette. Amy érezte, hogy elpirult, de huncut mosollyal sétált be Gee mellé.
- Hopsz, most lebuktam. - mondta, majd köszönt. Ray és Mikey odébb húzódtak a kanapén, hogy Amy is elférjen.
- Am… azt hiszem megnézem mit művelnek a többiek. - mondta Ray, és kiment a konyhába.
- Ööö.. asszem jobb ha én is megyek, - egy kis szünetet tartott, hogy kitalálja mit mondjon - …hátha kellek. Hehe..
Az előbbi jelenet láttán Amy és Gee összenéztek, és nevettek.
Közben a srácok kint álltak a folyosón. Hallgatóztak.
- Úgy hallom jó a hangulat. - suttogta az elől álló Frank.
- Ja, jó ötlet volt lelépnünk. - mondta Mikey kuncogva Raynek.
- Az, de csönd!
- Még a végén lebukunk. - dörmögte Bob.
Gerard átült Amy mellé. Lágy csókot nyomott a nő kézfejére, majd a nyakára, végül ajkai Amy ajkain pihentek meg. Forró csók következett, amit aztán a lány szakított félbe.
- Úgy hallom valakik nagyon hegyezik a füleiket. - súgta.
- Hegyezzék csak. - kuncogott Gerard.
- Most úgysem kapják meg, amire vágynak. - elfeküdt a kanapén, fejét pedig a férfi ölébe hajtotta.
- Ha nem baj, akkor ma már nem indulnánk el. - közben simogatta a nő nyakát, vállát, és játszott a hajával.
- Persze hogy nem! - mondta Amy boldogan, aztán a hátára feküdt, hogy lássa Gee-t.
- Mit mondtál a többieknek? Mármint rólunk.
- Csak az igazat.
- És az mi is?
- Szeretlek.
- De
- Szeretlek, és ha te is úgy érzed..
- Úgy érzem. - mosolygott Gerardra, majd felült és megcsókolta.
Frankie oldalát már nagyon furdalta a kíváncsiság, mivel nem hallott semmit. Óvatosan benézett. Tetszett neki a látvány.
Pár pillanattal később visszabújt a fal mögé, és nekidőlt.
- Srácok, ezek ketten …totál egymásba zúgtak. - mondta két mosolygás közt. Aztán megint leskelődni akart, de amikor kikukucskált Amy hasát pillantotta meg 20 centis távolságból.
- Khm.. nem jöttök be?
Frank érezte, hogy fülig vörösödött.
- De. - ezzel szép, tömött libasorban elindultak befelé.
- Hát haver, ez ciki. - súgta Mikey Franknek.
Mindenki helyet foglalt. Amy és Gerard egymás mellett, a kanapé másik végén Bobbal. Ray a fotelban, Tomi az asztalon, Frank és Mikey pedig mint a rossz gyerekek egy-egy puffon ültek kicsit távolabb. Beszélgettek, hülyéskedtek.
Később előkerültek a különböző piák és rágcsálnivalók is.
Amy Gee ölében feküdt.
- Ugye van már fedősztoritok? - kérdezte.
- Mire? - kapta fel a fejét Ray.
- Ray, ugye tudjátok, hogy amit az elmúlt pár napban megtudtatok, azt titokban kell tartanotok.
- Hát, ja.
- Majd kitalálunk valami jó mesét. - mondta Gerard, és megcirógatta a nő arcát.
- Jó. Megbízom bennetek, csak nem szeretném, ha valami gáz lenne.
- Nem lesz.
Mikey lecsapott az utolsó chipsre az asztalon. Miután kibontotta testvéréhez fordult.
- Mikor folytatjuk a turnét, Gee?
- Hát…
- Remélem minél előbb. - vágott közbe Frankie.
- Én is. …Nos, akkor holnap visszamegyünk Bécsbe, összeszedünk mindent, amit ott hagytunk, beleértve szegény Briant is. Egyeztetünk, és a következő állomással folytatjuk a turnét.
- Fú, ööö… jó. Megértem, hogy most kicsit sem akartok visszábbvonulni, de nem féltek? - ült föl Amy.
- Mitől? - érdeklődött Bob.
- Csak azért küldelek el titeket, mert itt tutira lesz balhé. De ez nem azt jelenti, hogy titeket nem kaphatnak el.
- Éreztem, hogy ezt fogja mondani… - húzta el a száját Frank.
- Nyugi Frank, nem lesztek egyedül. Nem tudom, Gee szólt-e már - ránézett
Gerardra, aztán folytatta. - de veletek megy Tomi és Táltos. A mondat hatására kisebb káosz keletkezett.
- Tomi? - kérdezte egyidőben Bob, Ray és maga Tomi is / - ÉN?! / valamint Frank:
- Táltos?
Gerard előrébb dőlt, és a térdére támaszkodva kezdte:
- Ööö.. Nos, …ja! Még nem mondtam, megbeszéltük Amyvel, hogy velünk jön Tomi és Táltos is. Tomit már ismeritek.
- Ja! Táltost még nem. - ráncolta össze homlokát Bob. - És mikor akartátok ezt közölni velünk?
- És velem?! - háborgott Tamás is.
- Most. - vágta rá egyszerre Amy és Gerard.
- Ó, látom nagyon egy a véleményetek. - mondta fogait összeszorítva Tomi.
- Oké srácok, nyugi. Nekem semmi bajom sincs Tomival, de erre a Táltosra kíváncsi lennék. - szólt közbe békítőleg Frank, hogy megelőzze a veszekedést.
- Amy! - szólt keményen egy női hang a folyosóról. - Gyere egy percre, kérlek! - hangzott magyarul.
Amy felállt.
- Rögtön jövök. - és kiment.
Dúlszínea állt kint a folyosó félhomályában.
- Beszélnünk kell.
- Mond csak.
- Engem eddig nem zavartak a srácaid, viszont most olyat találtam, ami nem tetszett.
- Igen? És mit?
- Sötét jóslatot, miszerint választanod kell köztük és az elhivatottságod között.
- Ugyan , Dúlszi…
- Azt írja, választanod kell majd a sorsod és az ő sorsa közt.
- Ne már, te még hiszel ezekben?
- Ugye tudod, mit jelent ez a sor? - emelte fel a hangját a királynő.
- Persze, de ez csak egy jóslat. Egy utalás.
- Azért én a helyedben óvatos lennék. Ha pedig kételkednél: te magad vagy az élő példa, hogy ezek igen is igazak.
- Jól van, akkor majd vigyázok.
- Vigyázol te a fenéket. Ahhoz örökre el kéne el kéne felejtened azt a 6 faszt! - üvöltötte.
- Oké, oké. Halkabban, ha kérhetlek, jó?
- Rendben Amy, de vésd az eszedbe: én megmondtam. - hátat fordított, aztán visszament a pincébe.
A fiúk a nappaliban hallhattak valami, mert mikor Amy belépett az ajtón mind kérdőn és értetlenül néztek rá.
- Mi volt ez? - kérdezte elsőnek magához térve Tomi. Meg persze, ő legalább értette miről volt szó, még ha meg nem is értette.
- Semmi. - válaszolt teljesen közömbösen a nő.
Visszaült a helyére Gee mellé. Még csak most gondolkozott el azon, amiket az imént hallott. Választanod kell majd a sorsod, és az ő sorsa közt… - visszhangzott a fejében.
Gerard közelebb ült hozzá, átkarolta, és kicsit lejjebb hajtotta a fejét, hogy lássa Amy szemét.
- Minden rendben?
- Persze. - bár ő is tudta, a jóslatokat figyelembe kell venni. Bár nem mindig származtak megbízható helyről, épp ezért nem voltak igazak, vagy sikerült megváltoztatni, elkerülni őket, de alapjuk mindig volt.
Elkergette gondolatait, aztán igyekezett ott folytatni, ahol abbahagyta. Megköszörülte a torkát, és belevágott:
- Szóval, Táltos. Ő egy… inkább simán bemutatlak titeket egymásnak. - ezzel elővett egy sípot a nadrágja zsebéből. Belefújt.
A síp semmilyen hangot nem adott, legalábbis emberi füllel hallhatót nem. De Táltos hallotta. Még az emeleten is, így aztán gazdája hívására elindult lefelé, halk léptekkel, szinte észrevehetetlenül.
Pillanatokkal később megjelent a nappaliban. A fiúk, Gerard és Tomi kivételével mind összerezzentek. Frank felugrott a puffra, amin ült.
Amy felállt, és odalépett az állat mellé.
- Nem kell félnetek tőle.
- Ő Táltos. - jelentette ki Gee vigyorogva.
|