Helyszín:Eger,Kallómalom út hátsó udvara.

    Este ¾ 11.

Édesanyám: lassan aludni kisasszony!

10 perc múlva már az ágyikómban vagyok. Nagyon fáradt voltam , rögtön álomba zuhantam.

    Érdekesnek, de még is valóság szerűnek tűnt a helyzet. Anyukám szárította a haját, én értetlenül

néztem körben, a szobámban. Dél körül lehetett, már a nap is csodálatosan sütött. Fölkeltem az ágyból, és átöltöztem, kedvenc fekete rucimba. Épp hogy kész lettem egy puska lövést hallatszott a hátsó udvarról.

Oda rohantam az ablakhoz , hisz az én szobám a hátsó udvar felé néz.Van egy fenyőfa az előtt pedig vér tócsa folyt,és és egy ismeretlen alak,akinbarna kabát volt.De már többé nem öltözhetett át.Igyekeztem leskelődni az ablakból,persze óvatosan nem tudhattam hol a gyilkos.Sajnos nem találtam.Anyukám nem hallotta a lövéseket-gondoltam- hisz mosolyogva benyitott és szólt nekem hogy elmegy valahová.Nem értettem mit mondott mert rögtön ordítottam:

Vyvy(én):-Ne!!!!

Kiszaladtam utána, ő már a lépcsőknél járt. Mindent elmondtam neki. Ordítottam, megrázogattam… de hiába mintha ott sem lettem volna….Végig követtem, akkor is próbálkoztam de eredménytelenül. Alig hogy elhagytuk a hátsó kijárati ajtót, egy újabb lövés. Reflex szerűen ugrottam édesanyám elé de valaki visszarántott és azt mondta:

Ismeretlen:-Nem!  -suttogva alig lehetett érteni-

Saját szemem előtt láttam halálának utolsó másodperceit. Segítségért kiabáltam….menekülni próbáltam de az idegen visszatartott erős kezeivel , moccanni se bírtam . A másik hulla még mindig ott volt, annak „teste” mögött közel az ajtóhoz feküdt ő….teljesen ki voltam, zokogtam ordítottam torkom szakadtéból . Erre a hang ismét válaszol.

Ismeretlen:-Sss! Nem foglak bántani! Csak mardj nyugton!

Vyvy:-De hisz megölted! Megölted az anyámat! Hogy maradjak veszteg? Te barom!!!

Ismeretlen:-Vyvy!Neked nem lesz semmi bántódásod!!

Ezt normális hangnemben közölte velem….Eltűnödve mondtam

Vyvy:-Eléggé ismerős a hangod!És egyántalán honnan tudod a nevem?

Erre ő nem válaszolt.Megfogja a kezem gyöngéden és mondja hogy kövessem.Egy biztonságosabb –legalábbis számára- hely vitt.Egy másik lépcsőházba. Mialatt megérkeztünk ,megfigyelhettem végre őt.Fekte cipő,fekete farmer ,fekete golyóálló mellény,fekete pólószerűség,és a változatosság kedvéért fekete nem túl rövid haja volt.Hátulról látszott  hajában volt barnás szőkés rész. Aztán megfordult és megálltunk, ekkor láttam végre az arcát is. Megdöbbenten álltam előtte, és bele bambultam ragyogó sexy zöld szemébe. Nem hittem szememnek, de igen is ő volt az, Gerard Arthur Way. Ő kicsit erre elpirult, és mosolygott mellé, tudta hogy felismertem. De mindig nem értettem mért gyilkolászik. Meg is kérdeztem tőle, de nem volt hajlandó rá válaszolni. Csak annyit motyogott.

Gerard:-Te érted jöttem! Elviszlek innen!

Vyvy:-Ehhez mért kellet megönli két ártatlani embert?

Gerard:-Kettőt? Hehe még nem fejeztem be! Sose fogod megtudni miért!

Értetlenül néztem rá. Gee felkapott és krajaiban felvitt a lépcsőn, bevitt a lakásba, és leültetett egy fotelba. Aztán hozott egy pohár vizet, s letette elém az asztalra.

Folytatása következik….