2. rész

            Az arcszíned bíborból hirtelen falfehérre vált, miközben elkezded lebontani az immár Gee-re borult dobozkupacot. „Te jó ég! Nem elég, hogy leégetem magam előtte, de a végén még meg is ölöm! Ráadásul egyből beleesek a Mikey által említett tányér puding szindrómába! Le kell állnom! Csak hidegvérrel!”-szánkáznak a fejedben a gondolatok, miközben lassan megpillantod Gerard földi maradványait. Feláll, megrázza magát, és rádnéz. Ekkor hirtelen könnybe lábad a szemed…..a visszafojtott nevetéstől. Gee gyanúsan méreget, aztán megfordul, és a tükörbe pillant. Egész jól néz ki, leszámítva, hogy egy doboz kis kék monoklit helyezett a bal szeme alá, és a szemceruza végigszánkázott a fél arcán. Visszafordul, és a tőle telhető legkomolyabb hangon megszólal:

            -Viccesnek tartod, mi? Mindjárt koncert, és úgy nézek ki, mint akin átszaladt az úthenger. Hát, most a beteg szerepe elég sikeres lesz. De sebaj. Megoldom.-Azzal visszafordul a tükörhöz, és a hosszú fekete vonalra merőleges kis vonalkákat rajzol, forradásfélére egészítve azt.-Nem is rossz. Még jó, hogy rajzolni is tudok. De te ne gyere be a kórházba meglátogatni, mert még elakad az infúzióm. –Az órájára pillant.-Te jó ég, nekem koncertem van!-kiált, és elszelel.

            Na szép. Még egy bocsit se bírtál kinyögni neki. Ekkora lúzert! Csak itt álltál, mint egy süketnéma. Most meg lelépett. Irtó kellemetlen lesz a következő találkozás, az már tuti…

            -Rendben, tudom, hogy már gúvad a szemed a dobozoktól, de ígérem, ez az utolsó adag!-bátorít mosolyogva George a raktár ajtaja előtt.-Holnap már keresek valami izgalmasabb melót neked.-Azzal sarkon fordul, és otthagy.

            „Izgalmasabbat? Még csak a harmadik napja vagyok itt, de már így is több mint kalandos az életem”-gondolod magadban, miközben belépsz, és máris megpillantod Mikey-t.-Na tessék, erről beszélek!-sóhajtassz fel. Mikey most vesz észre.

            -Mit mondtál? Nem értettem.

            -Á, semmit, nem fontos. Te mit keresel itt? Milyen volt a tegnapi koncert?

            -A szokásos. Viszont hallom, már volt egy kis incidensed a bratyómmal.

            -Ööö…miféle incidens?-kérdezed zavartan, miközben érzed, hogy már megint pirulsz.

            -Hát a dobozos merénylet. Azt mondta, furi lány vagy, és sikerült feldobnod a tegnapi napját-Mikey hangjába egy jó adag keserűség is vegyül.-Én megmondtam.

            „Szóval feldobtam a napját? Gúnyt űz belőlem, és mulat rajtam? Hogy lehet ennyire…”-érzed, hogy elönt a méreg.-Nem mondtál meg semmit. Attól, hogy ráborítottam a fél árukészletet, még nem vagyok beleesve.

            Mikey rádemeli a tekintetét.-Tényleg nem? Ez jó hír. Sajnáltam volna, ha te is a csapdájába esel-mondja, miközben halvány mosoly jelenik meg az arcán.-Ja igen, most jut eszembe. Többek közt azért is jöttem, hogy szóljak, hogy ma ismerkedési est lesz. Értsd, meló után a munkások és a bandatagok összegyűlnek egy kis baráti csevejre. Ha végzel, felmehetnénk együtt.

            -Persze, nagyszerű ötlet. Csak sajnos fogalmam sincs, mikor végzek.

            -Hát ez a buli 7-től kezdődik, szóval 5 perccel előtte itt leszek.

            -Oké. Várlak.

És valóban, 18:45-kor George betoppan, összegyűjti a bagázst, és bejelenti az eseményt. A hírt nagy lelkesedés fogadja, hiszen veled ellentétben vannak, akik még csak nem is látták a bandatagokat. Mindenki izgatott, te inkább ideges vagy. Most hogy viszonyulj Gerardhoz? Főleg, hogy Mikey is ott lesz. A megoldás: abszolút levegőneknézés. Ahogy elmerülsz a gondolataidban, Mikey hirtelen odalép hozzád.

            -Heló. Látom, indulásra készen vagytok. Akkor ahogy ígértem, elkísérlek.

            -Köszi-mosolyogsz rá, miközben több ember a Mikey láttán kigúvadt szemeit igyekszik helyreigazítani. Aztán elindultok. Beletelik pár percbe, míg a hatalmas épületben elértek egy egész nagynak nevezhető terembe, ahol már dolgozók serege várakozik. Körülnézel. Mindenütt svédasztalok, beszélgető vendégek, és igen, a banda tagjait is kiszúrod a tömegben.

            -Ha jól tudom, a Way tesókon kívül még nem találkoztál a bandatagokkal. Menjünk oda, bemutatlak-ajánlja Mikey. Beleegyezel, és elindultok Bob, Ray és Frank felé. Szerencsére Gerardnak se híre, se hamva. Odaértek hozzájuk, és Mikey bemutat mindnyájuknak.

            -Á, szóval az egyik nyári munkás-bólogat Bob.-Üdv itt nálunk. Biztos élvezhető két és fél hónapod lesz.

            -Igen. Én már alig emlékszem a mi sulis éveinkre-esik Ray nosztalgikus hangulatba.

            -Én viszont még tökéletesen-vág közbe Frank, majd hozzád fordul.-Akarod látni a zsepieltüntető trükköm?

            -Köszi, videón már volt szerencsém megcsodálni-válaszolsz nevetve.-És azt is, hogyan akartál belemászni a Helena forgatásán a koporsóba.

            -Nos, igen. Annyira jó csaj volt az a Helena, késztetést éreztem, hogy rámásszak.

Erre mindenki nevet, aztán kellemes beszélgetésbe kezdtek. Épp Ray egyik viccét hallgatjátok, mikor hirtelen megpillantod Gee-t, ráadásul ha jól látod, épp feléd igyekszik. Érzed, ahogy lassan elsápadsz, miközben azzal nyugtatod magad, hogy biztosan csak a bandát akarja üdvözölni. De nem. Amikor hozzátok ér, egy rövid „heló” után megragadja a kezed, és egy „Van egy kis dolgunk” kijelentéssel húzni kezd maga után. Na igen, mivel az érintésétől pszichoszomatikus sokkba estél, nemigen tudsz rákérdezni, mégis miféle dolgotok lehet. Elhúztok pár asztal és vendég mellett, aztán hirtelen megálltok egy kamera és egy kedvesen mosolygó riporter előtt.

            -Itt van. Ő az egyik nyári munkás-szól Gee, és elengedi a kezed.

            -Nagyszerű! Lenne pár kérdésem hozzád. Milyen érzés, hogy ennek a nagyszerű bandának a közelében tölthetsz két és fél hónapot?-kérdezi a riporter, és az orrod alá nyomja a mikrofont. Lassan kezd derengeni számodra a dolog.

            -Hát, ööö…..öö..nagyon örülök neki-kezdessz bele, miközben legszívesebben lesüllyednél a föld alá. Érzed, hogy az arcod megtelik vérrel, és a helyzeten a melletted vadalmaként vigyorgó Gerard sem javít túl sokat.-Nagyon boldog vagyok, hogy itt dolgozhatok.

            -Áá, értem. És mit gondolsz, meg vannak elégedve a munkáddal?

            -Hát…azt hiszem,..-kezdenéd, de Gee hirtelen átveszi a szót.-Igen, nagyszerűen dolgozik, ha a dobozokkal végzett merényleteit nem számítjuk.

            „Na ebből elég! Mégis mit gondol? Az egész ország előtt meg akar szégyeníteni? Ezt nem hagyhatom!”-Közelebb hajolsz hozzá, és félhangosan, hogy jól hallható legyen, odasúgod.-Most jut eszembe, uram, attól tartok, a Micimackós alsónadrágját a mosodában hagytam. Le fogja vonni a béremből?-Az alakításod olyan eredeti, hogy a riporter kis híján elejti a mikrofont, Gerard arcszíne pedig eggyel magasabb színfokozatba vált. Aztán int egyet Bob felé, és odakiáltja.-Igen, persze, máris megyek! Elnézést-veti oda a riporternek, és gyorsan elindul az értetlenkedő Bob felé. Te pedig visszafordulsz, és mosolyogva várod a következő kérdést…

                                                                                                          Folyt. Köv.