9. rész

- Huh, skacok, ezeknek se lehetett unalmas éjszakájuk!- hallasz tompán egy hangot…Úgy emlékeztet valakiére…de kiére? Megvan, ez Frank hangja. De hogy kerül ő ide?..És egyáltalán hova ide?

            - Hagyjátok már őket, hagy aludjanak még egy kicsit!- hallasz egy másik, suttogó hangot. Ez Ray! De mit keresnének ők nálad? Nálad? Biztos, hogy otthon vagy? Várjunk csak!...Tegnap hárman beragadtatok az épületbe…Kezd derengeni a dolog.

Lassan kinyitod a szemed, és bár a látásod még eléggé homályos, azt kiveszed, hogy egy kisebb tömeg vesz körül. Látod Frank és Bob vigyorgó arcát, Ray-t, ahogy csitítgatja őket, és Mikey-t…akinek az arckifejezése csöppet sem derűs..sőt…inkább vádló. Nem nagyon érted, mi folyik itt. Szólásra nyitnád a szád, amikor szuszogást hallasz a hátad mögött és valakinek a leheletét érzed a nyakadon… félve hátratekintesz… Gerard alszik édesdeden melletted, hátulról átkarolva téged, és nagyokat szuszog hozzá…

Hirtelen úgy érzed, valaki maxra tekerte a fűtést a szobában, s a többiek arcát elnézve legszívesebben a fejedre húznád a párnahuzatot.

            - Hé, mondtam, hogy hagyjátok őket! Most már mindegy. Jó reggelt!- fordul feléd Ray mosolyogva.

            - Ööö…izé..igen…ne..neked is- mire beáll az újabb jégkorszak, sikerül kinyögnöd.

Ekkor Gerard egy nagy szusszanás közepette felkel, felemeli a fejét, körülnéz, s egy „De fura álom!” mondat kíséretében visszahanyatlik, fejét a hátadba fúrva.

            - Hé, haver, ez nem álom! Kizavarhatnád végre a zsibbadást az agyadból. Dolog van!- sürgeti Frank. Gee ezt hallva észhez tér, és újra felemeli a fejét. Ránéz a rákvörös arcodra, és csakhamar felfedezi ennek okát is.

            - Ja, ne haragudj!- mondja hamiskás mosollyal az arcán, miközben megszabadít a kellemetlen /?/ testhelyzettől. Ettől kissé összeszeded magad.

            - Nem…nem te aludtál középen?- fordulsz Ray felé, miközben a szemed sarkából Mikey-t figyeled.

            - Ja de! Csak tudod, nekem kissé kényelmetlen volt, mikor Gee engem ölelgetett, szóval úgy döntöttem, inkább a fotelt választom.

            - Nem is bánom, csikizte a hajad az arcom.

Mikey jelentőségteljesen rádnéz, aztán „Bocs, dolgom van” kijelentéssel távozik.

            - Ennek meg mi baja?- néz utána Gerard.

            - Á semmi, csak mikor beléptünk a szobába, dobott egy hátast. Biztos az fáj még neki- mondja Bob.

„Na vajon mitől dobhatott hátast?Most hogy magyarázom ezt ki neki?” Kavarognak a fejedben a gondolatok, és tudod, az lenne a legjobb, ha minél előbb megmagyaráznád neki a dolgot.

            - Ööö..én akkor most lelépek – mondod vöröslő arccal. Kicsit zavar ugyanis Frank és Bob állandó vigyorgása, amihez immár Gerard is betársul.

            - Nem használod a fürdőt, mielőtt mész? Tegnap jól elszórakoztunk benne- Gee-nek ezer szerencséje hogy nem vagy éles tárgy közelében. Pedig legszívesebben most nekiugranál, ugyanis látszólag a kijelentése beindította a többiek fantáziáját. Bob és Frank arcára máris kiült az „Öcsém, azonnal el kell mondanod mindent részletesen!” kifejezés, ami téged felettébb zavar, szóval gyorsan kispurizol a szobából és elindulsz Mikey után. Nem is kell sokat menned, Mikey a folyosó végén várakozik.

            - Szia. Gondoltam hogy utánam jössz.

            - Miből?

            - Ismerlek már annyira- megereszt feléd egy halvány mosolyt, ami egy kis bizakodással tölt el.

            - Akkor nem haragszol?- kérdezed óvatosan.

            - Miért is? Mert együtt töltöttél egy egész éjszakát a bátyámmal?

            - És Ray-jel!- teszed hozzá nyomatékosan, de Mikey-t ez nem zavarja.

            - És biztos sokat dumáltál vele.

            - És Ray-jel!

            - És biztosan nagyon jól szórakoztál vele!

            - És Ray-jel!

            - És amint láttam, egy ágyban aludtál vele!

            - És Ray-jel…kezdetben.

            - És akkor már biztosan…

            - Hé, elég legyen! Sokáig kellett dolgoznom, mire indultam volna elment az áram, be voltunk zárva, mit tehettem volna??!!

            - Jól van, ne haragudj. Kicsit elragadtattam magam. Csak tudod, eléggé jó barátomnak tekintelek ahhoz, hogy ne hagyjam, hogy a tesóm szórakozzon veled.

            - Ez nagyon rendes tőled, de hidd el, én nem akarok semmit a tesódtól.

            - Tényleg nem történt semmi tegnap?- néz le rád Mikey fürkésző tekintettel. Hirtelen felvillannak előtted a fürdős jelenet képei és ettől kissé elpirulsz.

            - Ööö…nem..tényleg semmi különös…csak kipróbálgattuk Ray gyertyagyűjteményét.

            - Micsoda? Ray-nek van gyertyagyűjteménye?

            - Méghozzá milyen! Egyszer ki kell próbálnod.

            - Oké. Ha egyszer lesz szerencsém nekem beragadni veletek az épületbe.

            - Majd gondoskodom róla- teszed hozzá mosolyogva. Úgy tűnik, szent a béke. – Hát akkor én most megkeresem George-ot, és kérek egy nap kimenőt.

Ekkor egy varázsütésre megjelenik George, aki igen megértő ember lévén, a sztori felvázolása után ki is adja ezt a napot.

            - Pihend ki magad. Holnap csak délutánra kell jönnötök, de akkor komoly feladat vár rátok. – Ennél többet nem tudsz kihúzni belőle a dologról. Fel is adod hát a próbálkozást.

            - Na jó, akkor én most megyek- fordulsz Mikey-hoz, miután George sietősen távozik.

            - Rendben. Elkísérlek a bejáratig, és segítek kinyitni ha beragadna.

            - Az jó lesz, köszi- mondod mosolyogva. Már majdnem elértek oda, mikor a szemed sarkából látod, hogy Gerard rohan felétek. Kissé idegessé válsz.

            - Várjatok…Oh, heló Mikey!- veti oda, aztán hozzád fordul. – Figyelj, a tegnapi viharos fürdőszobás kalandunk közben elvesztettem egy nagyon fontos papírt. Nem láttad véletlenül?

Mikey szeme elkerekedik, aztán mély csalódottság csillan meg benne, mikor kérdőn rádpillant. Te pedig szívesen bevállalnál még pár eltanyálást a fürdő padlóján, ha cserébe a föld most gyorsan elnyelne.

Folyt. Köv.