Egy kis nyári kaland
2007.11.06. 18:12
5. rész
Míg „várod” a tájékoztató végét, igyekszel rendet tenni a papírdzsungellé vált irodában. Mikey elrohanása előtt még segített helyreállítani a szekrényt, és most válogatod a hasznos és a régi iratokat. Igaz ami igaz, a hasznos iratok is már csak papírrepülő formájában kerülnek a helyükre, úgy remegnek a kezedben. Mégis hogy jössz te ahhoz, hogy más lányokról kérdezgesd? Azt fogja hinni, hogy féltékeny vagy. /Ööö, pontosabban tudni fogja./ De muszáj megtenned, különben Liza gyanút fog. Gyors leszel és egyenes, és nem érdekel, mit fog hinni. A szemed sarkából a pakolászó Liza felé sandítasz. „Jó lenne, ha megtalálná Gee Micimackós alsónadrágját. Akkor tuti elájulna és én megléphetnék.” De ez az áldás csak nem akar eljönni, és vészesen közelít a kínos pillanat. De még milyen vészesen! Máris közelítő lépések zaja hallik, és neked egyre hevesebben ver a szíved.
- Úgy hallom már jön – állapítja meg Liza nagyszerűen ezt az egyszerű tényt. – Fúú, úgy izgulok! Akkor ahogy megbeszéltük! Kérdezd meg, mit gondol rólam!
- Persze, hogyne – mondod, az enyhe gyilkos szándék talán érződik is a hangodon, de Lizának nem tűnik fel. Az ajtóhoz lép, és eltűnik mögötte. Te pedig visszafordulsz a munkához, csak épp minden kiesik a kezedből, amit megfogsz. Hirtelen elönt a méreg Liza iránt, amiért ilyen kínos helyzetbe rángatott, és hogy levezesd a feszültséget, fordulatból egy tollat vágsz az ajtónak…vagyis már nem az ajtónak, hanem a gyanútlanul belépő Gerard fejének, aki ennek hatására a szeméhez kap..
- Te jó ég! Mért akarsz megölni?
- Ööö..ne haragudj…ezt nem neked szántam! – kezdesz mentegetőzni.
- Vagy úgy! Netalán a Mikulásnak? Nem az ő hibája, hogy csak virgácsot kaptál! – veszi humorosra a figurát.
- Ne haragudj! – mondod, mivel más már nem jut az eszedbe, és gyorsan ismét pakolni kezdesz hátat fordítva neki.
- Nem probléma. A dobozok után ez már megváltás – mondja, és helyet foglal az asztalánál. Te pedig próbálod összeszedni a gondolataidat, hogy hogyan is tehetnél eleget Liza kérésének. Hirtelen felé fordulsz, aztán tétován vissza. Ezt még párszor eljátszod, de mind sikertelen próbálkozás marad. Ekkor Gee megszólal:
- Netán szeretnél valamit mondani, vagy csak észrevétlenül rákapcsolódtál egy áramkörre, és az ráz ennyire?
- Ööö… nos.. a barátnőm azt mondta… pontosabban kérte.. hogy gondoljam meg, mit kérdezel… akarom mondani, kérdezzem meg, mit gondolsz róla. – Te jó ég, sikerült kimondani! De bizonyára a fejed most is a szokásos. A végén még azt fogja hinni, ez a természetes arcszíned.
Gerard feléd fordul a székével. – Tényleg? Gondolom, nem úgy tervezte, hogy erre te így konkrétan rákérdezel.
Valóban nem. Liza azt akarta, hogy diszkréten célozgass, és lassan tereld a témát. De mégis mi vagy te, pásztor, hogy terelgess? Ebben egyébként se vagy jó Gerard jelenlétében.
- Hát, lehet hogy nem – mondod halkan. – De akkor már konkrétan válaszolhatnál.
- Oké, lássuk csak! Ööö..szép a hajcsatja. – Na tessék! Nem igaz, hogy sose bír komoly lenni! Gyorsan kinyöghetné már, és letudhatnád ezt az egészet!
- Várhatok még esetleges további információra is?- kérdezed türelmedet vesztve. Gee lassan feláll, és egyenesen a szemedbe néz.
- Téged is érdekelne a válasz? –kérdezi az arcán hamiskás mosollyal. Hopp, ez váratlan kérdés! De bizonyára ennél tovább már nem vagy képes pirulni. Viszont nem fogod adni a lovat alá.
- Ööö… nem különösebben.. csak azért, hogy.. átadhassam az infót.. – mondod szaggatottan.
- Hmm.. rendben.. de lehetőleg ne az ajtó előtt állj le megint beszélgetni. – „Huh, már megint kezdi! Hová is tettem a rajzszögeket?” – Egyébként kárpótolhatlak valahogy a sérelmeidért?
- Igen. Ezentúl csak befelé nyisd az ajtót!
- Rendben. Megoldható- mondja mosolyogva. Ilyenkor jobb nem ránézni, mert még felborítasz újabb egy-két szekrényt. – Most már lelépek. Kicsit fáradt vagyok. További jó munkát! De ne terheld túl magad – fordul feléd még mindig mosolyogva.
- Ööö… köszi.. jó éjt! – hebeged, miközben a szemeddel követed, ahogy az ajtó felé tart.
- Szia – mondja még utoljára, és kilép az ajtón. „Jaj, olyan aranyos! Főleg mikor mosolyog. Liza biztos örülni fog, ha elmondom neki… de mit is mondok el neki? Ááááá, a fenébe, az állandó vigyorgásával elterelte a figyelmemet, és kikerülte a kérdést!! Most mit mondjak, a hajcsatja ismét kapott egy dicséretet?”
Ezen morfondírozol, miközben Liza beront, és profi dzsúdósként ledönt a lábadról.
- Naaaa? Mit mondott?
Húúú, de gonosz vagy! Biztos jó ötlet volt ezt tenni? De hát annyira bosszantott, hogy így átvágott, és a kedélyeken Liza cérnavékony hangja se javított túl sokat! Hát, most már mindegy. Beadtad Lizának, hogy Gee-nek nagyon bejön, de még inkább értékelné, ha érkezéskor egy arcrapuszival és egy seggrepacsival üdvözölné….Te jó ég, vissza kéne menni, és beismerni az egészet! Neeem, akkor sem hagyhatod ki az alkalmat, hogy Gee arckifejezésén derülj, amint Liza ráveti magát! Kis szerencsével sikerül megérned Gerard második arcpirulását is. Mennyei lesz! A bűntudat meg még ráér.
Ismét reggel van, s te kaján vigyorral az arcodon teszed ismét a dolgod. Tudod, hogy ismét eseménydús lesz a nap. Liza a gondolataiba merülve pakolászik melletted. Majd ki kéne eszelned lassan valami mentséget is. Épp magyarázkodni kezdesz gondolatban, mikor megjön Mikey.
- Ó, heló! Már ilyen korán szorgoskodtok?
- Hát igen. Végülis ezért vagyunk itt – mondod mosolyogva.
- Akkor nem is zavarok. Csak leülök ide- mondja, aztán helyet foglal az asztalánál. Ekkor váratlanul belép Frank. – Heló mindenki. Gee még nincs itt? Meg kéne dumálnunk valamit. Megfogyatkozott a pengetőkészletem. Túl sokat dobáltam volna a koncerteken?/XD/
- Elvileg pár perc múlva itt lesz – mondja Mikey.
- Ok, akkor megvárom. – Miközben Frank is helyet foglal, belép Ray és Bob.
- Hú de sokan vagyunk. Gee még nincs benn? Lenne pár kérdésünk a ma esti koncerttel kapcsolatban.
- Mindjárt itt lesz, várjátok meg!- mutat Mikey a fotelek felé. Pár másodperccel azután hogy ők is helyet foglalnak, belép Gerard. Neked izzadni kezd a tenyered. A többiek szólni akarnak, de ekkor Liza Gee-hez lép, arcon puszilja, és „Szia Gee! Hogy vagy?” kérdése közben alaposan megmarkolja a hátsó fertályát.
Óvatosan körbenézel. A bandatagok szemei elszórva hevernek a padlón, az álluk a földig ér, s Gerard feje lassan más színt ölt…
Folyt. Köv.
|