Ahogy ezt több helyről is hallani lehetett, az MCR és a The used kibékült. Egészen pontosan Gerard és Bert békült ki egymással. S ha már fátylat borítottak a múltra, ezt méltón meg is akarták ünnepelni. Mondjuk egy közös koncert és utána egy jó kis buli épp megfelel erre a célra.

A koncert megvolt,mindenki nagyon élvezte,jöhetett hát a buli. Erre a célra kibérelték egy közeli hotel különtermét, és persze szobákat,kipihenni a fáradalmakat.

A buli előtt Gerard a szobájában készülődött,mikor kopogtak az ajtón.

   -Ki az? - kérdezte,miközben épp felhúzta nadrágját. Póló még nem volt rajta.

   -Bert vagyok! Beszélhetünk pár szót?

   -Persze! Gyere csak be!

Gee nem vette magának a fáradtságot,hogy tovább öltözzön.

Bert belépett és két poharat meg egy üveg pezsgőt szorongatott a kezében.

   -Gondoltam  mi külön is koccinthatnánk.

Gerard kicsit furcsállta a dolgot,de nem akarta a friss kibékülést rögtön gyanakvással kezdeni,ezért belement.

   -Oké! De aztán menjünk le a többiekhez!

Bert töltött a két pohárba, és míg Gee a ruháival volt elfoglalva az egyik pohárba beleöntötte egy kapszula tartalmát,majd ezt a pohahat adta oda Gerard-nak.

   -Hát,akkor.....a kibékülésre!

   -A kibékülésre!

Koccintottak és Gee gyanútlanul megitta italát az utolsó cseppig. Azt sem vette észre,hogy Bert ezt mohó szemmel figyeli.

   -Te, Gee! Nem lehetne,hogy mi máshogy is megünnepeljük a kibékülést? - Bert hangja és mozdulatai egyértelműen elárulták,hogy mire gondol.

   -NEM! - vágta rá határozottan Gerard. - És ha csak ezért jöttél....

   -Nem,nem! Csak egy ötlet volt... Bocs!

Néhány pillanatnyi feszült csend után Gee indulni akart,mikor hirtelen erős szédülés fogta el. Nem értette mi baja lehet. Nem ivott sokat,lehetetlen,hogy attól az egy pohártól részeg legyen. Akkor meg mi van?

Bert odalépet hozzá és "aggódva" kérdezte:

   -Rosszul vagy?

   -Nem .....nem értem! Szédülök!

Gerard lábai felmodták a szolgálatot. Erőtlenül lecsüccsent az ágyra. Most már komolyan rosszul érezte magát. Szemei előtt karikák ugráltak és lassan eldőlt az ágyon.

Bert csak erre várt. Feljebb tornázta a félájultan fekvő Gee-t és két kezét egy erős kötéllel kikötötte az ágy rácsaihoz,majd levetkőztette a magatehetetlen Gerardot.

Gee nem ájult el teljesen,egy keveset még felfogott a külvilágból. Megérezte,hogy nem tudja kezeit mozgatni és meztelenül fekszik az ágyon. Derengeni kezdett neki valami,hogy mi is történhetett.

   -Bert!...Mit.....csinálsz? - kérdezte szaggatottan. Bert arcát csak homályosan látta,mikor fölé hajolt.

   -Azt,amit már nagyon régóta szeretnék! Megduglak!

Gerardnak már tiltakozni is alig volt ereje,annyira lebénította a szer,ami az italában volt.

   -Ne.....ne......tedd ezt! Te....meg...őrültél!

Bert csak vigyorgott és még jobban élvezte a játékot. Megcsókolta Gerardot,aki elfordította a fejét,de több mozdulatra nem volt képes.

   -Megmondtam,hogy én mindig elérem a célom! - súgta a fülébe és elkezdte csókolgatni a fülét,nyakát. Végignyalta a mellkasát,levándorolt egészen a két lába közé,közben villámgyorsan levetkőzött,úgy bújt Gee meztelen testéhez.

   -Kérlek....ne......tedd ezt......velem! - könyörgött neki Gerard,de hiába. Bert szemeiben őrült fény csillant. Semmiért  nem hagyta volna abba eddigi tevékenységét.

Gerard elkezdett mocorogni,próbált elhúzódni,nem sok sikerrel.

   -Á-á! Te kis huncut! Nem menekülsz előlem! - súgta Bert szenvedélyesen és feltérdelt Gee két lába közé,megemelte és behajlítota azokat,majd minden kímélet nélkül belehatolt. Erőszakos és durva volt. A fájdalomra Gee kicsit magához tért,kiáltani akart,de Bert befogta a száját.

   -Kussolsz,vagy megfojtalak!

A nyomaték kedvéért két kezét Gee nyaka köré fonta és kicsit megszorította. Erre Gee elkezdett köhögni.

   -Áá....ez így még jobb! - nyájaskodott Bert, és még hevesebb mozgásba kezdett.

Gerard szemeit szorosan összezárta fájdalmában,miközben patakokban folytak könnyei. A pillanatnyi légszomjtól,amit a nyakán lévő kéz okozott, elvesztette az eszméletét és rongybabaként elterült az ágyon.

Mikor magához tért már egyedül volt a szobában. Nem tudta mennyi idő telhetett el,de a gyógyszer hatása még nem múlt el,még mindig forgott vele a világ. Kicsit megemelte a fejét,hogy végignézzen magán. Kezeit eloldozták,de a kötél helyén piros csík éktelenkedett a csuklóján. Még mindig az ágyon feküdt,hasán sűrű,fehér anyag jelezte Bert tevékenységét.

Nagyon lassan,óvatosan felült és megpróbált eljutni a fürdőszobába,hogy lezuhanyozzon. Mikor elérte az ágy szélét rájött,hogy nem tud lábra állni. Leesett az ágyról és gurult egyet a földön. Lassan négykézlábra állt,és maga sem tudta hogyan,bemászott a zuhanyzóba.  Kicsit feltérdelt,hogy elérje a zuhanyrózsát,de megint megszédült és a zuhanyfüggönybe kapaszkodva,újra eszméletét vesztve,lassan lecsúszott a fal mellett a földre,magával rántva a függönyt és a tartót is,ami hatalmas robajjal kötött ki a fürdőszoba kövén.

A szomszédos szoba volt Frankie-é,aki épp befejezte a zuhanyozást. Mikor elzárta a csapot meghallotta a hatalamas robajt a szomszéd szobából. Azonnal felöltözött és átrohant,. Bekopogott az ajtón.

   -Gerard! Frank vagyok! Valami baj van?

Semmi válasz.

   -Gerard!

Benyitott és meglepődött,hogy az ajtó nyitva találta.

A szobába lépve, furcsa látvány fogadta. Az ágy összetúrva,Gerard ruhái szanaszét.Az ágy mellett üres pezsgősüveg és egy pohár. Beljebb ment és benyitott a fürdőszobába. A látványtól földbe gyökerezett a lába. Gerard a zuhanyzóban feküdt félig a falnak támaszkodva,mozdulatlanul,rajta a zuhanyfüggöny és a hajdani karnis egy darabja.

Azonnal cselekedett. Először megszabadította barátját a ráhullott tárgyaktól,majd odatérdelt mellé és megpróbálta magához téríteni.

   -Gerard! Hallasz engem? -finoman pofozgatta,de nem reagált,csak erőtlenül oldalra billent a feje.

   -Gee,mi történt veled? Térj magadhoz!

Még mindig semmi.

Frank,egy hirtelen elhatározással levette a zuhanyrózsát és elkezdte folyatni a hideg vizet barátja arcába,aki ettől megmozdult,résnyire nyitotta a szemét és elkezdett vacogni.

Frank még mindig folyatta a vizet,de már langyosabbat,egészen addig,míg Gee meg  nem mozdult, és tiltakozni nem kezdet a zuhany ellen.

   -Gee! Hallasz?

   -I.....gen! - jött a válasz.

Frank elzárta a vizet és keresett egy törölközőt,amit gyorsan a félig megfagyott Gee-re terített.

   -Gyere,menjünk ki innen!

Gee még mindig nem tudott a saját lábán megállni. Frank a hóna alá nyúlt és a falnak támasztva,lassan függőleges helyzetbe tornázta. Elindultak kifelé,de többször majdnem mindketten a földön kötöttek ki. Ilyenkor Frank megint a falnak támasztotta barátját és erőt gyűjtött a további úthoz.

Kiértek a szobába és Gee homokzsákként dőlt el az ágyon. Frank betakarta és  odabújt mellé.

   -Gerard! Könyörgöm,mondd el, hogy mit csináltál! - arcán könnyek folytak le. - Bármit is tettél én melletted állok! Segíteni szeretnék! csak mondd meg őszintén,mit vettél be?

Gee résnyire nyitotta szemeit. Agyában villanásként jelentek meg a képek: koccint Bert-tel....eldől az ágyon.....Bert föléhajol......fojtogatja......majd hirtelen fénysugárkén  berobbant,hogy mi is történt vele.....Ez olyan sokként érte,hogy ismét elvesztette az eszméletét és fennakadt szemekkel dőlt végig az ágyon.

Frank kétségbeesetten nézett végig barátján. Nem tudta, hogy most mihez kezdjen.

Kopogtak az ajtón és Ray hangját hallota kintről:

   -Gee,Frank,itt vagytok? A többiek már hiányolnak!

Frank felpattant,örült, hogy végre kezdhet magával valamit és kinyitotta az ajtót.

   -Ray, gyere be!

   -Mi van,Frank! Baj van? Mi tö.....-a látvány beléfojtotta a szót.

   -Te jó ég! Mi történt vele? - nézett az ájultan fekvő Gerardra.

   -Nem tudom! A fürdőszobában találtam rá eszméletlenül.

Ray végignézett a szobán és rögtön meglátta,amit Frank is kiszúrt. Az üres üveget és a poharat.

   -Egyedül bulizott?

Megfogta a poharat és belenézett. Észrevette,hogy az aljában van valami fehér porszerű.

   -Frank! Ezt nézd meg!

Frank is belenézett a pohárba,majd ledöbbent arccal meredtek egymásra Ray-el.

Ray odaült Gerard mellé és a hátára fordította. Gee feje erőtlenül oldalra fordult. Ray felhúzta Gee szemhéjját és megnézte a pupilláját.

   -Rendesen kiütötte magát!

   -Mit csináljunk vele? Hívjunk mentőt?

   -Nem tartom jó ötletnek. Rögtön kitudódna.

   -De mért tette? Azt hittem már rendbejött. Olyan kiegyensúlyozott volt mostanában. - Frank szomorúan meredt barátjára. - Az én hibám. Észre kellet volna vennem ,hogy baj van!

   -Ne hibáztasd magad,egyikünk sem vett észre semmit.

Egy ideig tanácstalanul néztek egymásra,végül Ray megszólalt:

   -Frank,hozz egy kis vizet!

Ray a vizet Gerard arcába öntötte.Gee nyögött egyet,megmozdult,szempillái megremegtek,de a szemét még mindig nem nyitota ki.

   -Gee! Gee! Térj magadhoz haver! - szólítgatta Frank,miközben az arcát pofozgatta.

Gee végre kinyitotta a szemét és üres tekintettel meredt barátaira. Újabb adag víz (most kevesebb) és lassan visszaköltözött az értelem a tekintetébe. Agyába újra bevillantak a képek. Könnyek folytak végig az arcán,ahogy belehasított a tudat,hogy mi történt.

   -Gee! Mi van veled? -Ray segített neki felülni. -Mit csináltál?

   -Én....én....nem.....engem......megerőszakoltak! - ránézett barátjára és mint a vulkán tört fel belőle a zokogás,ahogy egyre tisztábban jelentek meg előte a képek. Talán jobb lett volna,ha nem emlékszik. Ráborult Frank vállára és percekig nem szóltak egy szót sem.

A hosszú csendet Ray döbbent hangja törte meg.

   -Ki volt?

Gerard megpróbálta összeszedni magát,hogy válaszolni tudjon.

   -B...ert!

Frank keze ökölbe szorult a név hallatán. Gerard eltolta magát Fanktől és az ágy háttámlájának dőlt.

   -Bejött,hogy igyunk egy pohárral......Mikor megittam a pezsgőt szédülni kezdtem és......kikötözte a kezeim - megmutatta a piros csíkot a csuklóján. Barátai döbbbenten meredtek rá. - Aztán már.....csak képekre emlékszem. Fojtogatott és....és..... - ismét zokogni kezdett.

   -A szemét! - ordítota Frank.

   -Akkor azért járkált olyan önelégült képpel. - tette hozzá Ray.

   -Ezért megölöm! - pattant fel Frank és már indult volna.

   -Frank! Frank! Nyugi! Már rég eltűnt a balfenéken! Egy ideje mi sem láttuk.....Gee jobban vagy már?

   -I...igen....azt hiszem! Valami szart keverhetett az italomba,amitől kidőltem! Én nem....nem én voltam! Én nem akartam!

   -Jól van! Semmi baj! Elhisszük!

   -De annak a szemétnek meg kell fizetnie!

   -Egyetértek Frank,de nyíltan nem támadhatod le! Megmagyarázná,hogy Gerard is benne volt,meg hogy együtt kábítóztak.

   -És a kötél nyoma a csuklóján? - Frank magához húzta Gee kezét,így mutatta Ray felé.

   -Arra meg azt mondhatja "játszottak". Nem,ennek titokban kell maradnia! - Gerardra nézett - Ezt a dolgot nekünk kell elintéznünk!

Gee beleegyezésül bólintott. Belátta,hogy barátjának igaza van.

   -Azt hiszem én nem megyek le a buliba. - szólalt meg végül,csak,hogy mondjon valamit.

Ray és Frank egymásra néztek. Mindketen ugyanarra gondoltak.

   -Jól van haver! - szólalt meg végül Ray. - Aludd ki magad!

Felállt az ágyról és elindult az ajtó felé.

   -Frank! Én megyek,majd lent találkozunk!

   -Oké! Mindjárt megyek !

Frank visszafordult Gerardhoz.

   -Szükséged van valamire?

Gee lesütött szemmel nézett végig magán és az ágyon. Ebben a pillanatban úgy érezte egy percet sem tud eltölteni ebben az ágyban,amiben...amiben....

   -Frank! - kezdte remegő hangon. - Átmehetek hozzád? Én nem....nem tudok ebben az ágyban aludni!

   -Hát persze! Hogyne!

Segített Gee-nek felvenni a pizsamáját és lassan átmentek a szomszéd szobába.

Gerard levetette magát az ágyra és a párnába temette az arcát.

Frank vívodott egy kicsit,de végül megkérdezte:

   -Veled maradjak éjszakára?

Gerard fel sem nézett ,úgy válaszolt.

   -Most ne,ne haragudj!

   -Biztos?

   -Igen!

   -Jól van! Akkor....jó éjszakát!

Erre a mondatra látta,hogy Gerard háta megremeg és fejét még jobban a párnába fúrja. Akart még mondani valamit,de előbbi elszólásán okulva inkább nem tette. Sután kiballagott a szobából.

A folyosón már futott,egészen a kijáratig,ahol Ray várt rá. Rendesen kifulladt,de legalább levezette a feszültséget.

   -Minden rendben? - kérdezte Ray.

   -Igen! Az én szobámban alszik.

   -Szerinted mennyire viselte meg?

   -Mégis mit gondolsz? - szólt ingerülten Frank.- Nagyon!

   -Jól van,bocs! Most  mellette kell állnunk!

Elindultak az éjszaka sötétjében. Nem szóltak egymáshoz, mindketten tudták mi  a dolguk,hová tartanak és ,hogy mit fognak csinálni.

Bert fütyörészve sétálgatott kedvenc szórakozóhelye felé. Ez sokkal jobb buli volt,mint amire számított. Végre megkapta Gerardot,akire már olyan régóta fájt a foga! Bár a legjobb résznél épp nem volt magánál,de ez a tényen nem változtatott. Ha szerencséje van szégyenében nem mondja el senkinek,he meg igen,azt gondolják majd,hogy megint drogozik és összevissza beszél. Tökéletes terv!

Épp befordult az egyik sötétebb mellékutcába,mikor egy kéz elkapta hátulról. Erős kezek befogták a száját,valaki egy kötéllel hátul megkötözte a kezeit és eltűnt alóla a talaj,mikor valaki kirúgta a lábait. Behúzták egy sötét mélyedésbe.

   -Na mi van te kis buzi? Most nem olyan nagy a szád? - ordított rá Frank.

Ray tartotta hátulról,Frank pedig ütötte. Addig ütötte,míg félholt nem lett. Ray rászólt:

   -Elég legyen! Szerintem  megtanulta már a leckét! Igaz Bert?

Bert csak bólintani tudott. Orrán-száján dőlt a vér,szemei feldagadtak,orra is eltört és elvesztette néhány fogát.

   -Így könnyű! Ketten egy ellen!

   -Semmivel sem szemetebb,mint elkábítani valakit! Megérdemelted te szemét! - sziszegte Frank,majd búcsúzóul leköpte.

A visszaúton nem szóltak egymáshoz. Miről is beszélhettek volna? De mindketten tudták,hogy jót cselekedtek!

                                     VÉGE