Kémiai romantika
2007.10.14. 16:17
A nap erőssen besütött az ablakon. Gerard ébredt föl előbb. Megint elnézte az alvó Franket... Ugyan olyan édes volt, mint nem is olyan sok órája...mennyi minden történt azóta... Frank kinyitotta szemét és nyújtozkodott: -Mostmár mindig arra fogok ébredni, hogy bámulsz?- mosolygott álmosan -Jó lenne mi?- Gerard megpuszilta Franket. -De még milyen jó...-ásított Frank, majd kis idő múlva hozzátette: -Gee...hallod ezt? -Mit?- fülelt Gerard -Mintha valami kocsit tolnának... -Aha...és zörög...- helyeselt Gee.
Egymásra néztek, rádöbbentek, hogy a kémia teremben ölelgetik egymás, 6 óra körül és valószínüleg a takarító néni közeledig feléjük...
-Te Gee...ez szerintem most ide fog jönni...- nézett ijedten Frank és följebb húzta magán a "takarót". -Basszus...Frank...- forgatta a szemeit idegesen Gerard. Halk nyikorgással jelezte a szertár folyosóra nyíló ajtaja, hogy valaki épp belépni készül rajta.Gerard fölpattant,magára tekerte a függönyt, és odafutott a teremben lévő folyosóra nyíló ajtóhoz. Hiába feszegette, még mindig zárva volt. Frank közben anyaszült meztelenül a terem másik végéből suttogva sürgette: -Azonnal gyere vissza b***meg!!! Gerard engedelmesen visszarohant, de útközben majdnem pofáraesett,mert rálépett a "függünye" csücskére. Frank kétségbeesetten nézett körbe, hogy este hova sikerült szétdobálniuk a ruháikat. Nagy szerencséjükre a takarító néni nem a szertárból ment át a terembe, hanem valamilyen csoda folytán visszament a folyosóra, és azon az ajtón át akarta megközelíteni a termet, amit Gerard pár perce rángatott. Ezalatt az idő alatt a fiúknak legalább arra volt lehetőségük, hogy ruháikat összekapkodják, de persze fölötözni már nem volt idő...Megfordult a kulcs a zárban, már a kilincs is megmozdult, amikor Franknek végre támadt egy ötlete. -Gerard!- sziszegte, és a tanári asztal felé bökött. Gerard rögtön kapcsolt. Odafutottak az asztalhoz, és bevágódtak alá. Az asztal tökéletes volt rejtőzködés céljára, mert 3 oldalról zárt volt, a problémát csak az jelentette, hogy két ember számára igen csak szűkös...Mint kiderült, Frank se elég picike ahoz, hogy ketten kényelmesen elférjenek. Nagy nehezen begyömöszölték magukat, meg kell hagyni, igazán érdekes pozitúrában voltak...Az asztalt szemből látva valahogy így néztek ki: Ők oldalról látszódtak, Gerard az asztal jobb oldalának volt háttal támaszkodva, egy kicsit előregörnyedt, fejét lehajtotta, hogy elférjen. Frank meg valahol Gee lábai között helyezkedett el, de úgy, hogy közte és Gee közt még ott voltak a ruháik is összegyűrve. A függönyt fölvágták az asztal tetejére. Szóval: Frank Gee-vel szemben térdelt, fejét szintén lehajtotta, így a homloka Gerard orrához ért. Frank,hogy valamivel kényelmesebb legyen, könyökét Gerard felhúzott térdének támasztotta, most viszont tökéletes rálátása volt Gerard alsóbb részeire. -Ne bámulj már ennyire! Ha jól tudom neked is van!- Suttogta morcosan Gee. -Bocs...de nem tudom másfelé fordítani a fejem-pirult Frank.Jobbnak látta, ha a "neked is van"-ra jelen pillanatban semmiféle megjegyzést nem tesz...Megpróbálta szemeit inkább Gerard felső részeire irányítani.
A takarító néni mindezekalatt teljes lelki nyugalommal, szépen lassan, dudorászva mosta föl a termet.
Gerard egyszer csak el kezdte Frank hátát finoman simogatni. Franket kirázta a hideg: -Gee...ezt most talán tényleg nem kéne-mondta folytott hangon. -Jah...tényleg...bocs,csak elkalandozam-mosolygott Gerard. Erre Frank is elkezdett fantáziálni, hogy Gerard vajon merre kalandozhat...Ennek a nagy álmodozásnak nem lett jó vége, mert Frank feljebb emelete a fejét, nehezen, de megoldták, hogy ajakaik összeérjenek.Csókolózásba kezdtek. Frank kinyújtotta a karját, abban a réményben, hogy sikerül valahogy elérnie Gerard derekát, ennek az lett a következménye, hogy Gee megpróált egy kicsit kiegyenesedni, de csak a fejét sikerült iszonyatosan bevernie, ami egy nagy koppanással járt, erre pedig felkapta a fejét a néni és gyanakodva megindult az asztal felé. Mostmár igazán volt okuk a srácoknak aggodalomra. A takarító néni megállt az asztal előtt, a fiúk még az utolsó pillanatba elhelyezkedtek, hogy legalább egyk kicsit takarják egymást... Egy 60-as körüli néni "nézett be hozzájuk", aki valószínüleg sok cifraságot látott már életében, de nem volt még szerencséje két egymásba gabalyodott meztel gyerekhez, ráadásul hajnali fél 7-kor egy tanári asztal alatt. Frank vigyorogva integetett: -Csókolom!-kegyetlenül elkezdtek röhöni Gerarddal. Az idős hölgynek ennyi bőven elég volt, nem szólt semmit, csak amilyen gyorsan tudott, kirohant a teremből. -Te most ez hova megy?- Kérdezte Frank, miközben minden erejével azon volt, hogy kiszabaduljon Gerard alól-mellől-fölül. -Szerintem az igazgatóhoz-húzta el a száját Gee-vagy egyszerűen csak sokkot kapott-nevetett. -Miért?Nem is vagy te olyan ronda!-röhögött Frank és közben sikerült kimásznia az asztal alól és kisegítette Gerardot is. -Nah...Föl kéne öltözni...-szedte ki Gerard a ruháikat. -Minek?- vigyorgott sejtelmesen Frank, és közben megpróbált közelebb jutni Gerardhoz. Gerard Frank kezébe nyomta a ruháit: -Na állítsd le magad-mosolygott-bár...ha gondolod, az igazgatónak is előadhatjuk a magánszámunkat!- közben elkezdett belebújni a nacijába. -Oké!A produkció neve legyen...legyen...Frerard!-nevetett, de már ős is fel volt félig öltözve. Kész voltak az öltözködéssel, Frank elindult a nyitott ajtó felé,de Gee visszahúzta: -Hé!Arra akasz menni? Mindjárt ideérnek, és pont nekik fogunk ütközni! -Akkor irány a szertár...-bólintott Frank. Bementek a szertárba, de nagyot koppantak, amikor megtapasztalták, hogy a szertár folyosói ajtaja zárva van.... -Ez ku**ára nem lehet igaz!-fakadt ki Gerard A teremből beszélgetés szűrődött be: -Két fiú volt?-kérdezte egy mély férfi hang-biztos két fiú?Hogy néztek ki? -Igen igazgató úr, határozottan fiú volt mindkettő...és...őőő...sötét hajuk volt...és az egyik nagyon fiatalka... -Na ez ám a pontos személyleírás...-kuncogott Frank Gerard közben a régi jó ismerős, szekrénnyel szemezett. Frank elkapta a pillantását: -Naneee...Gee...annak rohadtul nem lesz jó vége...-kicsi szünetet tartott-najó...-adta be a derekát. Bemásztak a szekrénybe, az asztalkoz képes, már egész tágasnak tűnt. Gerard: -Nehogy hozzám merj érni-nevetgélt -Nem fogok...de te se kezdj el simogatni!! -Oké...megprobálom magam visszafogni-kacsintott Gee. Kint átkutatták a termet. Frank nem bírt csöndben maradni: -Hallod Gee...Amikor először voltunk ebben a szekrényben...te már akkor is...tudot...-kereste a szavakat-megkívántál?-ez volt az első szó ami eszébe jutott. -Csak egy kicsit!!- vigyorodott el Gerard, és hogy még nagyobb hatást érjen el,megnyalta az ajkait. -Értem...-mosolygott zavartan Frank.-Csak mert nekem... Nem fejezte be a mondatot, mert benyitott az igazgató, és körbenézett a szertárban,de csak épp körbepillantott,majd ki is ment. Igazgató: -Ááá...ezek már rég elhúzták innen a csíkot. Zárjon be minden ajtót. A nő engedelmeskedett. Gerardék most a változatosság kedvéért a szertár rabjai lettek. Frank: -Pff...Mi már szerintem örökre itt maradunk... -Az baj?- Gerardnak megint Frank hátára keveredett a keze. -Geee-raaard...Nem azt mondtad, hogy nem nyúlsz hozzám? Csak mert már megint taperolsz...-mondta Frank tettetett közömbösséggel -Ja!Ja...-vette észre Gee, hogy tényleg megint Franket simogatja-Na akkor mi legyen? -Nemtom...Fél óra mulva csöngetnek...Csak jön majd valaki... -És?Akkor mi lesz? -Majd lesz valahogy nem?-legyintett Frank -És addig?-érdeklődött tovább Gee -Mire gondolsz?-gyanakodott Frank -Semmire...MOST tényleg semmi olyasmira-ellentkezett Garard -Oké...akkor beszélgessünk!-ajánlotta Frank -Miről? -Hát...Tudod...-kezdett megint "nyökögni" Frank-szóval...mi ketten...most...este... -He? -Én nem vagyok buzi!-próbálta határozottan kijelenteni Frank,de inkább kérdés lett belőle. -Én sem!-nevetett gonoszan Gee -Nem?-lepődött meg Frank,de nagyon büszke lett magára. -Miért?Te annak néztél?-kérdezte teljesen komolyan Gerard,majd amikor meglátta Frank cinikus pillantását hozzátette:-oké...erre nem kell válaszolnod! Frank: -Te...Nem mintha zavarna,hogy még mindig...öhöm...kellemes közelségben vagy,de nem kéne már kimenni ebből a szekrényből?
-Úgyse tudunk kimenni a szertárból...Ha meg bejön valaki mit mondasz? -Najó...akkor maradjunk még...-sóhajtott Frank Pár perc múlva Gerard: -Khmm...Lehet, hogy mégis ki kéne menni...K***ára fáj a nyakam... -Jah!Engem is kikészített a padlón alvás,meg a...-mosolygott Frank-Megmaszírozzam a nyakad? -Na azt már nem!-tiltakozott Gee -Most mért neeee???-nézett ártatlan boci szemekkel Frank -Mert...Nincs itt elég hely!-mondta Gee, de igazából félt, hogyha Frankie most elkezdi őt maszírozni, abból csak egy dolog sülhet ki. -Dehogy nincs!- vágott közbe Frank és megfordította Gerardot,hogy háttal álljon neki.Felágaskodott, hogy felérje Gerard vállát és elkezdte finoman nyomkodni. Tényleg jól csinálta, Gerard hátra hajtott fejjel "élvezkedett" (na MÉG nem úgy...) -Áhhh...de jóóóóhhh...lejjebb is egy kicsit...igen,ott...jujj...ezzzaazzz... -Na látod...-felet Frank és egyre jobban a szekrény oldala felé tolta Gerardot. Gerard már a szekrénynek lapulva: -Frankie...ha ilyen intenzíven folytatod a masszírozást, a végén felborul a szekrény... -Hehe...Na vááárj csak...mindjárt úgy megmaszírozlak hogy...- Frank teljesen begőzölt. Abbahagyta Gerard vállának és nyakának nyomkodását, fejét Gerard hátának dörgölte, bal kezével alulról benyúlt Gee pólója alá, jobb kezével pedig lehúzta sliccét. -Frank...a nyakam fáj nem a farkam!- ragadta meg Frank kezét, ami már majdnem a getyájában járt. Frank lerázta magáról Gee kezét és elkezdte finoman a nyakát harapdálni. Gerard ismént meglepődött, hogy a kicsi Frankie mikre nem képes... "Tudtam én hogy ez lesz" gondolta Gerard, és sóhajtott egyet, de hagyta, had csinálja Frank amit jónak lát. Frank csinálta is: -Geeeerrard…-súgta, miközben a szó soros értelmében hátulról rámászott Gee-re, megkapaszkodott a vállában, és a lábait a derekára kulcsolta. Gerard kezdett összezavarodni, hogy most voltaképpen mit is akart tőle Frank?De erre már sose fog fényderülni, mert Gerard megszólalt: -Psssszt!- csitította Franket -Mi pssssszt? -Valaki mintha bejött volna a szertárba…-súgta
Frank leugrott Gerard hátáról, és fülét a szekrényajtónak tapasztotta.Megbökte Gerardot: -Szerintem most kiment…-résnyire nyitotta az ajtót-igen!És nyitva van az ajtó!!!! Gerard szó szerint kilökte Franket a szekrényből. El se merték hinni,hogy komolyan szabadok! Szapora léptekkel kisétáltak.
Nagy sóhajjal néztek körbe a folyosón. -Fiúk!Mit állnak maguk itt?- kérdezte egy tanár -Ö…Semmit…csak vártuk a…-kezdte Frank -De már megyünk is!-fejezte be Gerard
A tanárnő fejét csóválva elment. Frank: -Gee…a slicced…- sziszegte Gerard felhúzta, és mérgesen nézett Frankre : -Máskor kérlek előbb szóljál…
Elégedetten sétálgattak a folyosón, ami lassan megtelt diákokkal. Frank: -Ugye nem gondolják komolyan, hogy még hét órat ittmaradunk? -Én ugyan nem maradok!Bőven elég volt a két napra ennyi a suliból- jelentette ki Gee és a suli kapuja felé vette az irányt. -Várj meg! Jövök én is!- ugrott mellé Frank. Gerard lenézően: -Te…ugye nem képzeled azt, hogy mostmár, csak ezért, mert egyszer jól éreztük magunk együtt, állandóan a nyakamon fogsz lógni?-nézett gúnyosan Frankre. Frank ledermedt a folyosó közepén, Gee meg csak tovább haladt -De Gee- maradt tátva a szája a rémülettől. Gerard pár lépés után röhögve visszafordult: -Hát ezt most jól bevetted-kacarászott-Na gyere!Le kéne lépni még csöngetés előtt-nyújtotta Frank felé a kezét. Frank nagyon megkönnyebülve: -Teeeeeeee….-és finoman beleboxolt Gee hasába. Nagyon megijedt, amikor Gerard szájából elhangzott az, amitől félt; hogy csak kihasználta őt. De most már Frank is nevetett.
Kiértek a suliból. Frank úgy gondolta, poénos lesz, ha most megfogja Gerard kezét. Gerard nem tiltakozott, de valójában nem nagyon tartotta jó ötletnek, hogy nyílt színen kéz a kézben andalogjon Frankie-vel. Nem kellett sokáig aggódnia, ugyanis amikor Frank meglátta, hogy szembe jön egy lány, villámgyorsan elengedte Gee kezét és pillanatok alatt „semmi közünk egymáshoz” távolságba pattant mellőle. A lány elsétált mellettük és Frankre mosolygott. Frank viszonozta a gesztust. Gerard oldalba bökte vigyorogva Franket: -Ki ez a csaj? -Jamia- pirult Frank
Gerardba egy pillanatra új érzés lobbant, amit nem tudott hova tenni…csak nem lehet féltékeny…
-Hova menjünk?- hova menjünk?-kérdezte Gee, amikor már jó messze jártak az iskolától
-Hát én éhen halok-ezt jelezte is Frank gyomra
-Én is ennék már valamit, sztem célozzuk meg a sarkon lévő büfét! -Szuper ötlet!-helyeselt Frank
Beültek a büfébe: Gerard: -Majd egyszer bemutatlak az öcsémnek! -Van öcséd? -aham…Mikey, dilis egy srác, de bírni fogod! Rengeteget dumáltak még, és mindent összevetve azon is jót derültek, hogy hogyan vonyított Frank, amikor Gerard nekiesett. Mindketten megállapították, hogy ez volt eddigi életük 2 legjobb napja, az estéről nem is beszélve!
|