Hatalmas mosoly terült el amúgy is mindig vigyorgó arcán. Most igazán kitett magáért Frerard terén – legalábbis ő így érezte.

- Fiúk, hullafáradt vagyok – mondta Gee tetetett fáradtsággal. Cseppet sem volt fáradt, de eltervezte, hogy amint látszódik Frankien az álmosság, ő is úgy tesz, mintha nem itta volna meg a nap 10 liter kávéját.

- Jaja, én is – bólogatott kómásan Frankie. Ő se volt igazán fáradt, de holnapra rendesen ki akarta pihenni magát, ugyanis nem akarta Jamiát megsérteni azzal, hogy az ágyban, mikor a bébi-projecten dolgoznának esetleg, bevágja a szunyát.

Gee és Frankie komótosan feltápászkodott a kanapéról, és bementek a hálókabinba.

- Jó mulatást – dörmögte Frank az ajtóban.

- Meglesz, főleg, hogy nem vagytok itt – nevette Ray.

Gee, aki előbb ment be a hálóba, megragadott egy párnát, kidugta a fejét, és az ajtófélfának támaszkodva egyik kezével elhajította azt. Pontosan Ray vigyorgó képébe talált.

- Nahát, még Tell Vilmost is lekörözöm – mondta nagy’ büszkén Gee.

- Nem nagy kunszt egy böhömnagy párnával pofán találni valakit – röhögte Bob.

Mivel Frank helyet adott Gee-nek a dobáshoz, ő már éppen a pólóját hámozta le magáról.

Gee, miközben ő is vetkőzött, ismét elmosolyodott csínye gondolatára. Ilyet akkor érzett utoljára, mikor kiskorában kitalálta, hogyan lehetne belebújtatni tütübe Mikey-t, és rávenni arra, hogy úgy táncoljon, mint egy balerina (bár ezt inkább nem osztom meg az Olvasóval, nehogy alkalmazza másokon!), méghozzá úgy, hogy ezt mind le is videózhatja.

Szóval, szép csendben boxerre vetkőztek, majd mindketten bemásztak a saját ágyukba.

Úgy egy perc múlva, mikor nesztelenül elővett valamit a takaró alatt, megszólalt.

- Frankie, ébren vagy még? – kérdezte ártatlanul, mintha semmilyen merényletet nem tervezne.

- Aha, mert? – hallatszott Frankie dünnyögése.

- Csak mert mutatnék neked valamit.

- Ne kímélj.

- De ahhoz ide kell jönnöd!

- Hova ide?

- Hát ide, az ágyamba?

Frank hatalmasat nyelt: vajon mit akarhat neki mutatni Gee a takaró rejtekében?

De kíváncsisága győzött. Kimászott a kényelmes ágyból, majd a sötétben átbotorkált Gee ágyához. Amíg Frankie be nem mászott az ágyba, Gee végig heccének tárgyát cirógatta boldogan.

- Na, mit akarsz? – kérdezte Frankie kíváncsian.

- Remélem, szeretsz játszani!

Frankie ismét nagyot nyelt. Mégis, mit lehet játszani az ágyban? Volt egy tippje, de nem akart még gondolni se rá.

- Mit?

- Kitalálósdit.

Ajaj. Ez vagy át akar engem vágni, vagy buzi – vonta le a következtetést Frankie.

- Add a kezed – utasította Gee.

- A kezem?

- Igen bazdmeg, a kezed!

- Oké… - Frankie bátortalanul kinyújtotta kezét, mire Gee a szabad kezével berántotta azt a takaró alá.

- Hé! Mia…?!

- Nyugi van! Csak próbáld meg kitalálni, mi van a takaró alatt.

Frankie halkan felnyögött, ahogy ujjai ráfonódtak valamire.

- Nos, mit érzel?

- Hm. Vastag és kemény – mondta Frankie minden bátorságát összeszedve. Végighúzta kezét ezen a vastag, kemény dolgon, majd folytatta: és egészen hosszú… úristen, Gee, ugye nem a farkadat fogdosom?! – ijedt meg, és ezzel egyidejűleg a szorítása is lazult.

- Ah, Frankie-bébi… - kezdett nyögdécselni elég hitelesen Gee. – Nagyon jól csinálod…! Miért nem hozzád mentem feleségül, most mondd… - rávigyorgott Frankie-re, aki ennek láttán kapcsolt, hogy Gee csak hülyéskedett. Idegesen felnevetett, és ismét megszorította a dolgot. – Egyéb? – kérdezte Gee.

- Nem sok – mondta Frankie tovább simogatva a rejtélyes dolgot a takaró alatt. – Mi ez?

- Mielőtt elmondanám, meg kell kóstolnod! – mondta Gee ellentmondást nem tűrő hangot megütve.

- Tehát ehető?

- Nem, de azért beléd tömöm – forgatta szemeit Gee. – Csukd be a szemed!

- Bazdmeg, orromig se látok, olyan sötét van, minek csukjam be a szemem? – kérdezte Frankie hülyéskedve, de azért behunyta szemeit.

- Becsuktad?

- Be – és míg kimondta ezt, kiszáradt a szája. Akármit is mondott Gee, tudta, hogy valami csúnya dolog rejtőzködik a takaró alatt.

És ez az érzete csak erősödött, mikor fejét lenyomta mélyre, és szájába pedig bedugta azt a kemény, vastag és hosszú dolgot. Már azon gondolkodott, hogy előbb lökje el magától ezt a dolgot, és utána üsse le Gee-t, vagy fordítva, mikor édes íz hatolt el a tudatáig.

- Akármi is ez, nagyon finom – nyögte, mikor Gee elhúzta kicsit tőle viccének tárgyát.

- Tehát még mindig nem tudod? – kérdezte hitetlenkedve Gee. Nem hitte volna, hogy Frankie nem fog rájönni, mit vett a szájába.

- Nem, de ha visszaadod, esetleg rájöhetek… - élvezettel szopogatta tovább ezt a rejtélyes dolgot, majd mikor beleharapott kicsit a végébe, rögtön rájött. Nem is értette, eddig hogy nem jött rá…

- Csoki!!!!! – örvendezett Frankie.

- Meglehet. Na és milyen fajtájú? – kérdezte vigyorogva Gee.

- Hm. Adsz még egy kicsit? – Frankie egy pillanatig reménykedett.

- Nem – rázta meg fejét Gee, majd elvette a nyál áztatta csokit. – Ennyiből már rég rá kellett volna jönnöd!

- De nem jöttem rá! Add már ide!

Frankie kinyitotta a szemét, és rávetette magát Gee-re, aki elterült a súlya alatt, kezéből pedig kiesett a csoki, rá a párnára. Röhögve birkóztak a csoki megszerzéséért. Gee az ágyon térdelve, és a csokihoz hajolva védelmezte az édességet, míg Frankie egészen Gee hátsójához tapadt, és ő meg Gee hátára hajolt, hogy megpróbálja elérni a csokit.

A birkózásban egészen kimerültek, lihegtek, arcuk pedig vöröslött.

- Na most én leszek fölül – röhögte Gee, mire arra lettek figyelmesek, hogy a hálóajtó nyikorogva kinyílik, és egy paprikavörös arcú, lesütött szemű Mikey igyekezett be a szobába.

- Ne haragudjatok, srácok, nem akartam zavarni, majd mi elalszunk kint, csak pár takaróért jöttem… - hebegte Mikey, miközben felkapott egy-egy takarót.

- Mikey, te… te miről beszélsz? – kérdezte lihegve Frankie, miközben lemászott Gee-ről. Nem értette, Mikey miért van zavarba. De Gee-nek hamar leesett a tantusz, és még inkább fuldokolt a röhögéstől.

- Hogy…? – kérdezett vissza Mikey, majd felpislantott bátyjára és haverjára. – Én csak… csak azt hittem, hogy… hé, várjunk csak!!!! Az ott nem az én Milky Way Extrám? – kérdezte Mikey mérgesen.

- Gee volt! – vágta rá gondolkodás nélkül Frankie.

- Ne higgy neki, Frankie volt az! Meg akarta enni az egészet! – mondta Gee védekezően.

- Persze, mert a számba tömted, te barom! – kiabálta Frankie, és még folytatta volna a mentegetőzést, de Gee rávetette magát, és ott csiklandozta, ahol érte.

- Ne, ne!!!! – próbálta magáról levakarni a nem kívánatos személyt – kevés sikerrel.

Mikey vigyorogva megcsóválta fejét, majd kiment Ray-hez és Bob-hoz.

- Mégsem buzultak!