Igaz, hogy az egyik angol fesztiválon csúnyán leégtetek?

Nem mi égtünk le, hanem az a társaság, akik megdobáltak minket. A Reading and Leends Festivalon eddigi karrierünk legnagyobb tömege elött játszottunk, de néhányan gondolták, megprobálnak megstabadulni tőlünk. Repült minden ,ami a kezük ügyébe akadt, sült bacon, rohadt almák, vizelettel teli üvegek, még golflabdák is, bár fogalmunk sem volt, honnan szerezték őket, vagy miért voltak náluk.

Menekülnötök kellett? 

Tisztességesen végignyomtuk a bulit, már csak azért is! A többség élvezte, és ez a lényeg.Egyébbként képtelenek vagyunk rájönni, miért, de nagyon megosztjuk a közönséget. Valaki vagy imád, vagy utál minket - középút nincs vagy alig akad.

Máskor is volt már olyan, hogy támadtak titeket?

Legutóbbi eset oktober 23-án történt, amikor valaki feltörte a myspace oldalunkat, és mindent letörölt róla. A rajongóink persze totál kiakadtak, jogosan. Az volt a szerencsénk, hogy az egészet gyorsan vissza tudtuk állítani az eredeti állapotába.

Megviselnek ezek az esetek? 

Megprobálunk nem törődni velük, de néha tényleg rosszul esik, ha ajas módon probálnak keresztbe tenni nekünk. Nem vagyunk gépek, persze, hogy felhúzzuk magunkat, ha bántanak.

Azt is hallottuk, hogy az új album felvételei előtt hajszálon múlt a zenekar jövője...

Mikey, a testvérem komoly lelki válságot élt át. Ő az a tipus, aki sokáig csak nyel és nem szól, ha gond van. A ilyesminek sosincs jó vége, mert amikor, átszakad a gát, lavinaként zúdul a sok magába temetett probléma, és akkor már szinte lehetetlen orvosolni a bajokat.

Tudtad, hogy nagy a gáz?

Éreztem, de soha nem beszélgettünk róla. Szerencsére sikerült összeszednie magát, és azóta sokkal jobban figyelünk egymásra. Nem csak vele, de a csapat többi tagjával is. Főleg most, hogy sokat leszünk távol a családunktól, barátainktól.

Mi segített Mikeynek?

A zene. Akkor kezdtük írni a The Black Parade album dalait, és alkalma nyílt kiírni magából a gondolatait. Bevált a terápia!