„A Three Cheers 2004-es megjelenése óta az MCRnek jó az élete... Csakhogy ez nem (volt) mindig egyszerű. Ahogy készítik a következő CDjüket, a frontembert, Gerard Way-t körülveszi a stressz, annak a szüksége, hogy elmeneküljön, és a halál elkerülhetetlensége.

- Mikor kezdtetek el az új CDn dolgozni?
Gerard: Már korán megtanultuk, hogy sose hagyjuk abba az írást, így a turnékon is folyton írunk. 14 dalunk van, és még folytatjuk februárig, amikor majd stúdióba vonulunk.

- Hogy befolyásolta a hírnév az új anyagot?
A siker nagyon súlyos. Az emberek vagy túlzottan vagy kevésbé kezelnek téged úgy, mint egy embert, és ezek közül egyik sem elfogadható. Nagy sz.opás az, amikor te el akarsz mondani valamit a zenéddel, és ehelyett azért küzdesz az emberekkel, mert egyfelől vagy rosszat terjesztenek rólad, vagy más esetben b.aszni akarnak veled, ahelyett, hogy a zenét hallgatnák.

- Hogy fog hangzani az új lemez?
Szerintem mindinkább Queen és arena-rock irányba haladunk, punk elemekkel. Az egész brutálisan őszinte és néhány ponton bántó. És szerintem elég sötét olyan értelemben, hogy már úgy állsz hozzá, hogy ’Hé, ez nem arról szól, hogy embereket képzelt módon lelőnek. Ez arról szól, hogyan fogunk mind meghalni’.

- Miért van a hangsúly a halandóságon?
Olyan sokáig próbáltam gyerek maradni, és szerintem már túl vagyok ezen, most az igazi nehézségekkel akarok szembenézni. Most annyi halál van az életemben, már állandóvá vált. Ha valakim nem haldoklik, akkor kórházban van. Úgy hiszem, hogy egy nagyon beteg családból jöttem, és ez olyan valami, amit el kell fogadnom. És egy napon el fog jönni az én időm is.”