Alapszitu: Gerard 9, Mikey pedig 6 éves.

Mikey békésen játszik egy nyomi kis műanyagrobottal, Gee pedig éppen dartsozik, és Mikey fejét képzeli oda a tábla közepére, mert előbb irtózatosan felidegesítette. Már nagyon unta, hogy mindig miatta kapja a sok leszúrást, úgyhogy megpróbált inkább magában forrongni, ahelyett, hogy odamenjen, és jól megrugdossa, mint általában. Nagy önuralom kellett hozzá azért XD.

Ekkor ért haza Donna a nagybevásárlásból.

Donna: Sziasztok kicsikéim! Mi jót műveltek???

Mikey: Szia anyuciiiii!

Gerard: Szia! De először is, nem vagyok már olyan kicsi, másodszor pedig semmi jót nem lehet itt csinálni, tehát éppen kockásra unom a fejem, ha nem tűnt volna fel…

Donna: Na, kisfiam… Te nem is te lennél, ha nem szenvednél örökké látványosan. De akkor örülni fogsz, hogy elmegyünk most hárman valahová, mert addig se fogsz unatkozni…

Gerard: Vajon hova mehetünk, amikor most jöttél a boltból? Már előre látom, hogy ez valami „jó” dolog lesz. (forgatja a szemeit)

Mikey: (lelkesen)Hova megyünk? Remélem játszótér, vagy ilyesmi.

Donna: Hááát kicsim, nem éppen. Akkor elmondom most, de attól tartok nem leszel túl boldog tőle. Orvoshoz megyünk kivizsgálásra, mert olyan kis beteges vagy, és ideje megejteni egy rutinvizsgálatot. Ha meg úgyis mennünk kell, akkor meg elvisszük Gerardot is, hátha kiderül, mitől ilyen nyomott mindig a hangulata.

Gerard: OMG! Még hogy miért vagyok nyomott? Egy szó anya…

Donna: Micsoda? Iskola? Tudom, hogy nem szeretsz oda járni, de hát egyelőre…

(Gee félbeszakítja): MIKEY! Nem iskola, Mikey. Mielőtt megszületett, biztos boldog voltam.

Donna: Gerard Way, fiam! Vigyázz a szádra!

(közben Mikey felslisszol az emeletre, és onnan ordítja): Én nem akarok orvoshoz menniiiii! Annak sosincsen jó vége…

Donna: Kész, befejezni! Kifelé a kocsiba, indulunk!! Gerard, próbálj meg uralkodni magadon, és viselkedni, Mikey, te pedig ne hisztizzél, nem fog bántani a doktor bácsi…

Körülbelül fél óra kergetés után sikerül „befogni” Mikeyt, és betuszkolni a kocsiba…

Út közben Donna épp a vezetéssel van elfoglalva, elég nagy dugó van, ő meg kezd ideges lenni. Eközben Gee elkezdi oltogatni Mikeyt, de csak szépen lightosan, hogy lehetőleg az anyjuk ne hallja meg.

Gee: Pssszt Mikey, figyelj már egy kicsit. Tudod, hogy a te nagy és okos bátyád mindig igazat mond, és szeretne neked jót tenni (na ilyenkor szokott nálunk szakadni például a plafon :D)

Mikey: (kétkedve néz, gyanús neki a hirtelen jött kedvesség): Öhhhhm mit akarsz ezzel mondani?

Gerard: A felnőttek sokszor hazudnak ám…Tudod mit fog csinálni veled az orvos???

(Mikey rázza a fejét, Gee ezért folytatja, de hangja még jobban elhalkul, szinte suttog)

Lecsapolja a véredet hogy aztán a vámpíroknak adhassa….Aztán imádkozhatsz, hogy nehogy túl ízletes legyen nekik a véred, mert akkor megtalálnak bárhol vagy ééééés (ekkor elkapja Mikey bokáját, ő erre elkezd sikítani)

Donna: Hagyjátok abba, szétrobban a fejem Mikey visításától…

Gerard: (folytatja előbbi lelkes beszámolóját) Gondolj bele, lehet, hogy még fel is fog boncolni élve… Az nem lenne kellemes, meg az a sok vér, pfúj Mikey még nem késő meggondolni magad, ha élni akarsz, menekülj. XD

(Mikey ismét felordít: Anyuuuuu!)

Donna: Jaj szívem, ne higgyél neki. Agyára ment a sok zombis képregény. De Gerard, ahogy hazaérünk, búcsút vehetsz tőlük, mert eltüzelem őket, jó lesz gyújtósnak. XD

Gerard: Inkább csendben maradok… De a képregényeimet ne vedd el.(karba tett kézzel, morogva)

A további úton néma csend, Gerard és Mikey bámulnak ki az ablakon. Megérkeztek, bevonulnak az orvosi rendelőbe. Jó sokan vannak, 1 óra múlva kerülnek csak sorra.

Amikor az orvos kimondja Mikey nevét akkor Gerard gyorsan odamegy az öccséhez, és magához vonja…

Gerard: Mikey még nem késő menekülni…

Mikey: De mi elől? Látom, hogy még csoki meg cukor is van az asztalán, nem lehet olyan rossz, megint csak hazudtál nekem.

Gee (tettetett sértődöttséggel): Naaa öcsi! Szoktam én hazudni? A télapóról is igazat mondtam, nem? (felvonja a szemöldökét) És attól, hogy valakinek csoki van az asztalán, még nem lesz jó ember. Ez egy vén pedofil, aki az olyan kisgyerekek vérét akarja, mint TE!

Mérlegelj Mikey, aztán menekülj, mert még késő lesz. (aggodalmas arcot vág)

Donna (közben már a dokival beszélget): Mikey szívem gyere, ne várassuk a doktor bácsit, legyél jó kisfiú.

Gerard még egyszer ránéz Mikeyra, elkeseredett arckifejezéssel, szájával pedig némán a „Fuss” szót tátogja. Na, Mikeyak se kell több, úgy elkezd rohanni, mint akit puskából lőttek ki. Pechére zárva van a kivezető ajtó, tehát hiába volt az erőfeszítés:P

Donna: Mi van veled? Előbb még normális voltál! Nem kell félni gyere már! Nem érünk rá erre…

Mikey (belecsimpaszkodik egy székbe, és nem úgy néz ki, mint aki el akarja engedni): NEM AKAROM! KÉRLEK NE! NEM AKAROM, HOGY A CSÚNYA BÁCSI MEGÖLJÖN!!!

A doki közben elhűlve néz, hogy mi baja lehet ennek a szerencsétlen gyereknek XD

Donna: De ki akar megölni, te kis buta? Csak belenéz a torkodba, meg megvizsgál.

Mikey: Nem is igaz!!! Hazudtok nekem.

Donna (hirtelen megvilágosodik, hogy ez a sok értelmes gondolat bizonyára drága Gee fiától származik, ezért hozzá fordul): MÁR MEGINT MIVEL TÖMTED TELE SZEGÉNY MIKEY FEJÉT?

Gerard: Ééééén nem mondtam semmit. Semmi olyat, ami nem lenne igaz…(elvigyorodik)

Donna: Látod, Mikey, Gee csak ugratott, szeret gonoszkodni… De senki nem bánt, csak viccelt. Fiam, veled meg otthon számolunk. És ne gondold, hogy elfelejtem… Megnevellek végre, ha belerokkanok is XD

De hiába minden igyekezet, és kérlelés, Mikeyt végül csak 4 ember tudta bevonszolni a rendelőbe, közben rugdosott és üvöltött, mint a sakál :DDD

Gerard meg alig bírta visszatartani a röhögését. Nem érdekelte a büntetés, ki akarta élvezni ezt a pillanatot. Csak annyit mormogott miután Donnáék végre beértek a rendelőbe: Bazz….ez jobb, mint a cirkusz….És még ingyen is van XDDD

Hogy vajon otthon is ilyen jól mulatott-e Gerard a kis akciója után, azt nem tudhatjuk. Talán majd egy másik történetből kiderül. Bár van egy olyan sejtésem, hogy nem volt túl vicces a további napja;)