Egy kis nyári kaland
2008.01.28. 14:20
„Úristen, kimondtam! Most megtud mindent! Menekülnöm kell!” Körbenézel, és kétségbeesetten keresel valami kiutat. Ugyan még sok kaja van az asztalon, de ez valószínűleg nem sokáig fogja meggátolni, hogy Gee alaposan kivallasson. Úgy tűnik, Mikey-nak is valami hasonló járhat a fejében.
- Gyere, táncoljunk egyet! – ragadja meg a kezed, s te örömmel követed. Azonban a másik kezedet már Gerard markolássza.
- Nem-nem, most nem menekülhet! Ilyen alkalom csak ritkán adódik az életben. Ki kell használni!
- Gee, ehhez nincs jogod! Nem faggathatod személyes dolgokról! – mondja Mikey, és maga felé húz.
- Ugyan már, csak néhány ártatlan kérdést! – Közben Gerard is maga felé ránt.
Kívülről kb. úgy festhettek, mint két ovis gyerek, aki egy plüssmacin veszekszik. Úgy érzed, te is képes lennél bármelyik percben szétszakadni. S ami még megrázóbb, hirtelen Amanda is a helyszínen terem.
- Itt meg mi folyik? – húzza fel a szemöldökét.
Mivel neked érdekes módon még mindig kinn lóg a szerencsétlen alma a szádból, szerencsére nem tudsz reagálni.
- S..semmi..igazán semmi – ereszt el Gerard hirtelen. – Csak begyulladtak az ízületei, és megpróbáltuk kilazítani.
- Á, szóval az ízületei – néz rád szúrós szemmel Amanda. Te almával a szádban megeresztesz egy széles mosolyt felé, ami így meglehetősen bizarrul fest. Lenézően el is húzza a száját. – És megtudhatnám, mért lóg ki a szájából egy alma?
- Szüksége van a vitaminra. A..az ízületei miatt – hadar Gee gondolkodás nélkül. Érzed, hogy nem sokáig bírod már kitörő röhögés nélkül. A visszatartott nevetéstől összerázkódsz.
- Látod, már a remegés is rájött. Elég rosszul lehet.
- Igen, ki is kísérem levegőzni – kap Mikey az alkalmon.
- Majd én! – kontráz Gee. – Te nem vagy felkészülve a vészhelyzetekre.
- Dehogynem! Téged is mindig megmentelek a „vészhelyzetektől”!
És azon kapod magad, hogy már megint ráncigálnak. Kicsit kezded unni. A nagy dulakodásban azonban az almát is kiverik a szádból, miközben Amanda megelégeli, és felemeli a hangját:
- Elég! Mi a fene ez az egész?
- Azért veszekszenek, mert ő ki akar kérd…- Hirtelen két irányból két kéz tapad a szádra, miközben a tesók zavartan vigyorognak.
- Hehe…félrebeszél. Asszem jobb, ha ketten visszük ki – javasolja Gerard.
- Remek ötlet…hehe – bólint gyorsan Mikey is, majd pillanatokon belül kint termettek az erkélyen.
- Te jó ég, ez meleg volt! – törölgeti Gee a homlokáról az izzadságcseppeket.
- Nem lett volna az, ha nem vagy ilyen makacs és erőszakos! – esik neki Mikey.
- Mikey-nak igaza van – bólogatsz, jelenlegi hatalmad teljes tudatában.
- Bizony, és most neki is – mutat rád ő győzedelmes arckifejezéssel.
- Ó, csak nem megszólalt a kis igazságmondó? Akkor talán megkérdezhetném, hogy…
- Ne ne ne ne! – tapasztod a kezed a füledre.
- Mért tartasz annyira a kérdéseimtől?
Mikey látja a szád remegéséből, hogy harcolsz a válasz kinyögése ellen, és gyorsan közbelép:
- És te mit akarsz annyira megtudni tőle?
- Hogy milyen lesz holnap az idő. Az ember sose tudhatja…
- Minek nézel, időjósnak? Honnan a fenéből tudhatnám ezt?
- Jól van, rendben. Abbahagyom.
- Az jó lenne – mondja Mikey.
Közben észreveszed Ray-t, aki most lépett ki az erkélyre egyedül, látszólag kicsit kiszellőztetni a fejét. Legszívesebben nekiugranál, de inkább csak odalépsz hozzá.
- Nah, van már valami? – kérdezi rögtön élénk érdeklődéssel.
- Igen, van. Az a gyertya egy igazmondást előidéző és az estét tönkretevő biológiai fegyver.
- Huh, ilyen pontos meghatározásra nem számítottam. Még jó, hogy nem próbáltam ki. Kicsit kínos helyzetben lennék. Ugye ez neked nem okozott semmi kellemetlenséget? – kérdezi ártatlanul, de a vérben forgó szemeidből és a vicsorgásodból már ki is olvassa a választ.
- Nem tudod, meddig tart a hatás? – nyugtatod kicsit le magad.
- Hát…nem szagoltattam sokáig, szóval lassan véget kell érnie.
- Huh, akkor még egy utolsó kérdést! – mondja Gee, aki közben Mikey-val becsatlakozott. – Szóval melyik kérdéstől félsz annyira?
Néhány másodperc feszült csend. Majd szólásra nyitod a szád:
- Asszem, elmúlt a hatás.
Egy nagy puffanás, ahogy Gee hátast dob a csalódottságtól.
- Nem igaz! Már majdnem megvolt! Ennyi fáradozás a semmiért!
- Ugyan, ne törd magad! – segíti fel Mikey, miközben megkönnyebbülten mosolyog.
- Hé, Ray, véletlenül nincs kéznél az a gyertya? – kockáztatja meg a kérdést Gee, miközben a szeme sarkából les rád és Mikey-ra, hogy még idejében el tudjon vetődni az esetleges támadások elől.
- Nem, már elzártam a szekrényembe – felel Ray sietősen, mert már látja, ahogy kigyúl a szemetekben a gyilkos fény.
- Hm…rendben. De egyszer majd feltétlenül kölcsön kell adnod.
- Ööö…ta..talán…- kockáztatja meg Ray, de aztán észreveszi, hogy immár őt vettétek célba. – Azaz…bocsi Gee, de nem tehetem. Ez etikátlan lenne. Most pedig mennem kell. Még várnak rám páran – azzal gyorsan beslisszol a tömegbe.
- Huh, nem is olyan rossz a buli – igyekszik Gerard terelni a témát.
- Nekem vissza kell mennem dolgozni – mondod sietősen, félve, hogy talán a hatás esetleg még visszatér. Azonban mikor megfordulsz, szembetalálod magad Amandával. Ő gőgösen elnéz melletted, s egyenesen a rémült tekintetű Gee-re esik a pillantása.
- Ó, hát itt vagy! Gyere, egy kis interjút kell adnunk az egyik lapnak. – Gee-hez lép és belekarol. – Egyúttal beszélhetünk a köztünk kialakuló mély személyes kapcsolatunkról is, nem gondolod? – szól nyájas mosollyal, mire nem csak hogy Mikey elveszíti az állát és Gee ismét hanyattvágódik, de te is eléggé kezdesz szédülni.
Folyt. Köv
|