5.rész
2008.03.02. 14:17
Vissza a szállodába,mindenki a saját szobájába. Csak mi vagyunk zavarban Mikey-val,hogy ki hova menjen.
-Ide figyelj öcskös! A te helyed most Lyn-Z mellett van. Mégiscsak hülyén nézne ki,ha én aludnék vele...De ha egy ujjal is hozzá mersz nyúlni,kitekerem a nyakad!
-Nyugi bátyó,nem tartok igényt a feleségedre. Megvan nekem a magamé!
-Nem is tőled félek,hanem Lyn-Z-től. Tudod,ha beindul nehéz leállítani,később meg hallgathatom a mérgelődését. Találjunk ki valamit. Nem maradhatsz vele egyedül!
-Nálad alszom!
-Ne de miért? Mit mondasz neki?
Közben Lyn-Z jelenik meg a láthatáron.
-Jössz már Gee? - kérdi sokat sejtetőn
-Na jo Mikey. Indulj el,megyek utánad,majdcsak lesz valahogy.
Nézem öcsikén,aki mint egy rakás szerencsétlenség bandukol „felesége” felé.
Lyn-Z csípőre tett kézzel várja a szobaajtóban.
Mikor odaérünk hozzá torkom szakadtából elkezdek zokogni és Mikey vállára hajtom a fejem.
-Gee,ne hagyj magamra! Nem akarok most egyedül lenni!
Mikey egy darabig csak néz rám,aztán leesik neki a dolog. Átölel,megveregeti a vállam és próbál megnyugtatni.
-Semmi baj Mikey! Minden rendbe jön! - közben Lyn-Z-re sandít és egy „bocs,de ez van” vállrándítást küld felé. Lyn-Z kicsit bosszúsan méreget minket. Tovább ütöm a vasat.
-Kérlek,hagy legyek nálatok ma éjszaka! Félek,hogy valami hülyeséget fogok csinálni!
Lyn-Z most már mérges és türelmetlenül néz Mikey-ra.
-Nem hagyhatom magára – próbálja győzködni. - Látod milyen állapotban van!
Erre még jobban zokogok. Egészen belebújok Mikey mellkasába.
Lyn-Z kicsit enyhül,de láthatóan nem tetszik neki a dolog. Végül,gondolom Mikey kérlelő pillantásának hatására beleegyezik.
Mindhárman bemegyünk a szobájukba. Némi tanakodás után megegyezünk,hogy én a pótágyon fogok aludni.:)
Mikey nagyon zavarban van,hogy Lyn-Z-vel kell egy ágyban aludnia. Sőt,szólok neki,hogy nem ártana átölelnie is,mert ha visszaváltozunk örökre azt fogom hallgatni,milyen tuskó voltam vele.
Odasandítok rájuk időnként,hogy minden rendben van-e? Közben megesz a sárga irigység,ahogy látom őket együtt. Lyn-Z észreveszi,megszán,próbál velem kedves lenni
-Mi a baj Mikey? Hiányzik Alicia?
-Igen!
Odajön hozzám és barátian átölel. Olyan jó az illata. Egy pillanatra elfeledkezem mindenről. Odabújok hozzá...egészen közel....még közelebb!
-Khm! - hallom Mikey krákogását,ez magamhoz térít. Még jó,hogy Lyn-Z nem vette észre,hogy majdnem megcsókoltam!
Kibontakozok az öleléséből és megköszönöm a vigasztalást. Jobb,ha ezentúl távol maradok tőle.
Alig bírok elaludni. Egyfolytában Lyn-Z-t és Mikey-t lesem. Ott volna a helyem,abban az ágyban! Ehelyett itt szorongok egy szűk pótágyon és játszom a depis öcsikét. És mi lesz holnap? Reggel utazunk,este megint koncert! Mi lesz,ha soha többé nem változunk vissza? Egyáltalán mit kell tennünk,hogy visszakerüljünk a saját testünkbe? Látom,hogy Mikey sem alszik,gondolom őt is hasonló dolgok bántják.
-Gee,ébren vagy? - kérdezi halkan.
-Aha! Te sem tudsz aludni?
-Nem! És Lyn-Z állandóan rám mászik. Alig kapok levegőt!
Hát igen! Az én Lyn-Z-m!!!
-Gee! - hallom újra. - Átmehetek hozzád? Úgy,mint kiskorunkban,mikor féltem éjszaka.
-Gyere csak! -legalább addig sincs Lyn-Z közelében. - Olyan mindegy,hogy egyedül nem alszom,vagy ketten nem alszunk.
-Köszi...
A sötétben érzem,ahogy bebújik a takaróm alá és próbál elhelyezkedni,ami nem kis teljesítmény ezen az ágyon.
-Aúúú....ez a fejem volt!
-ÓÓ...bocsi,nehezen férek el!
-Hát igen! Kicsit megnőttünk mióta utoljára együtt aludtunk.
-Egy kicsit....
-Gee,észrevettem,hogy van egy csúnya anyajegy a ….szóval hátul. Meg kéne nézetned valakivel. Nagyon rossz helyen van!
-Mikey,ne foglalkozz már annyit velem,jó?
-Csak...nehogy baj legyen belőle.
-Jól van,majd megnézetem,ha túl vagyunk ezen.
Még beszélgetünk egy darabig a régi dolgokról,majd mindketten álomba merülünk.
Arra ébredek,hogy Mikey keze a számban van. Óvatosan arrébb csúsztatom és végignézek magamon. Titokban azt reméltem,hogy mire felébredünk visszaváltozik minden. De nem így történt!
Körbenézek és látom,hogy Lyn-Z ül az ágyon és minket néz.
-Én csak...-próbálok magyarázkodni – csak féltem egyedül. ( Szegény Mikey!)
-Jól van Mikey,semmi baj! Asszem én átmegyek a te szobádba. Te meg feküdj ide nyugodtan,úgy kényelmesebb lesz.
Ez aztán a meglepő fordulat! Lyn-Z valóban elment,de én már nem aludtam vissza. Sőt lassan Mikey is ébredezik.
-Jó reggelt!
-Szia! Hogy aludtál?
-Egész jól!
-Jó neked! Én egész végig a karodat rágcsáltam.
-Bocsi....És most hogyan tovább?
-Gondolom úgy,ahogy eddig. Fel a buszra,irány a következő város,koncert,stb.
-Szerinted jó ez így?
-Úgy nézek ki,mint akinek jó? - kérdezem dühösen és a tegnap szerezett monoklimra mutatok,amit már volt alkalmam megcsodálni a tükörben.- De jelenleg nem tudunk jobbat!
-Talán le kellene mondani a koncerteket...
-Na ja! És mire fel? Melyikünket égessük le? Kinek legyen valami égető problémája? Nem öcskös,nem ez a megoldás. A veszekedésünk juttatott minket ide,gondolom a megoldás az lehet,ha megértjük a másikat.
-Oké! Én már megértelek! Elhiszem,hogy nincs könnyű dolgod! És most mi van? Mégsem változtunk vissza! Mi hiányzik?
-Nem tudom!
Kopogás. Bob beszól az ajtón :" 1 óra múlva indulás!" Közben leesik az álla a látványtól,hogy egy ágyban talál minket.
-Bocsi,hogy zavartam! - majd vöröslő fejjel kisomfordál. XD
Ismét a buszban,úton a következő állomás felé.
Mindenki csöndes. Mi Mikey-val a jövőn gondolkodunk,a többiek pedig azt hiszem rajtunk. Legalábbis a tekintetükből úgy tűnik!
Néhány óra múlva újra próba a koncert helyszínén. Egészen déja-vu érzésem támad.
Az egyik szünet alatt Mikey-val ketten maradunk.Megkérem,hogy mutasson a gitárján néhány dolgot,hogy a ma esti koncerten ne legyek már annyira béna.Ő kézbe veszi kedves hangszerét és elkezd tanítgatni. Naná,hogy ebben a pillanatban jön vissza Frank és naná,hogy ezt meglátja!
-Mi az Mikey? Gee tanít gitározni? - poénkodik,de látszik,hogy furcsállja a dolgot.
-Én csak mutattam pár dolgot...-hogy ez mekkora baromság!
-Tényleg? Nekem is mutatnál? - nyújtja Mikey felé a gitárját.
Mikey zavartan néz rá. Ez most valami vicc? Frank még mindig nyújtja felé a gitárt.
Félek,hogy ebből még balhé lesz,van e nélkül is elég bajunk,inkább közbeszólok:
-Én kértem meg rá! Tudod néha jó egy kis friss,olyantól,aki nem ezt csinálja állandóan.
Ezzel megfogom Frankie gitárját,hogy ne nyújtsa már Mikey felé.
És akkor megint ugyanaz a fájdalom. Mindenem fáj és látom,hogy Frank és Mikey is összegörnyed velem együtt.
Most már tudom mi történik,csak azt nem ,hogy most hová vezet!
Elmúlik a fájdalom és én pont ott állok,ahol Frankie és a kezemben van a gitárja. Velem szemben pedig Mikey!
-Ajaj! - nyögöm. - Most ki kicsoda?
-Mi? -szólal meg az én testem.
-Ki vagy ?-kérdezem tőle. Az már kiderült,hogy én Frankie testébe kerültem.
-Frank vagyok! - válaszol Gee.
-Ez nem lehet igaz! Mikey?
-Én jól vagyok! - szól Mikey.
Ő bezzeg visszakerült!
-Gee...-Frankie értetlenül néz ránk – Mi történt? Mi a fa... van?
Fogom a fejem! Ez nem lehet igaz! Kezdődik minden előröl,csak most Frankie-vel. Hozzákezdek életem legnehezebb magyarázatához.
-Tudod Frank,az a helyzet,hogy.........
VÉGE
|