„ Huh, áldom az eszemet, hogy legalább azt az idióta kötényt levettem! De mi lesz most…?” – cikázik át az agyadon, miközben Gee bevezet a táncoló tömeg közepébe. „Fogadjunk hogy mire vége a számnak nem marad lába!”

Csak eddig jutsz az elmélkedésben, mert amint Gee megáll és feléd fordul, azt is elfelejted hogy hívnak. Érzed hogy a rákvörös arcod ismét nem hagyott cserben, és hogy össze ne ess, inkább kerülöd a tekintetét és Mikey-t kezded fürkészni. Fel is fedezed, ahogy az igyekezettől kivörösödött arccal igyekszik szóval tartani Amandát, aki viszont folyamatosan a tömeget lesi, és igen nagy erőfeszítésbe kerül folyamatosan az ellenkező irányba terelgetni. Sajnálod, hogy Mikey-nak még most is csak szenvednie kell, mikor ez a buli tulajdonképpen ötödrészt őérte is van. Elhatározod, hogy amint ennek vége, megleped valamivel. Kezd kiállni a nyakad, ezért úgy döntesz, átlesel a másik oldalra, de mikor Gerard arcára vetül a pillantásod, a mozdulat megszakad. Mélyen belenézel a szemébe, és mintha csak egy festményt néznél, alaposan megfigyeled a zöld szín különböző árnyalatait. Aztán rávetül a tekinteted a hajára, ami már ismét kócos kicsit, /érthető, hiszen nagy dulakodást folytatott ezelőtt a piócával/, s végül észreveszed a fülig érő vigyort az arcán. Ekkor eszmélsz rá, hogy már percek óta bámulod, és érzed, hogy kábé olyan lehet az arckifejezésed, mint egy drogosé, aki egy igen nagy adag cucc után éppen a fellegekben jár. Még zavartabbá válsz, mikor kis könnycseppeket látsz csillogni a szemei sarkában.

            - Va...valami gond van? – nyöszörgöd.

            - Hogy? Ja, nem, dehogyis, csak már palacsintává lapítottad a lábaimat – válaszolja, miközben a könnycseppeket törölgeti. És valóban, most tűnik fel, hogy már egy jó ideje tényleg a lábain taposgálsz, ráadásul magassarkúban.

            - Jaj, ne…ne haragudj! – szólsz, miközben megszabadítod a tehertől. – M..mért nem szóltál?

            - Nem akartalak megzavarni a nagy vizsgálódásban – mondja, s a hamiskás mosoly most sem maradhat el.

            - Nem én csak…elbambultam.

            - Rendben, semmi gond, elhiszem – mondja, de a szüntelen vigyora nem épp ezt igazolja.

            - Akkor megtennéd, hogy kicsit szünetelteted a vigyorgást?

            - Ugyan miért? A sírás már megvolt.

„Nem lehet igaz, hogy ennek mindenre van válasza.” A látókörödbe eközben beúszik Amanda, aki ugyan még nem fókuszált rátok, de épp errefelé tart, immár Mikey nélkül. Gerard követi a tekinteted, és jeges rémület ül ki az arcára.

            - Azt hiszem, ha élni akarunk, ismét be kell vetnünk a trükköd. – Miközben ezt mondja, óvatosan körülnéz, majd észrevétlenül behúz egy hatszemélyes asztal alá. Néhány percig némán gubbasztotok a sötétben, s a lábak árnyékát figyelitek.

            - Remélem megunta a kutatást. De azért még várjunk kicsit – szólal meg hirtelen. – Addig is meséld el, mért vágtad azt a csirkecombot Amanda fejéhez.

A váratlan kérdéstől pár pillanatig se köpni se nyelni nem tudsz, és a kezed is remegni kezd. Még szerencse, hogy az asztal alatt teljes a sötétség.

            - N..nem én voltam – rebeged, már csak megszokásból is.

            - Hát…Franket ismerem annyira, hogy tudjam, most igazat mondott. Mellesleg úgy hiszem, nem lehet véletlen, hogy a merénylet előtt épp te beszélgettél vele, és a merénylet után épp téged találtunk az asztal alatt…szóval?

            - Hát az úgy volt…- kezded, s közben fogalmad sincs, hogy fogod folytatni - ..hogy..hogy hallottam Mikey-tól, mennyire utálja mindenki.

            - Én nem utálom..- teszi hozzá Gee gyorsan, de tudod, hogy csak ingerelni akar vele.

            - Aha.. – játszod a megértőt – akkor nem is tudom, mért gubbasztunk itt az asztal alatt.

Ez az, erre egy kis krákogáson kívül nem tud mást reagálni, úgyhogy úgy döntesz folytatod.

            - Szóval…hallottam, mennyire nemkívánatos személy, és Frank elmesélte kalandjait a sült csirkékkel…és ez lett a kombináció.

            - Értem. Azt hiszem, ezentúl behúzott nyakkal fogok közlekedni, nehogy egyszer kedved szottyanjon engem is megdobálni. Jobb szeretem a csirkét a számba, mint a nyakamba.

            - Lezárhatnánk a témát?

            - Hát…ha ennyire kínos a számodra – jegyzi meg Gee, s hallod a hangján, hogy ismét teli szájjal vigyorog. – Azt hiszem, kimászhatunk. Csak utánad.

            - Hm..rendben – húzod a szád, s kimászol az asztal túloldalán. Csak mikor feltápászkodsz, tűnik fel, hogy egy közelben álló kis csoport tekintete szegeződik rád, köztük Franké és Bobé is. Zavartan elvigyorodsz, feléjük intesz, s már el is húzod a csíkot a legsötétebb sarokba. Közben hátrapillantva látod, hogy Gee is feltápászkodik, s zavart vigyorral és vörösödő /végre!/ arccal ő is megereszt egy integetést. A sok guvadó szemű tekintet mellett Frank és Bob halk kuncogása szinte már rendellenesnek hat. Előrefordulsz, s megindulsz a kijárat felé. Úgy érzed, rádfér egy kis friss levegő. Amint azonban kilépnél, váratlanul beleütközöl Ray-be, akinek gyanúsan ragyog a tekintete. Mikor felismer, széles vigyorra húzódik a szája.

            - Képzeld, újabb nagyszerű gyertyával gyarapodott a gyűjteményem – közli gyerekes rajongással, s szavainak hitelt szerezve felemeli a jobb kezét, amelyben egy sötétkék, piramisszerű gyertyát szorongat. – Már úgy furdal a kíváncsiság, hogy mi lehet a hatása. Nem merem kipróbálni, mert lehet hogy némító, márpedig elég sok mindenkivel kell beszélnem. Nem próbálnád ki?

Mielőtt visszautasíthatnád, vagy egyáltalán felfoghatnád szavai értelmét, meggyújtja, az orrod alá dugja, majd pár pillanat múlva gyorsan elfújja. A gyertya édeskés szaga átjárja a légútjaidat.

            - Na, érzel valamit? Tudsz beszélni?

            - Ööö…nem érzek semmi különöset.  – mondod mély megkönnyebbüléssel. – De ha netán hasmenésem lenne, vagy megvakulnék, nyugi, te tudod meg először – teszed hozzá nem kis megrovással a hangodban. Ray-nek ez most valahogy nem tűnik fel.

            - Jó rendben – mondja elmélázva, s már el is veszlik a tömegben. Te pedig csak álldogálsz még ott egy ideig, s enyhe görccsel a gyomrodban várod, mikor jelentkeznek a gyertya vélhetőleg nem túl kedvező hatásai.