Temetői séta

Ezen az éjszakán a halottként utazom

magányosan,

a temető kapujában találom magam,

abban a ruhában, amit a férjed utál.

Az út lefelé vezet, a sírok jelzik

ahol a lámpákkal megtaláltak minket

részegen a kripta bejáratánál.

És megtalálnak téged a fürdőszoba padlóján

Hiányzol,

már nagyon régóta hiányzol!

És az érzés, amit a csókod kiváltott belőlem, csak nehezít ezen!

Hazafelé tartok letérve az útról

dalokat énekelek arról, mikor felvágtad az ereidet (a fürdő padlóján),

nem valami szórakoztató, egy megtöltött pisztolyt bámulok a kezemben,

nem hagyom abba a haldoklást, és a hazudozást.

Ha szeretnéd, folytatom a sírást!

És megkaptad, amit érdemeltél?

Ez az, amit el szerettél volna elérni nálam?

Hiányzol,

már nagyon régóta hiányzol!

És az érzés, amit a csókod kiváltott belőlem, csak nehezít ezen!

Az út lefelé vezet (8×)

Hiányzol,

már nagyon régóta hiányzol!

És az érzés, amit a csókod kiváltott belőlem, csak nehezít ezen!(2×)

Az út lefelé vezet (8×)