• Aaron Colter írt egy kis összegzést a Dallasról:
Végy egy nagy levegőt. Tartsd bent. Jó. Most fújd ki.
Vége. Vége a Dallasnak.
Tudom, tudom, nehéz elhinni. De most, hogy a
hatodik szám lassan egy hónapja a standokon van, ideje belenyugodnunk, hogy végére ért a
The Umbrella Academy életének egy újabb fantasztikus fejezete.
És kimondom—a The Umbrella Academy: Dallas jobb volt, mint az Apocalypse Suite. Az volt!
Nem mintha az Apocalypse Suite-nek bármiért is szégyenkeznie kéne—az is remek volt. De ha elolvassátok a Dallast, észreveszitek majd, Gerard Way milyen remek képregényíróvá vált. A történet sokkal komplexebb, a karakterek mélyebb szinten fejlődtek és a külső nüánszok finomabbak mint valaha.
Nem csak hogy több háttértörténetet kapunk 00.05-ból, de arra is rájövünk, miért olyan feszült közte és Space közt a viszony. Séance központibb karakterré válik, és Rumor…hát…ahhoz, hogy megtudjátok, el kell olvasnotok a Dallast.
A konklúzió meglepően koherens, ami miatt még én is aggódtam azok után, amik mind pusztán öt szám leforgása alatt történtek. Az utolsó panelek úgy érintenek meg, ahogy azt sosem hinnétek.
Mindennek a tetejébe, mellékcselekmények kezdődtek el, amik, biztos vagyok benne, hogy tovább fejlődnek majd a következő sorozatokban. Átkozott jó haladás pusztán a 12. számnál. Akik bizonytalanok Way írói képességeit illetően, azok bizonyosan kevés vagy semmi hibát sem fognak találni ebben a legújabb történetben.
Hol is kezdjem Gabriel Bá rajzaival? A karakterekkel való kényelmi szintje nyilvánvaló; mindegyik saját határozott megjelenésébe burkolózott. Dagadt Space, színpompás Séance, dühös 00.05—Bá szemléletes tehetségének köszönhetően valahogy még a néma Rumor is megnyerőbb most. Fantasztikus, fantasztikus munka.
Dave Stewart egy színező Isten. Ezt az embert annyiszor jelölték már a
Legjobb Színező Eisner-díjára, hogy el is nevezhetnék róla. Nem kell az
ötödik szám Vietnamos képeinél messzebbre menni, hogy lássuk a ragyogó tónusokat, amiket a sorozat alatt használt.
Vagy a részleteket, amiket ő és
Bá vitt ebbe a jelenetbe a
harmadik számban, ami mellesleg az elmúlt öt év egyik legjobb képregényszáma volt—szerény vélemény szerint, de nézzétek csak meg. Abszolút megéri külön azt az egyet megvenni, csak hogy meglegyen a gyűjteményetekben.
Mindenkit arra bíztatnék, hogy ezeket a számokat a magában álló, floppy formátumukban vegye meg. Mindegyik ügyesen tervezett, és Way illetve Bá ütemével ezek a számok tökéletes fejezettördelések, elég időt hagynak arra, hogy minden csavart teljesen kielemezhessünk.
A megrögzött rajongók az októberi összegyűjtött puhakötésűt is meg akarhatják szerezni, ami megőrzi a magában álló számokat, mialatt elindítja az új sorozatot. És szuperrajongók, biztosan akarjátok majd a Limitált Kiadású Kemény Kötésű Dallast, ami szeptemberben jelenik meg.
A Limitált Kiadású Apocalypse Suite pillanatok alatt elfogyott. Csak 1500 példány készült!
Ezúttal más megközelítést alkalmazunk, és csak az előrendelésekhez nyomtatunk.
Csak az előrendelésekhez. Ami azt jelenti, még ma
rendeld meg a tiédet!
Rengeteg különleges dolog van a limitált kiadású változatban.
Például:
Ez a
Tony Ong tervezte ügyes könyvtok.
Vázlatok Bától és Way-től, bemutatva a részletek és viták szintjeit, amiken azért mennek keresztül a művészek, hogy megfelelőek legyenek a karakterek. Mint a fenti kép Gerardtól, ami az idős és a fiatal 00.05 eltérő stílusát mutatja.
És olyan lenyűgöző poszterek, mint ez:
Nem eladó próbálok lenni, 80 dollárért bizonyosan egy beruházás. De hogy az évezred egyik legjobb képregényének gyönyörűen csomagolt változatát magatokénak tudhassátok, hát, megéri.
Remélem, hamarosan még több hírrel találkozunk! És, ha még nem fejeztétek be a Dallast, akkor gyerünk és gyűjtsétek be a single számokat! Ha tetszett az Apocalypse Suite, garantálom, hogy nem fogtok csalódni.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
MCRmyHungary - Zombeee 2007-2018